Több válasz is érkezett Terézváros szeptember közepi bejelentésére, amely értelmében betiltják az Airbnb-t a kerületben. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) például tiltás helyett adóemelést javasolt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig vázolta turisztikai akciótervét, amelyben szerepel az is, hogy szabályoznák a rövid távú lakáskiadást.

A nemzetgazdasági tárca most közleményt adott ki arról, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb-szabályozásról szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése.

Mint írják, a törvényjavaslat értelmében

• 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik;
• emellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.

Hangsúlyozták, hogy a rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.

A tárca szerint megállapítható, hogy a fővárosban a lakhatási helyzet kritikussá vált: a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

A helyzetet rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében épp az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

Azt írják, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a koronavírus-járvány óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a szintén hétfőn a portfolio.hu-n megjelent cikkében azt írta, időszerű a magánszálláshelyek adózásának felülvizsgálata. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a múlt év végén Budapesten már meghaladta az Airbnb típusú rövid távú lakáskiadás piacán elérhető szobák száma a szállodai szobákéit, és az Airbnb-vendégéjszakák 78 százaléka az V., VI., VII. és VIII. kerületre esett.

Spanyolországban többször is volt már tüntetés a turizmushoz köthető lakhatási válság miatt, és ennek meg is lett a hatása. Barcelonában 2028 novemberéig fokozatosan visszavonják majd a rövid távú bérbeadásra engedélyezett 10 101 darab lakás engedélyét.