Tovább csökkent a magyarországi Opel-gyár árbevétele és az alkalmazottak létszáma is 2019-ben. Az adózott nyereség viszont több mint kétszeresére nőtt, bár így is elmarad a korábbi évek szintjétől – számolt be a privátbankár.hu a társaság friss beszámolójáról.

Az Opel-gyárként emlegetett Opel Szentgotthárd Autóipari Kft. személygépjármű-motorok, hengerfejek, haszongépjárművekbe építendő sebességváltók, valamint egyéb motoralkatrészek összeszerelésével foglalkozik. A német anyacég még a világjárvány előtt 203 millió eurót nem pénzben, 80 millió eurót pedig pénzben vett ki a magyar társaságból osztalék formájában. Aztán jött a világjárvány.

A társaság árbevétele évek óta 11 százalékkal csökkent és a céget idén is 300 ezer eurós adófizetési kötelezettség terhelte.

Csökkenő árbevétel mellett azonban dupla adózott nyereséget értek el a koronavírus-járvány kitörése előtt 2019-ben: ez a korábbi 1,9 milló euróról 4,2 millió euróra emelkedett. Ezt úgy érhette el a cég, hogy a korábbi években jellemző 55-57 millió euró helyett 2019-ben az értékcsökkenési leírás összege 47,1 millió euró volt, valamint az anyag- és személyi jellegű költségek is csökkentek.

2019-ben masszív osztalék ment Németországba: a német Opel Automobile a magyar Opel ügyvezetésének javaslatára 208,6 millió euró nem pénzbeli osztalék mellett 80 millió euró pénzbeli osztalékot is felvesz a cégből, ez pedig forintban meghaladja a 100 milliárdot. A 2019-es eredményességi mutatók valóban javultak 2018-hoz képest: az árbevétel-arányos nyereség 4 százalékra emelkedett 1,61 százalékról, a tőkearányos nyereség 0,62 százalékra 0,28 százalékról, míg az alaptőke jövedelmezősége háromszorozódott, 6,89 százalékra emelkedett.

Az autóipar globálisan 100 milliárd eurós veszteség elé néz a járványból adódó leállások miatt. A Privátbankár cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban a gyártást az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt a feltörekvő országokba telepítő autógyárak ráadásul furcsa helyzetbe is kerültek. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a kormányzati és jegybanki támogatási programok ugyanis sokkal kedvezőbbek, mint azokon a helyeken, ahol a gyárak üzemelnek, ami óriási pluszköltséget jelent a cégeknek.