Hét évvel ezelőtti bevezetésével a közműadó teljesen differenciálatlanul, egyszerűen a vezeték hosszát figyelembe véve vetette ki az adót a szolgáltatókra. Egy most benyújtott törvénymódosítás szerint a kistelepüléseket kiszolgáló közműcégeknek az eddigi adó harmadát kell fizetniük, a nagyvárosokban működőknél az adó a sokszorosára is nőhet.

Az ingatlanok közműcsatlakozásának egyszerűsítése okán, október végén nyújtott be javaslatot Palkovics László, az ITM minisztere, ez lényegében számos ponton valóban egyszerűbbé teszi a villany, a gáz és a vizes csatlakozásokat. Kedden ehhez a törvényhez nyújtott be további módosítási javaslatot a parlament gazdasági bizottsága. Ez a módosítás tér ki a vízművezetékekre kivetett adó differenciálására: kilométerenként 6500 köbméterig az eddigi adót 0,35 szorzóval kellene számolni, ha ezen a szakaszon 9000 köbméter folyik át, akkor maradna a korábbi adómérték. Ettől a mennyiségtől lépcsőzetesen emelkedne, végül 10 ezret meghaladóan már kétszeres, 13 ezernél több köbméter esetén pedig már 4 és félszeres adót kell megfizetniük a szolgáltatóknak a módosítás elfogadása esetén.

Reviczky Zsolt

Az öt állami tulajdonú regionális vízműnek talán nem oszt, nem szoroz a változás, hiszen a befizetett adót az állam az egyik zsebéből átteszi a másikba. Ezeket egyébként éppen egy most benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Vízművek Zrt. alá terelnék, az újabb állami gigacéget a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelné. Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy az állami társaság menekülő utat jelenhet az adott esetben a már gyenge lábakon álló vízműcégeknek, akik adott esetben akár be is léphetnének Nemzet Vízművekbe.

A többi vízműcéget ugyanis többnyire az önkormányzatok tulajdonolják, a járvány miatt több elvonás miatt kivéreztetett önkormányzatoknak ez a pluszteher komoly megterhelést jelenthetne. A Fővárosi Vízművek a hvg.hu-nak elárulta, hogy nagyot bukna a módosítással, náluk ugyanis

a 729 millió forint helyett 3,2 milliárd forintra nőne a fizetendő adó.

A közműcég 37 milliárd forint árbevétel mellett egyébként félmilliárd forint adózott eredményt ért el tavaly.

MTI / Bruzák Noémi

De nemcsak Budapesten okozna gondokat az adó differenciálása, hiszen a szeged.hu arról számolt be, hogy a félig önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Vízmű Zrt. félmilliárd forintos nyeresége egy az egyben elúszna. A lapnak Istókovics Zoltán, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság 695 kilométernyi ivóvíz-vezetéket és 572 kilométernyi szennyvízcsatornát üzemeltet, ezek után 125 forintot adózik méterenként. Az idén 158 millió forint adót fizettek, ami 554 millió forinttal lesz több, ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást. Mivel a Szegedi Vízmű Zrt. nyeresége 525 millió forint volt tavaly, a cég egy tollvonással veszteséges lehet jövőre. A lap számításai szerint szegedi önkormányzatnak, mint tulajdonosnak ez 280 millió forint elvonást jelenthet.

A tönk szélén álló Alföldvíznek akár jól is jöhetne

A 133 alföldi településen szolgáltató Alföldvíz Zrt már évek óta veszteséges, tavaly nyáron már a fizetésképtelenség is felmerült. Ezt ugyan akkor visszautasította a társaság, de azt nem, hogy a béremelések a veszteségek miatt szóba sem jöhetnek, holott a cégnél nagy a fluktuáció. 2018-ban már félmilliárd forint veszteséget könyvelhetett el az Alföldvíz Zrt, amit a közműadónak és a rezsicsökkentésnek tudtak be túlnyomórészt. A nagy területen szolgáltató társaságnak nem ritka esetben 80-100 kilométerre kell „elvinnie” az ivóvizet, gyakran néhány száz lakosú falvakban csatlakoznak rá a hálózatukra, ami eddig nemcsak a fajlagos költségeket növelte, hanem az adó mértékét is.

A cégnek így mindenképpen egyfajta mentőövet jelenthetne az új adórendszer, az egy másik kérdés, hogy a későn dobott mentőövvel kievickélhetnének-e a bajból. Az idén még a beszámolójukat sem fogadta el a tulajdonosi közösség, mivel a tagönkormányzatok nem voltak hajlandók, vagy képesek több tízmillió forintot betolni a cég kasszájába, hogy az tovább tudjon működni. Megkérdeztük a társaságot, hogy mennyivel róna a módosítás elfogadása kisebb terhet a cégre, illetve azt is, hogy vajon az adózás új rendszerével elkerülhetnék-e a csődöt, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Szakmai körökből úgy tudjuk, a vízműtársaságok egy része biztosan jól járna az új adózási konstrukcióval, de félő, hogy azok a vállalatok, amelyek eddig legalább minimális nyereséget elértek, és a fejlesztésekbe fektettek, majd elhagyják ezeket és az új, nagyobb bevétellel inkább "elvegetálnak" a többihez hasonlóan.

Képünk illusztráció

MTI / Marjai János

A szakmai szövetség szerint összeomolhat a szolgáltatás

Az ügyben a Magyar Víziközmű Szövetség levelet írt a döntéshozóknak, amit a szeged.hu szerzett meg. Ebben a szakmai szövetség arra figyelmezteti a módosítót benyújtó képviselőket, hogy a szektor már a 24. órában van, amúgy is az ellehetetlenülés szélén állnak, ezért a sarcolás helyett, ami a szolgáltatás összeomlásához vezetne, azt javasolják, hogy mentesítsék a szolgáltatókat az adó megfizetése alól:

„Jelen helyzetben csak az adhat megoldást, ha a teljes víziközmű ágazat mentesül a közműadó megfizetése alól, akár oly módon, hogy a befizetendő adót – ellenőrzött módon – kizárólag működtetési költségekre visszaforgathatják a szolgáltatók, és béremelésre, karbantartásra, felújításokra, pótlásokra fordítják” - írták.

A hvg.hu is megkereste a szakmai szövetséget, de elhárították az érdeklődést.