Tetszett a cikk?

A jelek szerint a Fonó egyelőre nem zár be, mert a budapesti folk-jazz centrumnak mentőövet dobott a főváros és a minisztérium, a tűzoltásszerű segély azonban nem lehet megoldás. Magyarországon a kultúrafinanszírozás rendszerét irodalmárok, zenészek, színháziak egyként bírálják: konzervál avítt formákat és nem ismeri fel a létrejövő újakat, fenntartja az osztogatás és a kijárás rossz tradícióit.

Egyes projektjeihez eddig is kapott kisebb-nagyobb állami pénzeket (az Utolsó óra program a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatása mellett készült), de a Fonó arra tett kísérletet, hogy bevételeiből megéljen. Hiába azonban a nekibuzdulás, a magyar gazdaság jelenlegi feltételei és a magánmecenatúra állapotai mellett illúziónak bizonyult, hogy piaci viszonyok között életben tudjon maradni.
A Fonó a helyét keresi a rendszerben. A közművelődés funkcióit már nem csak azok az intézmények és formák látják el, amelyek ezidáig, hiszen maga a művelődés, kultúrafogyasztás is megváltozott. Miközben a művelődési ház rendszer haláltusájának vagyunk tanúi, a klasszikus művház funkcióját ma már sok más tölti be alternatív szórakozóhelyektől akár az interneten működő helyekig. Nem arról van tehát szó, vonják le sokan a következtetést, hogy magánvállalkozásokat kellene közpénzzel segíteni, hanem arról, át kellene strukturálni a kultúrafinanszírozást és újragondolni az itézményrendszert.
Az irodalmárok között feltámadt a vita, miért kapnak évről-évre ugyanazok a folyóiratok milliós támogatásokat a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól (NKA), miközben szinte észrevehetetlen a tevékenységük, az irodalom műhelyei máshol vannak, s az "irodalomfogyasztás" is kezd elszakadni a hagyományos folyóiratkultúrától. A vezető irodalmi portálon aztán már a könyvtámogatás, a könyvtári rendszer és az "olvasástámogatás" rendszeréről folytatódott a vita, s a konzekvencia e pillanatban az, hogy a pénz (az a kevéske, amelyet a könyvpiacból jövő adóbevételek mellett az állam visszaforgat a könyvkiadásba) olyan struktúrákat konzervált, amelyeket az élet időközben meghaladott.
Hasonlóan áll a színháziak helyzete is: nagyon is piaci igényeket kiszolgáló (sokszor azok alá menő) színházakat támogat az állam, miközben progresszív társulatok szorulnak a hivatalos struktúra margójára. A komolyzenére koncentráló, egyedül azt értékként kezelő finanszírozási rendszerben a peremvidékre került jazz-muzsikusok, értékorientált könnyűzenészek, folkmuzsikusok keresik a helyüket és a forrásokat.
Követi-e a támogatás rendszere a kultúrateremtés és -fogyasztás megváltozott módjait? - tehetné fel magának a kérdést a minisztérium és az NKA. Érzékeny-e a kulturális élet mozgásaira, ismeri-e a kultúracsináló szereplőket? Vagy továbbra is fenntart megkövült struktúrákat és osztogat, ha valakik jól lobbiznak egy-egy ügyért, és az adott politikai kurzus is éppen kultúrával szeretne reprezentálni?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A WhatsApp szerint nem érdemes más üzenetküldőt használni

A WhatsApp szerint nem érdemes más üzenetküldőt használni

Eljött a nap, amikor fordulatot vehet a Néppárt és a Fidesz bokszmeccse

Eljött a nap, amikor fordulatot vehet a Néppárt és a Fidesz bokszmeccse

Szexbotrányba keveredett Zimbabwe alelnöke

Szexbotrányba keveredett Zimbabwe alelnöke