Mint emlékezetes, a VII. kerületi Kazinczy utca 21-ben, az AKKU-ban működő közösségi kulturális intézmény kényszerűen befejezte működését. Április 9-én át – azaz inkább vissza – kellett adniuk az ingatlant az önkormányzatnak, mert nem volt érvényes bérleti szerződésük (Egy szerződés csapdája: bezárták a VII. kerületi AKKU-t - hvg.hu, április 3.).

Két egymásnak ellentmondó állításig jutottak a felek, az AKKU szerint ők alá akarták írni a szerződést, csak nem abban a formában, ahogy az önkormányzat megfogalmazta, mert – ahogy Horgas Péter, az AKKU kitalálója és volt vezetője  mondta – felelőtlenség lett volna. A kerület szerint az volt felelőtlenség, hogy nem írták alá. Mint kiderült, az AKKU-nak az azóta előzetes letartóztatásban levő Hunvald György polgármester tett szóban ígéretet arra, hogy működési támogatással a kerület is beszáll az AKKU költségvetésébe. Erről – Hunvald hiányában – az önkormányzat már nem akar tudni. Patthelyzet tehát. Amely most megmozdult.

Csendélet a bezárt AKKU-ban Kerületi elsötétítés © Stiller Ákos

Az Erzsébetváros, azaz a VII. kerületi önkormányzat pályázatot írt ki az AKKU működtetésére, illetve a még szükséges felújítások elvégzésére.  A szöveget azonban csak az olvashatja el,  aki 50 ezer forint plusz áfa és titoktartási nyilatkozat ellenében felveszi az önkormányzatnál. A hvg.hu újságírója annyit kért, hadd olvashassa el a szöveget az önkormányzat irodájában, másolatot, jegyzetet nem készít, ám erre nem volt mód. A kommunikációs irodán azt mondták, minden kérdésre választ ad Gergely József alpolgármester.

Az általunk megkérdezettek között voltak, akik szerint aggályos, hogy egy közösségi-kulturális közintézmény pályázati kiírása nem olvasható el nyilvánosan. Mások szerint ez elfogadható, mert üzleti, anyagi részletek is szerepelhetnek benne, valamint az 50 ezer plusz áfa a pályázó „komolyságát” is tesztelni hivatott.

Nem akarnánk ebben állást foglalni, de ellentmondásosnak tűnik: ha a kérdésekre választ adnak, akkor miért nem lehet elolvasni a szöveget? Ezen kívül: hogyan keressen partnereket, akár finanszírozókat egy pályázó, ha a pályázatról nem beszélhet? Előző cikkünk megírása idején a kerület betekintést engedett a bérleti szerződésbe, összegekkel, részletekkel együtt.

Gergely József alpolgármester kérdéseinkre válaszolva elmondta, az önkormányzat nem szeretné anyagilag támogatni az új intézményt. Mint mondta, a környék kulturális felértékelésére kigondolt  Kultúra utcája nevű programjukra, azaz városrehabilitációra és új funkciók kialakítására egymilliárd forint fejlesztési pénzt nyertek el. A Kazinczy 21-re azonban ebből nem jut, mert 1,3 milliárdra pályáztak, de a teljes összeget nem kapták meg. Így ami benne maradt a kerületi fejlesztésben, az az Elektrotechnikai Múzeum (az AKKU-val amúgy egy épülettömbben), a szomszédos ELTE PPK és az Ortodox Hitközség épülete. Tehát előnyben részesítenek olyan pályázókat, akik, illetve amelyek pénzt hoznak a Kazinczy 21-be. A kerület egy épületet nyújt („egy ingatlanlehetőséget a város kellős közepén” – mondta Gergely) és nem kér bérleti díjat.

Úgy saccoljuk, mégis sok pénzre lesz szükség. A házra – noha Horgasék sok mindent megvalósítottak benne, többek között az akadálymentesítést – harmincmilliót bizonyosan felújításra kellene költeni, s azután jöhetnek a berendezések. A jelenlegi technika ugyanis az AKKU-é, és el is viszik onnan. A rendszeres működés pedig megint csak komoly tízmilliókba kerülhet. A kerület azt szeretné, ha legkésőbb 2010 júliusában már működne az új intézmény a Kazinczy 21-ben; erre az időre valósulnak meg a Kultúra utcája beruházásai is.

Horgas Péter eredeti terve az volt, pályáznak az épületre. Hogy végül is megteszik-e, arról nem nyilatkozhatott a hvg.hu-nak. Különös, hogy a Kultúra utcája terveiből épp a Kazinczy 21. került ki, amelyet közösségi-kisebbségi-esélyegyenlőségi, kulturális-civil célokra pályáztat meg az önkormányzat. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy e célokat profitorientáltan meg lehet valósítani, ám Gergely szerint ez lehetséges. Tippet is adott: kerületi társintézményekkel kell összefogni.

Ennyi pénz – számunkra úgy tűnik – leginkább a kultúra területén újabban megjelent magánvállalkozásoknál van. Erre jó példa egy kerülettel odébb, a VAM Design és a KOGART. Ám ezeken a helyeken nincs szó civil-esélyegyenlőségi célokról.

A hvg.hu úgy tudja, a VAM Design munkatársai voltak is „bejáráson” a Kazinczy 21-ben. Az épület bemutatására – sajátos módon – éppen a frissen kilakoltatott Horgas Pétert kérte fel az önkormányzat. A kerületnél talán nem akadt olyan, aki tudná, mi van a falak közt?

Az AKKU-sokat közben a szomszéd kerület is megkereste, azaz a kerület nevében a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. Így Horgas egy másik épület bejárásán is részt vett, ezúttal azonban ő szemlélt és nem ő szemléltetett. Az elhíresült Eötvös utca 10-ről van szó, a VI. kerületben.

© wakku

Az egymilliárd forintért épült ház 2008. decembere óta áll üresen. A cél megint csak közösségi-kisebbségi-esélyegyenlőségi-kulturális-civil volna, ám a kerületnek, miután pályázott, pénzt nyert és házat épített, e pillanatban fogalma sincs, kik fogják üzemeltetni. Az Indexen, miután a portál írt a házról (A VI. kerület nyakába szakadt az egymilliárdos kultúrház; április 10.), indignálódott pengeváltás is kísérte az ügyet. Két alpolgármester adok-kapok-ja volt ez.

Rabin László, aki humán területekért (benne oktatás, kultúra, civil szervezetek stb.) felelős alpolgármester volt, évekkel ezelőtt szorgalmazta a közösségi kulturális színtér ügyét. Mint a hvg.hu-nak elmondta, 2003 óta kerestek helyet. A kulturális tevékenységekhez „megfelelő színtér” találása amúgy törvényi kötelezettség is, a kerület pedig 2004-ben megalkotta és elfogadta kulturális koncepcióját. 2005-ben pályáztak az Eötvös utca 10. közösségi házzá fejlesztésére, 600 milliót nyertek el rá, 200 millió volt az önrész. Rabinnak terve is volt arról, hogyan kellene üzemeltetni, ám az Indexen véleménycikkben próbálta tisztázni: már nem tehet semmit a ház ügyében (Felelőtlenség, hozzánemértés, torkosság; április 23.). Egyben pedig felelősként a Bajor Zoltán alpolgármester működtette „csókosbirodalmat” nevezte meg.

2007 októberében Rabin hatásköreit elvonták, majd az SZDSZ-frakció is kizárta. Irodájából kikerült, illetékessége nincs, dönteni semmiben nem jogosult, bár névleg még alpolgármester. A kerületi négyből az egyik.

Bajor Zoltán alpolgármester (SZDSZ), akihez Rabin összes jogkörét delegálták, egy kereskedelmi rádióban és az Indexen is visszadobta a labdát: Rabin volt a felelős az építkezésért és "elfelejtett kulturális-szakmai koncepciót készíteni". (A kulturális beruházás nem a szalagátvágással végződik; április 24.).

A külső szemlélőben felmerülhet, hogy a kerület közösségi-kulturális funkciójú intézményét az a TERMA Nonprofit Közhasznú Zrt. működtesse, amely az önkormányzat közművelődési közfeladatainak ellátására jött létre, s évi 120 milliós büdzsé fölött rendelkezik. Rabin elgondolása éppen ez volt. Ám akkoriban a TERMA még közalapítvány volt. 2007 novemberében lett belőle Nonprofit Közhasznú Zrt., és össze is vonták a kerület másik hasonló tevékenységű szervezetével, a TISSZA Közalapítvánnyal. A döntés racionálisnak tűnik, ám az némileg meghökkentő, hogy most a TERMA-nál fel sem merül, hogy az Eötvös utca 10-zel esetleg nekik is dolguk volna. Legalábbis a hvg.hu ezt a választ kapja érdeklődésére. Valamint némi neheztelést is Ajtai László Péter vezérigazgató-igazgatósági tagtól, aki elismert ökölvívó-bíró és egyben vendéglátóipari szakember ("Uram, hagyjuk egymást..!" – hangzik el a telefonban).

A TERMA Zrt.-ben honlapjuk tanúsága szerint egyébként van egy igazgatósági elnök, egy vezérigazgató, egy stratégiai igazgató, egy művészeti vezető, öt igazgatósági tag, egy felügyelő-bizottsági elnök és három felügyelő-bizottsági tag. Személyi költségekre, úgy tudjuk, 55 milliót költenek évente. Annak idején a közalapítványnál az akkori kuratóriumi vezető, Surányi András havi nettó 70 ezerért dolgozott.

Mint Rabin kifejti, elgondolása szerint a TERMA – akkor még afféle „virtuális kultúrház” volt – a TISSZA -val összevonva, néhány szakemberrel kiegészítve működtette volna a házat, számos civil szervezettel és a kerület más nagyintézményeivel együttműködve. Itt van ugyanis egyebek mellett a Zeneakadémia (ahol lassan felújítás kezdődik), a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Állami Operaház, több színház, művészeti iskola – s ezek némelyike nem is zárkózott el új, más típusú helyszínen való jelenléttől. Az elgondolás szerint piaci szereplőket is bevontak volna. A házban vendéglátóhely is kialakítható, ennek bevétele is beforgatható lenne az intézmény működtetésébe.

"Tíz kultúrház vagy hasonló intézmény működött régen a kerületben, olyanok, mint a KASZ, a Postás vagy a Fáklya. Ez utóbbi műemlék épület, kifejezetten művelődési célra épült, 1912-ben. Még úgy-ahogy létezik, a pedagógus szakszervezet tulajdona, de más működteti, két éve még árulták 360 millióért. Én már korábban felvetettem, hogy oda csak be kellett volna költözni és felújítani. Nyílván nem került volna ennyibe" – vág a dolgok közepébe Surányi András, aki a TERMA Zrt. megalakulásáig a TERMA Közalapítványt vezette.

Surányi nem rejti véka alá véleményét: "A hagyományos művelődési házak elvérzésével csak a pártok által uralt, igazgatott és felügyelt kulturális helyszínek maradnak fenn, amelyek közpénzen teremtenek maguk köré pártközeli kultúrát. A civil kultúra így kényszerűen beterelődik ezekbe a műintézetekbe, a pártok imázsát akarva-akaratlanul erősítve. Ez a legolcsóbb kampány, egy fillérbe sem kerül. Az Eötvös 10. a kisebbik koaliciós párt vadászterülete; a szocialisták már megteremtették a maguk kulturális színterét – önkormányzati ingatlanban – pár számmal arrébb, a József Attila Klub-bal (Eötvös utca 27-29. - a szerk.). Ők is már mint 'civilek' pályáznak a TERMA Zrt.-hez és az Önkormányzat Humán Bizottságához forrásokért. Hasonló forrásokból és hasonló céllal kabarét szervez a polgármester a pesti Broadway-n, az Operettel szemben. Nem hiába...ez itt a mosoly országa."

Az alapítványok 2007-es összevonását jó gondolatnak és gazdaságilag indokoltnak tartja s számára evidens volt, hogy az anno létezett TERMA Közalapítvány működtesse majd az új kulturális színteret, azaz az Eötvös utca 10-et. Hiszen, mint mondja, a TERMA az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátására jött létre, azaz be tudta fogadni a kultúrára szánt központi fejkvótát, annak idején viszont még nem volt hozzá működő közösségi színtér, így csak mint "virtuális kultúrház" működhetett.

Az Eötvös 10-et határidőre átadó KIPSZER március végéig biztosított őrzést az ingatlannál. 2009 decemberéig be kell indulnia a háznak, különben a kerületnek 600 millió címzett támogatást vissza kell fizetnie. Az Eötvös 10-re kiírandó pályázat a hvg.hu értesülése szerint a közgyűlés előtt volt múlt csütörtökön. Úgy sejtjük, az elvárás hasonló lehet, mint egy kerülettel odébb: valaki hozzon sok pénzt. És legyen végre egy gonddal kevesebb.