A Nemzetgazdasági Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé a kriptoeszközök piacának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A tervezetet a Nagy Márton vezette tárca már március elején nyilvánosságra hozta, amikor „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta a kormányzati honlapon.

A törvény az uniós kriptopiac-rendelet (MiCA) átültetése a magyar jogrendbe.

A törvény hatálya kiterjed a kripto kibocsátására, kereskedési bevezetésére, a Magyarországon belül végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra és a felügyeleti feladatok ellátására is. Fontos újítás, hogy törvény a kriptoeszköz-szolgáltatást a pénzügyi szolgáltatások közé emeli. Ennek megfelelően az ilyen szolgáltatások felügyelete (is) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogkörébe kerül.

Amiben van némi irónia, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis nem éppen nagy támogatója a kriptoeszközöknek.

A törvény kialakít egy struktúrát a kriptoeszközök terén – vázolja a Fintechzone szakportál. A jogszabály három különböző típusú kriptoeszközt definiál:

• A szabályozás az e-pénz tokeneket olyan kriptoeszközöknek határozza meg, amelyek az értékstabilitásukat egy törvényes fizetőeszközre történő hivatkozással kívánják fenntartani.
• A rendelet eszközalapú tokenekként határozza meg azokat a kriptoeszközöket, amelyek nem e-tokenek, és amelyek stabil értéküket egy másik értékre, jogra vagy ezek kombinációjára való hivatkozással fenntartják – ideértve egy ország egy vagy több hivatalos pénznemét.
• A harmadik kategóriába az e-pénz tokeneken és eszközalapú tokeneken kívül eső kriptoeszközök tartoznak, melyekre könnyített szabályozás vonatkozik. A rendelet a kriptoeszközök kibocsátóit és a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó feleket is szabályozza, beleértve az engedélyezési eljárást is.