Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Néhány órája nagyot lépett előre a magyar bankrendszer: órák helyett másodpercek alatt átmennek az egyszeri utalások, ráadásul bármikor, nem csak munkanapokon napközben. Akár e-mail cím használatával is lehet utalni, de sok banknál személyesen kell címet regisztrálni. A rendszer igazi értelmét adó szolgáltatások azonban még a kanyarban sincsenek.

Hétfőn nulla órakor élesedett az azonnali fizetési rendszer (AFR) a magyar bankoknál, vagyis immár az utalások nagy része nem órák, hanem másodpercek alatt megérkezik a kedvezményezett számlájára a nap 24 órájában, a hét 7 napján. Legalábbis elvileg, mindenesetre éjfél után végzett gyorstesztünkön a legtöbb nagybank jól vizsgázott, az OTP-nél tapasztaltunk fennakadást a számlafizetésnél. (Frissítés: az OTP-től kapott információnk szerint éjfél után a számlafizetésnél a fogadó oldalon volt hiba.) Azt pedig több helyen tapasztaltuk, hogy a pénz ugyan elment és megérkezett, ám erről nem érkezett értesítés.

Első körben a 10 millió forint alatti, elektronikus csatornán (netbankból, mobilalkalmazásból) indított, nem értéknapos (vagyis nem az előre beállított időpontban teljesülő) utalásokra élesedett. Minden más tranzakció – például a bankfiókból indított utalás vagy a kincstárból induló kifizetés, így a nyugdíj vagy a családi pótlék – a hagyományos, lassú utalási rendszeren megy át. Elvileg szeptember 1-től bővül azon tranzakciók köre, amelyek az AFR-en mennek át: a vállalati kötegelt átutalásokat, a rendszeres átutalásokat és az értéknapos átutalásokat is ez kezeli majd.

Az ügyfelek tennivalóit tekintve az AFR egyelőre alig hoz változást, az azonnali utalásokat ugyanis nem kell külön kérni, a fenti feltételeknek megfelelő tranzakciók automatikusan így teljesülnek. Az utalás indítója számára az egyetlen kézzelfogható különbség, hogy pár másodpercen belül kap egy visszaigazolást arról, hogy az utalás teljesült (és természetesen arról is, ha valamilyen okból nem) – ezt érdemes megvárni, nem kell azonnal kilépni a netbankból vagy az applikációból. Sokat várni nem kell: a rendszer húsz másodperc után leállítja a valamiért nem teljesülő átutalást. Ha pedig sikeres, a fogadó fél azonnal megkapja a pénzt.

Az érintett szereplők (a bankok, a Bankszövetség, a felügyeletet ellátó jegybank) komolyabb fennakadásokra nem számítanak, a rendszert régóta tesztelik, elvileg minden rendben van. Akinek mégis gondja akadna, annak azt tanácsolják, keresse a bankja ügyfélszolgálatát. Az ügyfelek számára netbankok és banki applikációk felületein kisebb változtatásokat az nyilván magával von az AFR, ezért több bank arra kérte a napokban ügyfeleit, az igazán fontos ügyleteit intézzék el március 2. előtt.

©

Kell egy kis offline kirándulás

Az azonnali fizetési rendszer nagyon fontos újítás, jó eséllyel alapjaiban fogja felforgatni azt, ahogyan fizetünk. Legalábbis majd egyszer, ha az extrái is működni fognak, nem csak az azonnalisága. Az egyik fontos extra, hogy az AFR-ben nem csak számlaszámra, hanem valamilyen másodlagos azonosítóra (telefonszámra, email-címre, adóazonosítóra, adószámra) is lehet utalást kezdeményezni. Vagyis ha utalni akarunk valakinek mondjuk 10 ezer forintot, nem lesz szükség arra, hogy ismerjük és bepötyögjük a 16 vagy 24 jegyű bankszámlaszámát és a nevét, elég lesz mondjuk beírni az email-címét a megfelelő mezőbe. Az utalás természetesen a címzett bankszámlájára megy, nem telefonjára vagy az email-fiókjára, a szám vagy a cím csak a bankszámla azonosítását szolgálja.

Ehhez persze az kell, hogy ez a valaki a saját bankjánál regisztráltassa az email-címét – ez alapján az AFR már tudni fogja, melyik számlára megy a pénz. A másodlagos azonosító regisztrálása azonban annyira nem egyszerű feladat. A hvg.hu által megkérdezett nagybankok többségénél a másodlagos azonosítókat (vagy legalábbis egyikét-másikát) csak személyesen, bankfiókban lehet regisztrálni, vagyis ha használni akarjuk az online bankolás egyik nagy újítását, akkor először kirándulnunk kell egyet offline.

  • Az OTP-nél a lakossági ügyfelek a bankfiókokban, vagy az internetbankon keresztül is regisztrálhatnak. Az internetbanki funkcióval email-cím és mobiltelefonszám rögzítésére nyílik lehetőség. Adóazonosító jel regisztrációját a bankfiókokban lehet kezdeményezni. A vállalati ügyfelek másodlagos számlaazonosítóként szolgáló adószámukat a számlavezető bankfiókban tudják regisztrálni.
  • A Raiffeisennél adóazonosítót szintén csak személyesen lehet regisztrálni, email-címet és telefonszámot pedig csak elektronikus felületen.
  • A K&H-nál személyesen és az elektronikus felületeken is lehet másodlagos azonosítókat regisztrálni.
  • A CIB-nél másodlagos azonosítót egyelőre csak fiókban lehet regisztrálni, elektronikus csatornákon keresztül majd „hamarosan”.
  • A Budapest Banknál szintén csak fiókban lehet regisztrálni.
  • Ahogy a Takarékbanknál is.
  • Az MKB-tól ennyit sikerült megtudnunk: „Az AFR-rel összefüggésben kizárólag a rendszer elindulását követően adunk tájékoztatást.”
  • Az UniCredit pedig annyit közölt, hogy minden olyan "szolgáltatásjellemző és újdonság, beleértve a másodlagos azonosítók használatát, elérhető lesz az UniCredit Bank lakossági internetbanki és mobilalkalmazási, valamint vállalati e-banki szolgáltatásában, melyet az MNB vonatkozó rendelete alapszolgáltatásként előír a bankok számára.”
  • Az Erste lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy  számlaszám nélkül, másodlagos azonosító megadásával is utalhasssanak, ezek regisztrálásánál az e-mail cím és a mobiltelefonszám megadására a pénzintézet az Internetbankját és a MobilBankját ajánlja. Hosszabb távon elérhetővé válik majd a QR kódos fizetés is: a megfelelő kódot a MobilBank alkalmazással leolvasva azonnal indítható lesz az utalás, akár úgy is, hogy már az összeget sem kell beírni.

©

Forradalmi lesz, de még kell bele pár extra

Az azonnali fizetéshez kapcsolódó fontos szolgáltatás (lesz) a fizetési kérelem. Ez épp azt jelenti, amire elsőként gondolnánk: az utalás kedvezményezettje a fizető fél részére, üzenet formájában juttathat el kérést, hogy egy megadott időpontra utaljon át egy meghatározott összeget. A határidő legfeljebb a fizetési kérelem benyújtását követő két hónap lehet. A fizető fél minimális beavatkozással, egyetlen jóváhagyással el tudja indítani a kérelemhez tartozó utalást. Jellemző felhasználási területe lehet ennek a közüzemi számlák kifizetése, és egyéb, magánszemélyek közötti tartozások kiegyenlítése lehet (majd).

A fizetési kérelem lehetővé fogja tenni például, hogy csekk helyett a villanyszolgáltató csak egy kérelmet küldjön (akár az ügyfél másodlagos azonosítóját használva), amiről az ügyfél aztán eldöntheti, hogy kiegyenlíti-e vagy sem. Arra azért érdemes lesz odafigyelni, hogy tényleg mondjuk az Elműtől jött-e a fizetési kérelem, nem pedig átverésről van-e szó.

Már ha a bankok élesítik ezt a szolgáltatást, mert egyelőre nem teszik meg, de „dolgoznak az elindításán”, esetleg „szerepel a későbbi terveik között”.

©

Ahogy további, kapcsolódó termékek és szolgáltatások fejlesztésén is. Hogy a fejlesztések élesítése mikorra várható, az rejtély, a legkonkrétabb választ a Takarékbank adta, ők 2020 második felében terveznek újdonságokat bevezetni. Az UniCredit majd „az ügyféligények alapján és a pénzforgalmi piacon zajló innovációk figyelembevételével” dönt a további fejlesztésekről és újabb szolgáltatások bevezetéséről.

Ilyen lenne például a QR-kódos fizetés (amire a CIB biztosan készül, de vélhetően a többiek is). Ez úgy működne, hogy a számla tulajdonosa kér egy QR-kódot a bankjától, amit akár egy darab papíron kirakhat a vásárlók elé, ők pedig azt mobiltelefonnal beolvasva azonnal tudnak fizetni a számlájára. A (kis)kereskedelemben így gyakorlatilag bankkártya és kártyaolvasó terminál nélkül lehetne pillanatok alatt kiegyenlíteni a megvásárolt termékek árát.

Jövöget a konkurencia

A bankok nem kapkodták el, hogy plusz szolgáltatásokat tegyenek az azonnali fizetés mellé, márpedig kénytelenek lesznek belehúzni, különben megteszi helyettük más. 2019 őszén Magyarországon is életbe lépett a nyílt bankolás: a bankoknak hozzáférést kell adniuk a rendszereikhez külső szolgáltatók számára. Ha egy ilyen szolgáltató működési engedélyt kap a felügyelettől (vagyis az MNB-től), és megbízást egy ügyféltől, akkor láthatja annak az ügyfélnek a számlaadatait, sőt az ügyfél a külső szolgáltatón keresztül akár tranzakciókat, fizetéseket, utalásokat is kezdeményezhet. Már lehetőség van például olyan mobilappot piacra dobni, ami egy ügyfél több bankjából szív be számlaadatokat és összesíti azokat, segíthet követni a havi kiadásokat, a megtakarításokat stb. Más alkalmazás összesítheti, különféle boltok mennyiért kínálják ugyanazt a terméket, és akár azonnali vásárlást is kínálhat. A lehetőségek tárháza az azonnali fizetéssel kombinálva szinte végtelen – és a fintech cégek ezt ki is használják.

Szeptembertől egy darabig macerásabb lesz neten fizetni, de aztán jön a Kánaán

Hamarosan minden egyes netes fizetésnél egy SMS-ben kapott kódot is be kell majd pötyögni. Ez csak ideiglenes megoldás lesz, a szigorúbb azonosítást a telefonok ujjlenyomat-olvasójával vagy arcfelismeréssel kell majd valószínűleg oldani. A szigorításra azért is van szükség, mert a bankok és az ügyfelek közé beengednek új szolgáltatókat.

A bankok stratégiailag jó helyzetben vannak, mivel eddig csak ők nyújthattak fizetésforgalmi szolgáltatásokat. Ez is magyarázhatja, hogy az informatikai, technológiai fejlesztésekkel nem jártak az élen. Emiatt nemrég éles vita bontakozott ki a jegybank és a Bankszövetség között, az MNB azzal vádolta a bankokat, hogy miközben nem elég innovatívak, drágának számítanak.

A bankoknak az is szerencséjük, hogy a külső szolgáltatók egyelőre nem rohanták meg a magyar piacot. Néhány cég már megszerezte a szükséges engedélyt a felügyelettől. „Vannak érdeklődő szereplők” – említette meg Bartha Lajos, az MNB pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank AFR-indítás előtti tájékoztatóján. Bartha reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az AFR minden helyzetben reális alternatívája lesz a készpénznek, így megvalósulhat a jegybank egyik régi, de eddig nem teljesült álma, a készpénzfizetés visszaszorítása. A jelenlegi terv szerint az AFR-nek is köszönhetően 2030-ra 45-50 százalékra nő a mai 15 százalékról az elektronikus fizetések aránya az összes fizetésen belül.

Nagy munka volt vele

Az MNB bírálatainak egy szempontból lehet alapja: az azonnali utalás elvileg már 2019. július 1-én elindult volna, de az élesítést elhalasztották, mert nem minden bank tudott időben felkészülni. Így az előrébb járó pénzintézeteknél elvileg lett volna idő elkészülni a kiegészítő szolgáltatásokkal is. Ugyanakkor tény, hogy a fejlesztés nagyon komoly feladat volt, a Bankszövetség szerint 30-40 milliárd forintot és több százezer munkaórát emésztett fel. A Takarékbank tájékoztatása szerint a legnagyobb informatikai kihívást nem az átutalások igen szűkös, maximum 5 másodpercben limitált időtartama jelenti, hanem inkább az alábbiak:

  • Az AFR kiépítése mellett annak a többi rendszerhez illesztése, és azok összehangolása az igazán nagy volumenű, bonyolult feladat. A bankoknak nem csak az azonnali fizetési rendszert kellett kifejleszteniük, hanem csatlakoztatni kellett az összes, már működő banki rendszerhez. Képessé kellett tenni az azonnali fizetés indítására, fogadására és visszahívására az összes számlavezető rendszert, a treasury és kártyarendszereket, a fizetésforgalmi rendszereket, az elektronikus ügyfélcsatornákat (netbank, mobilapp).
  • A bankok eddig a hétköznapi, napközbeni működésre voltak beállva. A zárás időszakában végeztek a banküzemhez szükséges háttérműveleteket, számításokat (például kamatszámítások, főkönyv-összeállítása), ami most az AFR működése miatt megváltozik, mivel megszűnik az eddigi zárásra, elszámolásra, clearingre használt idő.
  • A központi elszámolórendszert üzemeltető GIRO Zrt. szinte folyamatos rendelkezésre állást vár el a bankoktól az AFR miatt, ami gyakorlatban közel nulla százalékos hibaküszöböt jelent. Ez újdonság, eddig nem volt ilyen elvárás, és senki sem mérte, hogy a pénzintézetek milyen hibaszázalékokkal teljesítik az átutalásokat. Karbantartás miatt legfeljebb évi 24 órán keresztül szünetelhet egy banknál az azonnal fizetés indítása, de fogadni ebben az időszakban is kell az azonnali utalásokat.

Az azonnali utalás magyarországi bevezetése bizonyos szempontból hungarikum: azokban az országokban, ahol már működik ilyen rendszer, nem egyszerre, minden bankra kötelezően vezették be, hanem a pénzintézetek önként, a maguk tempójában csatlakozhatnak a felállított központi elszámolórendszerhez. Ez magyarázhatta nálunk a kilenc hónapos halasztást, és azt is, hogy az igazi verseny majd abban lesz, hogy melyik bank lesz képes felvenni a versenyt egy rugalmasabb, kényelmesebb szolgáltatáscsomagot kínáló fintech céggel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nem sokon múlt, hogy nem zuhant a mélybe a kamion

Nem sokon múlt, hogy nem zuhant a mélybe a kamion

Most lenne csak igazán szükség az épületen belüli térképekre

Most lenne csak igazán szükség az épületen belüli térképekre

Hétfőtől új menetrend lesz a BKK-nál

Hétfőtől új menetrend lesz a BKK-nál