2018-ban is folytatódott az elektronikus fizetési megoldások terjedése és a készpénzhasználat visszaszorulása – derül ki a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának fizetési rendszerről szóló jelentéséből. A bővülés elsősorban annak tudható be, hogy az érintőkártyás fizetések aránya növekedett. Az érintőkártyák száma közel 13 százalékkal nőtt, számuk meghaladta a 7,4 milliót, amivel arányuk az összes fizetési kártyán belül csaknem 80 százalék volt 2018 végén. Az államilag támogatott POS-terminál telepítési program eredményeként folytatódott az év során a fizetési kártyás elfogadói infrastruktúra bővülése is. Az év végén a fizikai elfogadóhelyek száma meghaladta a 116 ezret, a POS-termináloké pedig megközelítette a 145 ezret. Az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálokon belül az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek aránya megközelítőleg 86 százalékra nőtt

A kártyás vásárlások száma és értéke is közel 25 százalékkal nőtt 2018-ban. Az átutalások és csoportos beszedések száma egyaránt közel 4 százalékkal emelkedett. Mindezek eredményeként az elektronikus fizetési műveletek száma megközelítette az 1 milliárd 250 milliót.

Ugyanakkor a készpénzhasználat még mindig nagyon elterjedt: az online kasszák adatai alapján 2017-ben a fizetési műveletek 84,8 százaléka készpénzes volt, ami a fizetések összértékének 67,8 százalékát adta. Uniós összehasonlításban az átutalások GDP-arányos összértéke Magyarországon nem sokkal marad el az átlagtól, a vásárlások elektronikus fizetésében már komolyabb, a közüzemi és egyéb számlák elektronikus fizetésével pedig nagy lemaradásban van a magyar pénzforgalom. Egyszóval bőven van még hová javítani – mondta a jelentést ismertető Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.

A jegybank díjmentes utalásokat akar látni

A készpénzforgalom magas arányának egyik oka a jegybank szerint az, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban drágák, és szerkezetileg is rosszak a banki szolgáltatások. Magyarországon a bankok jellemzően számlavezetési díjat is számolnak fel az ügyfeleiknek, az átutalások után pedig értékarányos díjat is – ami eltántorítja az embereket attól, hogy utaljanak. Ebben

változtatásra lesz szükség

– véli Bartha. A jegybank „azt szeretné látni”, ha a magyar pénzintézetek is csomagárazást alkalmaznának, vagyis csak a számlavezetésért számolnának fel fix összegű díjat, az egyes tranzakciók után már nem. Ha csak csomagdíjak lennének, az ügyfelek könnyebben össze tudnák hasonlítani az egyes bankok ajánlatait, így adott esetben könnyebben tudnának váltani, ezáltal erősödne a verseny.

A jegybank szerint a tranzakciók díjmentessé tétele beleférne a magyarországi pénzintézeteknek, a szolgáltatások ugyanis az állam által szedett tranzakciós illeték figyelembevétele mellett is drágák. Ráadásul a tranzakciós díjak csak körülbelül 7 százalékát teszik ki az ügyfelektől származó bevételeknek – persze nagy érvágás lenne, ha lemondanának erről az összegről, de nem túlélhetetlen. A jegybank azt szeretné, ha a bankok első körben legalább az azonnali utalások esetében elengednék a tranzakciós díjakat.

Nem tudott mindenki időben felkészülni

Az azonnali fizetési rendszernek (amiben a tranzakciók késedelem nélkül, azonnal átmennek) egyébként július 1-én el kellett volna indulnia, de ezt 2020. március 2-ára halasztották. Néhány (de nagy ügyfélkörrel rendelkező) pénzintézet nem haladt a megfelelő ütemben a szükséges fejlesztésekkel, és nem akartak úgy indulni, hogy az azonnali fizetés csak a pénzügyi rendszer egy részében érhető el, ezért döntöttek a halasztás mellett. A márciusi határidőt a pénzintézetekkel egyeztetve és jó adag rátartással állapították meg, addigra emberi számítás szerint már mindenki bőven készen fog állni. Bartha szerint

szó sincs arról, hogy lennének olyan szereplők, akik ne akarnák az azonnali fizetés beindítását,

egész egyszerűen nagyon bonyolult feladatról van szó, különösen így, hogy az egész fizetési rendszerben egyszerre akarják elindítani.

A bankközi elszámolási rendszert üzemeltető GIRO Zrt. és az MNB amúgy időben elkészült a központi infrastruktúrával, a platform működik, csak egyelőre a banki ügyfelek nem használhatják. A pénzintézetek július 1-től önkéntes éles próbaüzemben vehetnek részt, szeptember 1-től pedig kötelező éles tesztüzem indul, aminek keretében a bankok teszt átutalásokat teljesítenek az új rendszerben, csak épp azok nem érnek el az ügyfelekhez.

Jön a pénzforgalmi rendszer liberalizációja

A jegybank az azonnali fizetési rendszertől a készpénzhasználat további visszaszorulására számít, azt szeretné (sőt „határozottan elvárja”), hogy a pénzforgalmi szolgáltatók minél több új, „innovatív” felhasználói szolgáltatást fejlesszenek rá a rendszerre. „Ez jelentős mértékben hozzájárulhat az azonnali fizetések kezdeti gyors elterjedéséhez és a forgalom dinamikus felfutásához, ami valamennyi érintett szereplő közös érdeke” – írják a jelentésben.

Az azonnali fizetési rendszerbe harmadik szolgáltatókat (a hagyományos bankok és az ügyfelek közt elhelyezkedő szolgáltatókat) is beengednek, a jegybank a tech cégek, telekommunikációs vállalatok megjelenésétől még keményebb versenyre, és így magasabb színvonalú szolgáltatásokra számít. Bartha Lajos szavai szerint

háborús helyzet alakul majd ki az ügyfelekért,

„teljesen át fog alakulni a pénzforgalmi iparág”. Bartha azért szurkol a magyar bankrendszernek, amelyik szereplő felkészül, előre fejleszt az azonnali fizetési rendszerre, versenyképes lesz.

A harmadik fél szolgáltatók beengedését a pénzforgalmi rendszerbe amúgy az új pénzforgalmi irányelv szeptember 14-től írja elő, ekkortól kell alkalmazni az erős ügyfél-hitelesítést, és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak (a hagyományos bankoknak) annak megfelelően a rendszereikhez hozzáférési interfészt kell biztosítaniuk.

Az interfészek dokumentációját a bankoknak előre hozzáférhetővé kell tenniük az engedélyezett/bejelentett harmadik fél szolgáltatók számára, ezzel kapcsolatban a jegybank talált problémákat. 2019. május végéig három bank nem tette közzé dokumentációját a honlapján. A közzétett dokumentációk elérése nem volt minden esetben zökkenőmentes. A problémákkal kapcsolatban a jegybank akár bírság kiszabását is kilátásba helyezte.

A pénzforgalmi rendszer megnyitása nem jelenti, hogy vadnyugati állapotok következnek, az új, harmadik szolgáltatók is adatközlési kötelezettséggel tartoznak majd a felügyeleti szervek (Magyarországon az MNB) felé, és azok ellenőrzése alatt fognak működni. Ráadásul az új irányelv még szélesebb körű adatközlésre kötelezi mind a régi, mind az új szereplőket. A jegybank szigorú felügyeletet ígér, nem szeretnék ugyanis, ha sérülne a lakosság digitális pénzügyi szolgáltatásokba vetett bizalma.