Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Magyar Turisztikai Ügynökség tesz javaslatot több szakmai szervezet kérésére az ügyben. Szerdán már a kormányülésen is téma lesz, hogy korlátozzák-e főszezonban, évi 120 napban a rövid távú lakáskiadást Budapesten.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Évente maximum 120 napban korlátoznák Budapesten a rövid távú lakáskiadást, ismertebb nevén az airbnb-zést. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége kérte a kormány segítségét, és a Világgazdaság után a hvg.hu is úgy értesült, hogy hamarosan döntés születhet az ügyben.

A téma nem először kerül szóba: márciusban a szállodaszövetség mellett négy másik szervezet, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, illetve a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége már összegyűjtötte javaslatait, hogyan lehetne ezt a területet szabályozni. Az elképzelést elküldték a kormánynak.

Az események a koronavírus járvány után gyorsultak fel. Hiába nyithattak ugyanis ki a budapesti szállodák májusban, külföldi turistát egyelőre elvétve látni. Sőt, általában turistát: a KSH kedd reggel publikált, a kereskedelmi szálláshelyek májusi foglaltságára vonatkozó adataiból az derül ki: az előző évhez képest 93 százalékos a visszaesés, összesen 4 ezer külföldi vendég érkezett és 22 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.

A hotelek átlagos foglaltsága a második félévben is aligha haladja majd meg a tavalyi 25 százalékát – vetítette előre a szállodaszövetség elnöke, aki szintén aláírta a kormánynak küldött javaslatot. Ebben idén július 1-jét jelölték meg az újraszabályozás dátumaként, és azt kérték, hogy magánlakásokat kizárólag a főszezon idejére, azaz május 15-től szeptember 15-ig lehessen rövid távra kiadni.

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs szerint éppen a járvány miatt biztonságosabb most egy apartmanban lakni, mint egy szállodában. A hvg.hu-nak azt mondta, a vendégek zöme egyébként is a magánszállásokat keresi, és ha Budapesten nem talál, Bécsbe, Prágába vagy Pozsonyba megy, se semmi esetre sem választ egy budapesti szállodát. Hozzátette: válság idején a kínálatot bővíteni, nem pedig szűkíteni kell, aki magánlakást szeretne rövid távra kivenni, az hadd tehesse meg.

©

Üzlet kontra lakhatás

A szállodások viszont a kormánynak küldött észrevételükben azt írták, az utóbbi években, nagyrészt Budapesten rohamosan terjedt el a rövid távú lakáskiadás, s jelent egyre nagyobb problémát az ott megjelenő magas arányú szürkegazdaság. Ezt az is bizonyítja, hogy tudomásuk szerint a szállodák 100 százaléka csatlakozott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz, míg a lakások esetében ez az arány csak nagyjából 60 százalék. Azt is felhozták, hogy míg 2018-ban, Budapesten 19 831 szállodai szoba volt, ez a szám a regisztrált lakásokban megközelítette a 18 ezret. A Budapesten engedéllyel rendelkező magánlakásokban, szintén ebben az évben 3,3 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 36 százaléka a szállodákban töltött vendégéjszakák számának. Úgy fogalmaztak, azt, hogy csak a főszezon idejére lehessen rövid távú lakáskiadásban gondolkodni, az is indokolja, hogy

a szállodai szobáknak nincs menekülőútja, míg a bérlakáspiac meg tudja találni közép-, hosszú távú bérlőit is, így a lakhatási problémák is megszűnnének a fővárosban.

Az lakáskiadók erre úgy reagáltak, hogy ez az elképzelés sérti a vállalkozás szabadságát, a tulajdon szentségét és szerintük az Alaptörvénnyel is ellentétes. A javaslat egyes részei súlyosan diszkriminatívak, versenykorlátozóak, növelnék a munkanélküliséget és lassítanák a gazdasági válság után a turizmus magára találását. „A turizmus újraindulása után, a közép-európai régióban versenyhátrányba kerülhet Budapest, ha a turizmus egyik húzóágazatát, a rövidtávú szálláshelyet választókat nem tudja megszólítani – azokat, akik egyébként sem foglalnának hotelben” – fogalmaztak válaszlevelükben, amelyet több szakmai szervezet elnöke is aláírt és eljuttatott a szállodaszövetséghez.

Flesch Tamás
©

Utóbbi elnöke, Flesch Tamás szerint nem igaz, hogy az Airbnb-nek és a szállodáknak külön vendégkörük van. Azok közül, akik vagy azért, mert olcsóbb volt, vagy mert éppen nem találtak szabad szállodai szobát, és a magánlakást választották, többen szoktak hotelben is lakni. Az elnök hangsúlyozta, nem az a szándék, hogy az Airbnb végleg megszűnjön Magyarországon, a lényeg a szabályozáson van, hogy szerinte ne lehessenek versenyelőnyben a magánlakások a szállodákkal szemben, például az adózásban. Mert, míg egy rövid távra kiadó lakás után évente 38 ezer forint adót kell fizetni, a szállodák ennek a sokszorosát utalják a költségvetésbe, szerinte

ez nagyon komoly versenyhátrány a piacon.

Azt Schumiczky is elismeri, hogy egy lakást rövid távra kiadni jobban megéri, mintha hosszú távra költöznének be az albérlők. Előbbi esetben ugyanis a tulajdonosoknak elég tételes átalányadót, illetve az önkormányzatoknak építményadót fizetni. Hogy ez kerületenként mennyi, azt korábban ebben a cikkben gyűjtöttük össze. Az egyesület számára elfogadhatatlan a 120 napos korlátozás, „se Bécsben, se Prágában, se Pozsonyban nincs ilyen szabályozás, egyedül Amszterdamban, Barcelonában és Velencében korlátozzák a kiadhatóságát az ingatlanoknak. A budapesti turizmus a fénykorában sem tartott ott, mint ebben a három városban” – érvelt az elnök, akinek egyesülete, elmondása szerint azokat képviseli, akiknek 1, maximum 2 lakása van, nem pedig a nagybefektetőket. „Ilyen is van, de arányaiban többen vannak azok, akik vettek vagy örököltek egy lakást, amit kiadnak, és ebből élnek vagy ebből egészítik ki a keresetüket” – mondta, hozzátéve, hogy

ez a polgári középosztály mikrovállalkozása.

A szállodaszövetség elnöke viszont úgy látja, a jelenlegi Airbnb-nek már semmi köze az eredeti elképzeléshez, a sharing economyhoz, amivel nem volt semmi baj. „Mára ez egy óriási üzlet lett, világszerte, üzemeltető cégek jöttek létre, 150-200 lakást kezelnek egyszerre”.

©

Mi a baj az Airbnb-vel?

Korábban is sok kritika érte az Airbnb-t, egyrészt mert a bérlők hangoskodtak, zavarták a lakókat, a társasházak pedig tehetetlenek voltak velük szemben. Másfelől itt is akadtak, akik feketén, számla és bejelentés nélkül dolgoztak. Ezzel az egyesület is tisztában van, Schumicky szerint több javaslatuk is van a csalók kiszűrésére, amivel megtisztulna a piac, és örülhetnének a szállásadók.

Budapesten nagyjából 10 ezer lakást adnak ki rövid távra, a legtöbbet a belvárosban, az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben. Engedélyt minden esetben a jegyző ad, és Berlinhez hasonlóan itt is tilos önkormányzati lakást Airbnb-re hirdetni. A hvg.hu írta meg, hogy régóta folyt illegális Airbnb-biznisz a budai várnegyedben, bérlakásokat adtak ki turistáknak nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül. A lebukott bérlők szerződéseit az önkormányzat felmondta.

A szigorítást a főváros is támogatja. Budapest városarculatáért és turizmusáért felelős cégek vezetője, Faix Csaba a G7.hu-nak mondta azt, hogy szükség van a lakások rövid távú kiadásának újraszabályozására.

Az Airbnb nagyon beszűkítette a lakhatási lehetőségeket a belvárosban, és nagyon megdrágultak miatta az albérletek. A fővárosnak elég világos az álláspontja: a városban elsősorban emberek élnek, másodsorban turisták járnak

– fogalmazott. Az apartmankiadók visszautasították, hogy kizárólag az ő tevékenységük miatt emelkedtek az egekbe az albérletárak Budapesten. Kerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy megtudjuk, a 120 napos korlátozáson kívül milyen más megoldást tudna még elképzelni a szabályozásban. Azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem szeretnék a sajtóhíreket kommentálni, várják, hogy a kormány benyújtsa ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátették még, "az, hogy a városlakóknak ténylegesen legyen lehetősége lakni valahol, úgy, hogy annak költségeibe nem mennek tönkre, elsőbbséget élvez a különböző gazdasági részérdekekkel szemben".

©

A labda most a Magyar Turisztikai Ügynökség oldalán pattog, itt gyűjtötték össze az érveket pro és kontra, és itt dolgozzák ki a kormány elé kerülő javaslatot is. Úgy tudjuk, a tervezetet előbb a gazdaságvédelmi operatív törzs tárgyalja július 7-én, kedden, majd egy nappal később a kormány elé kerül.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Oroszország állítja, egy karnyújtásnyira vannak a koronavírus elleni védőoltástól

Oroszország állítja, egy karnyújtásnyira vannak a koronavírus elleni védőoltástól

Riói olimpikon nyerte a budapesti éjszakai futóversenyt

Riói olimpikon nyerte a budapesti éjszakai futóversenyt

Az író, aki továbbra sem érti, miért mászkálhatnak szabadon a zsenik

Az író, aki továbbra sem érti, miért mászkálhatnak szabadon a zsenik