Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Donald Trump aláírta azt a rendeletet, amely szerint az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámok az eddigi 25-ről 50 százalékosra nőnek. Az új vámszint gyakorlatilag azonnal érvénybe is lépett, amerikai keleti parti idő szerint éjféltől.
Arról, hogy az USA elnöke ezt tervezi, a múlt héten már lehetett tudni, de az érintett cégek még az utolsó órákban is azt gondolták, hogy ez is egy lesz az olyan fenyegetések közül, amelyekből végül nem lett semmi – írta a BBC. Azt persze most sem lehet tudni, hogy néhány nap múlva nem vonja-e vissza, vagy nem enyhíti-e a vámot, ahogy azt már többször is tette. Ahogyan az egyik érintett cég vezetője fogalmazott, „Trumpnál a kérdés mindig az, hogy ez taktika-e, vagy hosszú távú terv”.
Az amerikai vas- és acélipari szövetség elnöke a CNN-nek azt mondta, hogy egy átlagos, most 48 ezer dollárba kerülő autó árát 300 dollárral dobhatja meg az új vám, vagyis szerinte nem ez fogja elriasztani a vásárlókat, ellenben az iparágat védi. Az Alumínium Szövetség annál jobban aggódik: szerintük most félő, hogy kevesebb nyersalumíniumot tudnak vásárolni majd Kanadából, márpedig az USA alumíniumiparának legtöbb munkahelyét épp azok a cégek adják, amelyek a kanadai alapanyag feldolgozásával foglalkoznak. De még konzervgyártók is jelezték, hogy az új vám megdobhatja a konzervként árult élelmiszerek bolti árait.
Trump azt reméli a magas vámoktól, hogy ha drága lesz külföldi árukat és alapanyagokat bevinni az USA-ba, akkor majd több cég fogja a határokon belülre telepíteni a gyártást. Az ígéret látványosan hozná vissza az 1970-es évek előtti korokat – de ezt nehezíti, hogy az ottani dolgozóknak magasabb fizetést kellene adni, a vámok alapból növelik az árakat, és az sem mellékes, hogy ilyen nagy költözésekbe akkor vágnak bele szívesen a cégek, ha látnak némi kiszámíthatóságot.
