Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Amerikában készpénzzel ösztönözte a vezetés oltásra a dolgozókat, most Németországban bónusszal kísérletezik egy szupermarketlánc – írja a Deutsche Welle.
50 eurós ajándék vásárlási kártyát kínál az Edeka Nord nevű hamburgi szupermarketlánc azoknak a dolgozóknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. Jelenleg az ajánlat még csak a kettes számú prioritási csoport tagjai számára kínálja a bónuszt, ide tartoznak a krónikus tüdőbetegek. Németországban nagyon komolyan veszik az oltási listát, Angela Merkel kancellár is pénteken kapja meg a védőoltást, mert életkora miatt csak most vált jogosulttá.
A Lidl és az Aldi is ösztönzi a dolgozóit az oltásra, de egyelőre csak az Egyesült Államokban. A Lidl az USA-ban január vége óta 200 dollárt ad minden alkalmazottjának, aki vállalja a védőoltást. A Lidlnek több mint 125 szupermarketje működik az Egyesült Államok keleti partvidékén.
Az Aldi ajánlata az USA-ban: minden egyes oltás után 2 órai munkabér jár. Ezenkívül a német cég vállalja a járulékos költségeket is. Ez komoly kiadás az USA-ban, ahol az oltópontok olykor messzire vannak a lakóhelytől. A Starbucks vagy a McDonald's hasonló kedvezményeket nyújt a dolgozóinak, ha beoltatják magukat.
Eddig 124 millióan kaptak védőoltást az Egyesült Államokban, ez a felnőtt lakosság 37%-át jelenti. Németországban 14 millióan, ez a felnőtt lakosság 16%-a.
Legális ez? Az egészségügyi hatóságok mind az USA-ban, mind pedig Németországban javasolták: a szupermarketek dolgozói kerüljenek fel a prioritási listára, mert olyan nagy náluk a fertőzés veszélye. Ugyanakkor egyik államban sem teszik kötelezővé az oltást számukra.
Egyes jogi vélemények szerint jogtalan diszkrimináció, ha a cégek pénzzel vagy bónusszal ösztönzik a védőoltást. Németországban ugyanis nagy hagyománya van az oltásszkepszisnek – írja a Deutsche Welle. A Simmons & Simmons nemzetközi jogászcég szerint senkit sem lehet oltásra kötelezni, kivéve az egészségügyi dolgozókat illetve azokat, akik a szociális otthonokban végzik a munkájukat.
Az USA-ban más a helyzet, mert ott a munkaadók megkövetelhetik az alkalmazottaktól a védőoltást. A német szakszervezetek szövetsége szerint nincs semmi rossz abban, ha egy cég bónuszt ad annak, aki beoltatja magát. A DGB ahhoz viszont ragaszkodik, hogy minden cég, amelyik így dönt, előbb egyeztessen a helyi üzemi tanáccsal.
A Simmons & Simmons szerint a cégek különbséget tehetnek beoltott és nem beoltott munkatársak között – egy bizonyos határig. Például ha az alkalmazott a távmunka után visszatér a munkahelyére, akkor előnyben részesülnek azok, akiknek már van védőoltásuk.
Követik-e mások is a példát?
Az Aldi Nord kommunikációs főnöke úgy nyilatkozott, hogy náluk az alkalmazottak maguk dönthetnek az oltásról. "Azon gondolkodunk, hogy aktívan beszálljunk az oltási kampányba például úgy, hogy az üzemorvosokat is bevonjuk." A Rewe Group úgy nyilatkozott, hogy jelenleg megvitatják az oltási bónuszügyet az üzemi tanáccsal. Egyidejűleg arra készülnek, hogy beoltassák a dolgozóikat a koronavírus ellen – írja a közszolgálati Deutsche Welle.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.