Bármilyen cég, szervezet életében problémát okozna, ha nem készül el időben egy működéshez nélkülözhetetlen informatikai rendszer, de pikáns anomáliát sikerült összehoznia a kormánynak: pont az a portált nem sikerült lefejleszteni, amin keresztül centralizálni akarják az informatikai beszerzéseket. Viszont már hatályba léptették azt a rendelkezést, ami alapján kötelező lenne ezt használni a beszerzéseknél, így patthelyzet alakult ki – legalábbis ez tűnik ki abból a tájékoztató levélből, amit az egyik érintett szervezetnél, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) nemrég körbeküldtek.

„Egy egeret se akarjunk?”

Erről május elején Kotán Attila, az intézmény kancellárja tájékoztatta az „átfogó szervezeti egység vezetőket". Ahogy arra a kancellár is hivatkozik, az alig pár hónapja, tavaly decemberben felállított Digitális Kormányzati Ügynökségről, illetve a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról (NHIT) szóló kormányrendelet 2019 már módosult is több gyakorlati kérdésben. És ahogy megírtuk, az is változott, hogy a szervezetet betolták a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá, ezzel a kabinetirodát vezető Rogán Antalt az állam informatikai beszerzéseinél megkerülhetetlenné tették.

Pont a digitális ügynökség portálja nem készült el időben

Ezzel az áprilisi kormányrendelet-módosítással hatályba léptek azok a szabályok is, amelyek alapján az összes érintett szervezetnek mostantól egy más rendszerben kell bonyolítania az informatikai beszerzéseiket, eszközvásárlásokat. Erről tájékoztatta a kancellár a Műegyetem vezetőit, hiszen a kormányrendelet vonatkozik az intézményre, „mint a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervre”. A kormányrendelet ráadásul tartalmaz előírásokat 15 millió forint alatti és 15 millió forint feletti értékű beszerzésekre is, és vonatkozik az EU-támogatásból pénzelt vásárlásokra is – vagyis gyakorlatilag a beszerzések többségét már csak így lehet intézni.

Ezért hívták fel a figyelmet arra, hogy mostantól a legkülönfélébb „alkalmazásokat, informatikai eszközöket, szoftvereket és szolgáltatásokat a jelenleg működő központosított közbeszerzési rendszertől eltérő módon” kell beszerezniük, ennek lépéseit össze is foglalja:

• be kell jelentkezni az új rendszer portáljára,
• fel kell tölteni az „informatikai fejlesztési terveiket, működéshez szükséges beszerzési tervet”,
• ha „előre nem tervezett rendkívüli beszerzési igényeik” merülnek fel, azt is itt kell jelezni,
• a feltöltött terveket, igényeket az ügynökség, illetve az NHIT vizsgálja,
• a beszerzésre a „szakmai véleményeket”, illetve a jóváhagyást is a portálon keresztül kapják meg.

Csakhogy ehhez éppen két, nem éppen lényegtelen feltétel még nem volt adott: „a kormányrendelet által hivatkozott portál még nem áll rendelkezésre”, illetve a kapcsolódó miniszteri rendeleteket még nem hirdettek ki

– olvasható az egyetemi vezetés május eleji tájékoztatásában.

Inkább teljes stop

„A kormányrendelet szerint 2019. április 18-tól informatikai tárgyú beszerzés csak ilyen módon, az előírások betartásával hajtható végre”, az ettől eltérően létrejött szerződés semmis – figyelmeztet a következményekre az egyetemi vezető. Mivel az előírások a szervezet „valamennyi informatikai beszerzését érintik, illetve érinthetik”, viszont „a kötelezettség teljesítéséhez szükséges elektronikus felület nem áll rendelkezésre”, a BME most a fenntartójától, illetve az ügynökségtől várt tájékoztatást, hogy mégis mi a teendőjük ebben a helyzetben.

Amíg viszont a „tájékoztatás nem érkezik be”, inkább felfüggesztették az informatikai tárgyú beszerzéseket, nehogy el kelljen szenvedni a „nem jogszerű beszerzés következményeit” – zárja rövidre levelét a kancellár, még hozzátéve, hogy szólni fognak a teendőkről, amint „teljesülnek a feltételek”.

Vagyis a belső anyag alapján úgy tűnik, hogy egy időre inkább befagyasztották a beszerzést, nehogy szabálytalan legyen valami – önhibájukon kívül, a szükséges portál hiányában.

Egy névtelenséget kérő belső forrásunk szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ez azt jelenti, hogy átmenetileg „egy egeret se akarjunk venni”, mert minden informatikai beszerzést befagyasztanak a levél alapján. Szerinte életszerűtlen, hogy pont a műszaki egyetemen egész számítástechnikai laborok azért ne vegyenek semmit, mert az állam nem biztosítja az ehhez szükséges rendszert, de közben annak használatát követeli meg. Vajon kinek lesz ez jó végül, melyik baráti cégek felé terelhetik az informatikai eszközbeszerzéseket, „kinek söprik le a pályát?” – tette fel a kérdést.

.

Nem jutott el hozzánk a kancellár válasza

Természetesen megpróbáltuk megkérdezni az érintetteket a levélről és az így kialakult helyzetről, a BME kancellárja – az intézmény sajtós munkatársától származó információk szerint – válaszolt is a kérdéseinkre, csakhogy ezt még jóvá kell hagynia az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Ezt azonban Kásler Miklósék cikkünk megjelenéséig valószínűleg nem adták meg, legalábbis nem jutott el hozzánk az egyetem reagálása.

Így nem tudjuk, hogy azóta mi a helyzet, azóta is le vannak-e stoppolva a beszerzések, vagy vége a bénázásnak az új digitális portál körül.

Hány más, kormány alá rendelt szervezetben állt le a beszerzés?

A lapunk birtokába került belső levélből arra lehet következtetni, hogy a portál híján gyakorlatilag minden, ennek használatára kötelezett költségvetési szerv ilyen jellegű beszerzése elakadt. Ezért megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de Rogán Antal tárcája szintén azt a megoldást választotta, hogy egyáltalán nem reagált a megkeresésre.

A vonatkozó kormányhatározat szerint a Digitális Kormányzati Ügynökség portálja a Központi Informatikai Beszerzési Rendszer (a továbbiakban: KIBER) továbbfejlesztésével jön létre, amit innovációért és technológiáért felelős miniszterként Palkovicsnak kell átadnia az ügynökségnek. Egy 30 napos határidőt is előírnak a portál létrehozására, csak ezek szerint ezt nem hangolták össze megfelelően azzal, hogy mikor lép hatályba a kötelező használatot előíró rendelkezés.

Még decemberben itt írtunk arról, hogy a költekezés ellenőrzése érdekében több ügynökséget is felállított a kormány, miután a korrupció generálisan már a Fidesz szavazóbázisát is irritálja. Ugyanakkor az is látszik, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a rokonai és üzleti partnerei olyan cégeknél sorakoznak fel, amelyek fontosak lehetnek a következő időszak informatikai közbeszerzéseiben.