Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A készpénzhasználatról szóló törvénytervezet módosítását kéri a kormánytól az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), mert az több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol nincs rá értelmezhető lakossági igény, a megvalósítás nem életszerű, indokolatlan költségekbe veri a kereskedőket és veszélynek teszi ki a kiszállításban résztvevő munkatársakat. A tervezet mindemellett hátrányba hozza a magyar cégeket, mert a külföldiekre nem vonatkozik – olvasható a szervezet pénteken kiadott közleményében.
„Az Országos Kereskedelmi Szövetség a társadalmi egyeztetés keretében találkozott először a készpénzhasználatról szóló törvény tervezett módosításával, és értetlenül áll az előtt” – mondja Kozák Tamás a szövetség főtitkára.
Óriási probléma a tervezettel, hogy a tervezett módosítás nem érinti a külföldi székhelyű vállalatokat, így mindezek a hátrányok csak és kizárólag a magyar tulajdonú kereskedőknél jelentkeznek, a számukra már így is kétes tisztaságú versenyhelyzetet élvező külföldi szereplőket nem érinti hátrányosan. Ez a probléma tovább növeli a versenyképességi szakadékot a magyar és külföldi e-kereskedők között, amivel hosszabb távon nemcsak a magyar kereskedők, de a magyar termékek is kiszorulnak a piacról.
A törvénytervezet nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedelem szereplői – a piaci versenyt szem előtt tartva – eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a különböző vásárlási pontokon alkalmazható fizetési formákat. Ha tehát valahol jelenleg nem adott a készpénzes fizetés lehetősége, az azért van így, mert nincs rá vásárlói igény, adottak az alternatív, készpénzes vásárlási lehetőségek, vagy a készpénzhasználat egyéb súlyos problémákat vet fel.
Túry Gergely
Ilyen probléma például az, hogy
- a készpénzforgalom súlyos biztonsági kockázatot jelent a kiszállításban résztvevő sokezer munkatárs számára.
- az élelmiszer-kereskedelemben a vásárlók a legtöbb településen választhatják a fizikai boltokat, ahol biztosított a készpénz használata.
- a hagyományos üzletek mellett internetes áruházat is üzemeltető kiskereskedők jelentős hányadának üzleti modelljében szerepel a népszerű click & collect modell, amelyben ugyancsak nincs helye készpénzes fizetésnek.
- házhozszállítás esetén nem indokolt készpénz fizetési lehetőséget előírni, mert biztonsági kockázattal jár, a nem élelmiszerek házhoz szállítása pedig meghaladhatja a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátot.
- vannak olyan szolgáltatások, ahol a szolgáltató és a megrendelő alapesetben nem is találkozik egymással, (például konzultáció, tanácsadás), itt a készpénz átadás fizikailag nem tud megvalósulni.
„A javaslat az élet számos területén konkrétan visszalépést jelentene a lakosság által megszokott és előszeretettel használt megoldásokhoz képest” – figyelmeztet Kozák Tamás.
A csomagautomaták például nem tudják kezelni a készpénzt, ahogyan a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések, valamint a személyzet nélkül működő önkiszolgáló üzletek is alapvetően digitális és kártyás fizetési megoldást tartalmaznak, ezek átalakítása a készpénz fogadása érdekében idő- és költségigényes lenne.
A főtitkár szerint az élelmiszer-kiskereskedelemben a készpénzhasználat kényszerű bevezetése olyan kistérségekben veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot, ahol nincs valódi alternatívája a házhozszállításnak, mert a megmaradt kiskereskedelmi egységek alapterülete, árukészlete, vagy árszintje nem tudja pótolni a kiszállítást.
