Tetszett a cikk?

Elsősorban azt, hogy csak az a cég él túl egy katasztrófát, amelyik felkészült. Magyar kisvállalkozók leleményes ötleteit gyűjtöttük össze, ők így vészelték át a járványt.

Rónaszéki Péter huszonegy tagú tanácsadó céget vezet Budapesten. A hvg.hu-nak azt mesélte, vállalkozóként a járványhelyzet sok mindenre megtanította, egyebek közt arra, hogy cége a jövőben nem működhet abban a formában, ahogyan korábban. „Jóval több lesz a home office és felértékelődik a távoli csoportmunka” – mondta. Átálltak az online oktatásra is, megfogalmazása szerint „mint kés a vajban, úgy ment egyik pillanatról a másikra”. Szerinte az új típusú koronavírus ráébresztette a magyarországi vállalkozókat, hogy újraértékeljék üzletmenetük folytonosságát.

©

Az üzletmenet-folytonosság nem újkeletű fogalom, de igazi értelmet katasztrófák és világválságok után kapott, ilyen volt például a 2000-es év informatikai problémája vagy a 2001. szeptember 11-i ikertornyok elleni terrortámadás. „A World Trade Centerben működő vállalatok közül ma már nem léteznek azok, amelyek a támadás idején nem voltak elég érettek és nem készültek "B" tervekkel. A felkészültebbek viszont túl tudták élni” – magyarázta. Az üzletmenet-folytonosság lényege röviden az, hogyan élhet túl egy vállalat egy krízist vagy nem várt, nagy hatású eseményt.

A távmunka nem elég

A koronavírus kitörésével ennek jelentősége nemcsak Magyarországon, hanem világszerte felértékelődött. Rónaszéki Péter úgy látja, a magyar közepes- és nagyvállalatok most jól vizsgáztak, a kkv szektornak azonban még van hová fejlődnie. Az üzletmenet-folytonosság ugyanis sokszor kimerül a távmunkában, vagy még abban sem, ha egy cégnél gépsorok mellett termelőmunkát végeznek, és nincs mód a home office-ra.

„Tudok olyan magyarországi autógyárról, amelyik a veszélyhelyzet idején más típusú motorokat kezdett el gyártani, csak azért, mert ahhoz volt meg a beszállítói lánca” – mesélte Rónaszéki, hozzátéve, hogy „hiába van meg egy összeszerelő üzemben az egy termékhez szükséges 57 alkatrészből 56, ha az 57. hiányzik, és nincs alternatív beszállító, akkor abból nem lesz késztermék”.

Képünk illusztráció
©

Tanácsadóként úgy látja, a magyarországi vállalatok nem voltak felkészülve arra, hogy akár 350-400 ember egyik napról a másikra elmenjen home office-ba, még ha a munkája meg is engedte, hiányoztak ugyanis az infrastrukturális feltételek.

Pedig még az állam szerint is érdemes elgondolkodniuk a cégeknek a home office teljes bevezetéséről. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára korábban kijelentette, hogy „a vállalkozások hosszú távú működőképességét és a munkavállalók feladatellátását a távmunka nem rontja, hasznos lehet tovább vinni ezt a bevált működési módot”. A tanácsadó viszont úgy látja, a távmunka részben a cégvezetők bizalmatlansága miatt nem terjedt még el széles körben Magyarországon,

tévesen attól tartanak, hogy nem tudják ellenőrizni az alkalmazottakat.

Nem készültünk

Rónaszéki Péter azt mesélte, hogy Magyarországon, hasonlóan a kelet-európai országokhoz, nem jellemző a felkészülés egy krízishelyzetre. Pandémiára pedig végképp nem számítottak a cégvezetők. A Távol-Kelettel ellentétben ugyanis Európában az elmúlt évtizedekben nem volt példa ilyen válsághelyzetre.

Ennek megfelelően a vállalatok krízismegoldásai is inkább informatikai fókuszúak voltak,

vagyis arra vannak protokolljaik, hogyan kell megszervezni a munkát, ha összeomlik az informatikai rendszerük. Arra azonban nem voltak felkészülve, hogyan reagáljanak, ha nem lehet bemenni a munkahelyre vagy tömeges megbetegedés miatt nem tudják elvégezni a feladatokat.

A londoni Business Continuity Institute készített felmérést arról, hogyan reagáltak a cégek az új koronavírus okozta sokkra. Tizenkilenc szektorból, 93 országból, több mint hétszáz vállalattól érkezett visszajelzés. Ezek szerint az Európai Unióban a vállalkozások több mint 90 százaléka állt át valamilyen szinten a távmunkára, szektoroktól függően. Az is kiderült, hogy a cégek 73 százaléka rendelkezik üzletmenet-folytonossági eljárással, vagyis tudja, hogyan élhet túl egy válsághelyzetet. Ami a magyar vállalatokat illeti, Rónaszéki Péter tapasztalatai szerint ez az arány jóval alacsonyabb.

©

Sajátos magyar megoldások: leleményesség és kreativitás

Merényi Rózsa fejlesztőházat vezet Óbudán. A járvány kitörése óta online dolgozik. „Pánikba estem, mert nem tudtam, hogyan oldjam meg a gyerekek fejlesztését úgy, hogy nem találkozunk” – mesélte. A megoldás az online fejlesztés lett. „Ezek a gyerekek nem maradhatnak ellátatlanul, mert olyan mértékben romolhat akár rövid idő alatt is az állapotuk, amelyen később már nehezen lehet változtatni” – indokolta a döntést. A cél tehát az volt, hogy a gyerekek ne maradjanak ellátatlanul, a munkahelyeket pedig meg tudják tartani.

A tornatermi tárgyakat otthoni eszközökkel pótolták, „a szülők lábasokat használnak fellépők helyett, párnákból építettek akadálypályát, kanalat használnak babahangszernek”. Merényi Rózsa azt mondta, ilyen formában még egyáltalán nem dolgoztak, de próbálják a pozitív oldalát nézni. A digitális fejlesztésre való átállás egyébként nem igényelt extra befektetést, egyéni és csoportos órákat is tudnak tartani. A vezető hangsúlyozta, hamarosan újra kinyitnak, de az online fejlesztést is megtartják, mert, mint mondta,

kitárult a világ.

Hera Krisztinának tánciskolája van. Miután kitört a járvány, online kezdett el tanítani. Azt mesélte, ma már több a diákja, mint amikor bejárt a táncterembe. „Az első reakcióm az volt, hogy nagyon megijedtem. Először a csoportos órákat kellett törölnöm, majd teljesen be kellett zárnom.”

Képünk illusztráció
©

Az ötletet, hogy legyen a táncóra digitális, a tanítványai adták. „Egy amerikai franchise tánciskola budapesti stúdióját nyitottam meg, és mivel angolul tartok minden órát, rengeteg Magyarországon élő külföldi jár hozzám. Ők meghívták a külföldön élő barátaikat az én online óráimra, így kapcsolódtak be Angliából, Olaszországból és Amerikából is.”

Most mégis attól tart, a nyitással meg tudja-e őket tartani, illetve visszajönnek-e a régi tanítványai, lesz-e rá pénzük.

A tánc egy hobbi, valószínűleg ezt fogják az emberek elsőként törölni, ha nehéz anyagi helyzetbe kerülnek.

A magyarországi vendéglátóhelyeknek is egyik napról a másikra kellett túlélési stratégiát kidolgozniuk a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Arról, hogyan birkóztak meg ezzel a helyzettel, két budapesti étterem vezetője mesélt még korábban a hvg.hu-nak. A pestszentlőrinci Zila Kávéház és Étterem, illetve a Padthai Wokbar is új utakat keresett, esetükben a házhozszállítás lett a megoldás.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése még a járvány korai szakaszában kiderítette, hogy a megbetegedések és az esetleges karantén intézkedések kezelésére a válaszadó cégek 52 százalékának egyáltalán nem volt terve. Amelyek készültek, azok közül is csak minden harmadik vállalkozás rendelt el otthoni munkavégzést, és a válaszadók nagyjából harmada tervezett fizetés nélküli szabadsággal.

Rónaszéki Péter tanácsadó szerint a koronavírussal egyértelművé vált: nem lehet megúszni, hogy legyen egy B terv, „arra, hogy ha a normál üzletmenet nem működik, mit csinálnak majd a cégek „háborús” helyzetben”. Az ő tanácsa röviden így szól: „Készülj a legrosszabbra, reméld a legjobbat!”.

(Kiemelt képünk illusztráció, MTI / Balogh Zoltán)

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Bringázó Budapest: négy kerékről soknak, kettőről kevésnek tűnnek a fejlesztések

Bringázó Budapest: négy kerékről soknak, kettőről kevésnek tűnnek a fejlesztések

Meghalt Jackie Charlton

Meghalt Jackie Charlton

Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma

Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma