Kánaánt ígértek a bankok ügyfeleinek, de csak egy-két virág nyílt a sivatagban

Papíron 2019 ősze óta működik Magyarországon a nyílt bankolás, a gyakorlatban a forradalom elmaradt. A nyílt bankolás azt jelenti, hogy a pénzintézeteknek hozzáférhetővé kell tenniük a rendszereiket külső cégek (harmadik fél szolgáltatók, TPP-k) számára, akik felügyeleti engedély és az ügyfél megbízása birtokában láthatják az ügyfél számlaadatait, sőt akár tranzakciókat kezdeményezhetnek. Az ügyfelek így új, innovatív szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, és erősödik a verseny. Mármint elvileg, mert a gyakorlatban mindebből szinte semmi nem valósult meg.

Szeptembertől egy darabig macerásabb lesz neten fizetni, de aztán jön a Kánaán

Hamarosan minden egyes netes fizetésnél egy SMS-ben kapott kódot is be kell majd pötyögni. Ez csak ideiglenes megoldás lesz, a szigorúbb azonosítást a telefonok ujjlenyomat-olvasójával vagy arcfelismeréssel kell majd valószínűleg oldani. A szigorításra azért is van szükség, mert a bankok és az ügyfelek közé beengednek új szolgáltatókat.

Jelenleg lényegében két nyílt banki szolgáltatás működik, az egyik a Számlázz.hu vállalkozásoknak szóló autokassza rendszere a K&H Bankkal együttműködésben. A Számlázz.hu ügyfelei február 10-e óta adhatnak megbízást a cégnek, hogy szinkronizálja a számlázási fiókot a banknál vezetett folyószámlával – ezt szűk egy hónap alatt ezer számlával tették meg. A bizonylatokat ezeknek az ügyfeleknek már nem kell kézzel szinkronizálniuk, a rendszer ezt automatikusan megteszi, illetve ha díjbekérő alapján érkezik utalás a céges bankszámlára, és még nem tartozik hozzá számla, akkor a rendszer (mivel látja a számlaforgalmi adatokat) automatikusan kiállítja és elküldi azt a vevőnek.

A Kánaán várat magára

A Számlázz.hu banki integrációja egyelőre csak a K&H-val elérhető, bár a cég nyitott lenne más bankokkal való együttműködésre is – mondta el az első hetek tapasztalatait összegző sajtótájékoztatón Stygár László szolgáltatásfejlesztési vezető. Elméletileg az összes magyarországi bank határidőre elkészítette a rendszeréhez hozzáférést nyújtó interfészt (API-t), a használati útmutatót pedig közzétette, a gyakorlatban azonban a dolog nem működik, a bankokkal való együttműködés (például hibakeresés) pedig nehézkes. Innentől a felügyelet (vagyis a Magyar Nemzeti Bank, MNB) dolga megvizsgálni, hogy a bankok eleget tettek-e a nyílt bankolással kapcsolatos kötelezettségeiknek.

Az MNB-ben egyébként komoly várakozásokkal és elvárásokkal futottak neki a nyílt bankolásnak, ami nem csak a vállalkozások, hanem a lakossági ügyfelek életében is fontos változásokat hoz (majd egyszer, ha rendesen működni fog).

Háborús helyzet alakul majd ki az ügyfelekért, teljesen át fog alakulni a pénzforgalmi iparág

– mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a pénzforgalmi rendszerről szóló 2019-es jelentés bemutatóján. Az (ügyfelek számára) idilli jövőt ezzel az ábrával illusztrálta:

Az MNB 2019-es Fizetési Rendszer-jelentése

Csak négy külső szolgáltató regisztrált

A Számlázz.hu autokassza szolgáltatásán túl működik még az Appspect kereskedői kedvezmény programja (amely az ügyfél korábbi vásárlásai alapján kínál fel kereskedői kedvezményeket), azonban ez egyelőre csak a Revolut-számlaadatokat látja, így nehéz teljes értékű szolgáltatásnak tekinteni.

Maga a K&H pedig pilot jelleggel elindította saját multibank szolgáltatását, amiben az ügyfelek a más pénzintézeteknél vezetett számláik adatait is láthatják – tájékoztatott Németh László, a bank számlavezetés és bankkártya termékmenedzsment vezetője. A hitelintézetek ugyanis alapból rendelkeznek harmadik fél szolgáltatói engedélyekkel, vagyis (legalábbis elvileg) az ügyfél felhatalmazásával egymás felé harmadik fél szolgáltatókként működhetnek. Például a K&H láthatja az ügyfél mondjuk OTP-nél (vagy bármely más banknál) vezetett számlájának adatait, így egységes felületen tudja az információkat megmutatni.

A harmadik fél szolgáltatók felügyeleti regisztrációja hosszú és nehéz folyamat, mind a mai napig csak négyen szerezték meg az engedélyt, ez komoly nehézséget jelent – mondta Németh László. A bankok API-jait ugyanis tesztelni kellene – bankból viszont sok van, TPP-ből pedig kevés. A TPP-kre mindez sok terhet és jelentős költségeket ró. Németh szerint már zajlanak előkészítő egyeztetések valamiféle TPP-ket tömörítő érdekvédelmi szervezet felállítására.

Érdemes megjegyezni, hogy a nyílt bankolással párhuzamosan kellet kialakítaniuk a pénzintézeteknek az azonnali fizetés rendszerét, ami a Bankszövetség szerint rengeteg munkaórát és pénzt emésztett fel.

Van még hova fejlődni

A Számlázz.hu autokassza szolgáltatására visszatérve, ezzel a magyarországi vállalkozók talán legnagyobb terhüket, a pénzügyi adminisztrációt tudják jelentősen csökkenteni, ami akár napi 4 órát is jelenthet – mondta Kökény Roland, a K&H Bank kkv szegmens marketing vezetője. „2019-ben a vállalkozások 21 százaléka számlázott online számlázóprogrammal: ez az arány az idei évben biztosan nőni fog, hiszen 2020. július 1-től minden, belföldi adóalany felé kiállított számlát továbbítani kell a NAV-nak”.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2019-es rangsorában Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll, így talán nem meglepő, hogy a nyílt bankolás által elérhetővé vált online számlázó autokassza rendszerhez jellemzően azok a digitálisan érett cégek csatlakoztak azonnal, akik rutinos online számlázó felhasználók. Az elsők között csatlakozott cégek 99 százaléka kkv méretű, 85 százalékuk 300 millió forint alatti árbevételű, 56 százalékuk Közép-Magyarországon bejegyzett cég, és jellemzően a szolgáltató szektorból – főként informatikai és kommunikációs tevékenységgel – kerültek ki (64 százalékuk ilyen).

„A hazai kkv-knak általánosságban hosszabb időre és részletes tájékoztatásra van szüksége a digitális szolgáltatások alkalmazásához, azonban a július 1-i NAV adatszolgáltatás változások miatt most fokozott érdeklődést tapasztalunk az online számlázással kapcsolatban. Érdemes megbarátkozni az innovatív digitális megoldásokkal, ugyanis a nyílt bankolás adta lehetőségek nem állnak meg az online számlázással. Kereskedői kedvezményprogramokra, hitelbírálatok és egyéb testreszabott, például befektetési ajánlatok vagy akár kereskedelmi fizetési megoldások esetén is kiválóan működhet a jövőben” – vetítette elő a kkv-szakember a nyílt bankolásban rejlő további fejlesztési lehetőségeket.