Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Pert indított az Eleven Gyál nevű civil szervezet a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével az Európai Bizottság ellen a Elios-szerződésekről szóló jelentés nyilvánosságáért. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hiába tárt fel súlyos visszásságokat a közvilágítási projektek körül, a részletes jelentés nem nyilvános. Az Eleven Gyál hiába kérte ki a dokumentumot, az Európai Bizottság azt válaszolta, hogy a magyar kormány döntése, nyilvánossá teszi-e azt. A kormány pedig úgy döntött, hogy nem közérdekű az OLAF jelentése.
A civil szervezet és az őket képviselő TASZ azzal indokolja a per megindítását, hogy
az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől.
Igaz, a magyar kormány azóta kivette a közvilágítási projektek számláit abból a számlacsomagból, amelyeket az Európai Bizottságnak leadtak, vagyis miután az OLAF-jelentést megkapta, úgy döntött, hogy nem uniós támogatásból, hanem inkább magyar közpénzből fizetik a beruházást.
Az Eleven Gyál azt állítja, hogy a város mellékutcáinak nagy része sötétbe borult az Elios-beruházás után, mert nem minden lámpaoszlopra szereltek lámpatestet, ráadásul az új lámpák gyengébb fényereje és kisebb hatóköre tovább rontotta a fényviszonyokat. Amikor az ottani városvezetéssel szerződést kötött, az Elios Zrt. még a miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában állt.
A gyáli ügyben egy per már az átláthatóságért küzdők sikerével zárult. A bíróság januárban kimondta, hogy az önkormányzat köteles a Transparency Internationalnek kiadni a szerződést, nem hivatkozhat arra, hogy az Elios üzleti érdekeit sértené ezzel.
