Évente maximum 120 napban korlátoznák Budapesten a rövid távú lakáskiadást, ismertebb nevén az airbnb-zést. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége kérte a kormány segítségét, és a Világgazdaság után a hvg.hu is úgy értesült, hogy hamarosan döntés születhet az ügyben.

A téma nem először kerül szóba: márciusban a szállodaszövetség mellett négy másik szervezet, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, illetve a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége már összegyűjtötte javaslatait, hogyan lehetne ezt a területet szabályozni. Az elképzelést elküldték a kormánynak.

Az események a koronavírus járvány után gyorsultak fel. Hiába nyithattak ugyanis ki a budapesti szállodák májusban, külföldi turistát egyelőre elvétve látni. Sőt, általában turistát: a KSH kedd reggel publikált, a kereskedelmi szálláshelyek májusi foglaltságára vonatkozó adataiból az derül ki: az előző évhez képest 93 százalékos a visszaesés, összesen 4 ezer külföldi vendég érkezett és 22 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.

A hotelek átlagos foglaltsága a második félévben is aligha haladja majd meg a tavalyi 25 százalékát – vetítette előre a szállodaszövetség elnöke, aki szintén aláírta a kormánynak küldött javaslatot. Ebben idén július 1-jét jelölték meg az újraszabályozás dátumaként, és azt kérték, hogy magánlakásokat kizárólag a főszezon idejére, azaz május 15-től szeptember 15-ig lehessen rövid távra kiadni.

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs szerint éppen a járvány miatt biztonságosabb most egy apartmanban lakni, mint egy szállodában. A hvg.hu-nak azt mondta, a vendégek zöme egyébként is a magánszállásokat keresi, és ha Budapesten nem talál, Bécsbe, Prágába vagy Pozsonyba megy, se semmi esetre sem választ egy budapesti szállodát. Hozzátette: válság idején a kínálatot bővíteni, nem pedig szűkíteni kell, aki magánlakást szeretne rövid távra kivenni, az hadd tehesse meg.

Stiller Ákos

Üzlet kontra lakhatás

A szállodások viszont a kormánynak küldött észrevételükben azt írták, az utóbbi években, nagyrészt Budapesten rohamosan terjedt el a rövid távú lakáskiadás, s jelent egyre nagyobb problémát az ott megjelenő magas arányú szürkegazdaság. Ezt az is bizonyítja, hogy tudomásuk szerint a szállodák 100 százaléka csatlakozott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz, míg a lakások esetében ez az arány csak nagyjából 60 százalék. Azt is felhozták, hogy míg 2018-ban, Budapesten 19 831 szállodai szoba volt, ez a szám a regisztrált lakásokban megközelítette a 18 ezret. A Budapesten engedéllyel rendelkező magánlakásokban, szintén ebben az évben 3,3 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 36 százaléka a szállodákban töltött vendégéjszakák számának. Úgy fogalmaztak, azt, hogy csak a főszezon idejére lehessen rövid távú lakáskiadásban gondolkodni, az is indokolja, hogy

a szállodai szobáknak nincs menekülőútja, míg a bérlakáspiac meg tudja találni közép-, hosszú távú bérlőit is, így a lakhatási problémák is megszűnnének a fővárosban.

Az lakáskiadók erre úgy reagáltak, hogy ez az elképzelés sérti a vállalkozás szabadságát, a tulajdon szentségét és szerintük az Alaptörvénnyel is ellentétes. A javaslat egyes részei súlyosan diszkriminatívak, versenykorlátozóak, növelnék a munkanélküliséget és lassítanák a gazdasági válság után a turizmus magára találását. „A turizmus újraindulása után, a közép-európai régióban versenyhátrányba kerülhet Budapest, ha a turizmus egyik húzóágazatát, a rövidtávú szálláshelyet választókat nem tudja megszólítani – azokat, akik egyébként sem foglalnának hotelben” – fogalmaztak válaszlevelükben, amelyet több szakmai szervezet elnöke is aláírt és eljuttatott a szállodaszövetséghez.

Flesch Tamás

MTI / Mónus Márton

Utóbbi elnöke, Flesch Tamás szerint nem igaz, hogy az Airbnb-nek és a szállodáknak külön vendégkörük van. Azok közül, akik vagy azért, mert olcsóbb volt, vagy mert éppen nem találtak szabad szállodai szobát, és a magánlakást választották, többen szoktak hotelben is lakni. Az elnök hangsúlyozta, nem az a szándék, hogy az Airbnb végleg megszűnjön Magyarországon, a lényeg a szabályozáson van, hogy szerinte ne lehessenek versenyelőnyben a magánlakások a szállodákkal szemben, például az adózásban. Mert, míg egy rövid távra kiadó lakás után évente 38 ezer forint adót kell fizetni, a szállodák ennek a sokszorosát utalják a költségvetésbe, szerinte

ez nagyon komoly versenyhátrány a piacon.

Azt Schumiczky is elismeri, hogy egy lakást rövid távra kiadni jobban megéri, mintha hosszú távra költöznének be az albérlők. Előbbi esetben ugyanis a tulajdonosoknak elég tételes átalányadót, illetve az önkormányzatoknak építményadót fizetni. Hogy ez kerületenként mennyi, azt korábban ebben a cikkben gyűjtöttük össze. Az egyesület számára elfogadhatatlan a 120 napos korlátozás, „se Bécsben, se Prágában, se Pozsonyban nincs ilyen szabályozás, egyedül Amszterdamban, Barcelonában és Velencében korlátozzák a kiadhatóságát az ingatlanoknak. A budapesti turizmus a fénykorában sem tartott ott, mint ebben a három városban” – érvelt az elnök, akinek egyesülete, elmondása szerint azokat képviseli, akiknek 1, maximum 2 lakása van, nem pedig a nagybefektetőket. „Ilyen is van, de arányaiban többen vannak azok, akik vettek vagy örököltek egy lakást, amit kiadnak, és ebből élnek vagy ebből egészítik ki a keresetüket” – mondta, hozzátéve, hogy

ez a polgári középosztály mikrovállalkozása.

A szállodaszövetség elnöke viszont úgy látja, a jelenlegi Airbnb-nek már semmi köze az eredeti elképzeléshez, a sharing economyhoz, amivel nem volt semmi baj. „Mára ez egy óriási üzlet lett, világszerte, üzemeltető cégek jöttek létre, 150-200 lakást kezelnek egyszerre”.

AFP / Jens Kalaene

Mi a baj az Airbnb-vel?

Korábban is sok kritika érte az Airbnb-t, egyrészt mert a bérlők hangoskodtak, zavarták a lakókat, a társasházak pedig tehetetlenek voltak velük szemben. Másfelől itt is akadtak, akik feketén, számla és bejelentés nélkül dolgoztak. Ezzel az egyesület is tisztában van, Schumicky szerint több javaslatuk is van a csalók kiszűrésére, amivel megtisztulna a piac, és örülhetnének a szállásadók.

Budapesten nagyjából 10 ezer lakást adnak ki rövid távra, a legtöbbet a belvárosban, az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben. Engedélyt minden esetben a jegyző ad, és Berlinhez hasonlóan itt is tilos önkormányzati lakást Airbnb-re hirdetni. A hvg.hu írta meg, hogy régóta folyt illegális Airbnb-biznisz a budai várnegyedben, bérlakásokat adtak ki turistáknak nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül. A lebukott bérlők szerződéseit az önkormányzat felmondta.

A szigorítást a főváros is támogatja. Budapest városarculatáért és turizmusáért felelős cégek vezetője, Faix Csaba a G7.hu-nak mondta azt, hogy szükség van a lakások rövid távú kiadásának újraszabályozására.

Az Airbnb nagyon beszűkítette a lakhatási lehetőségeket a belvárosban, és nagyon megdrágultak miatta az albérletek. A fővárosnak elég világos az álláspontja: a városban elsősorban emberek élnek, másodsorban turisták járnak

– fogalmazott. Az apartmankiadók visszautasították, hogy kizárólag az ő tevékenységük miatt emelkedtek az egekbe az albérletárak Budapesten. Kerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy megtudjuk, a 120 napos korlátozáson kívül milyen más megoldást tudna még elképzelni a szabályozásban. Azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem szeretnék a sajtóhíreket kommentálni, várják, hogy a kormány benyújtsa ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátették még, "az, hogy a városlakóknak ténylegesen legyen lehetősége lakni valahol, úgy, hogy annak költségeibe nem mennek tönkre, elsőbbséget élvez a különböző gazdasági részérdekekkel szemben".

AFP / Jens Kalaene

A labda most a Magyar Turisztikai Ügynökség oldalán pattog, itt gyűjtötték össze az érveket pro és kontra, és itt dolgozzák ki a kormány elé kerülő javaslatot is. Úgy tudjuk, a tervezetet előbb a gazdaságvédelmi operatív törzs tárgyalja július 7-én, kedden, majd egy nappal később a kormány elé kerül.