Tetszett a cikk?

Mádl Ferenc köztársasági elnök, az Antall-kormány oktatási minisztere aláírta a közoktatási törvény módosítását, amelynek egyes passzusait a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Fidesz-MPSZ az Alkotmánybíróságon tervezi megtámadni. A törvény egészen új alapokra helyezi a szülők és a pedagógusok kapcsolatát, amelynek egyik, talán legvitatottabb eleme, hogy alsó tagozatban csak a szülő hozzájárulásával lehet buktatni. Vajon segíti-e az új rendszer a tanulók esélyegyenlőségét?

Az Oktatási Minisztérium (OM) és a Fidesz vezetőinek szópárbaja után Mádl Ferenc úgy döntött, nem lát alkotmányosan semmi kivetni valót a módosított közoktatási törvényben. Lát viszont a Fidesz-MPSZ, amely az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvénybe ütközőnek tartja a pedagógusokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget – amely egyébként az OM álláspontja szerint épp olyan, mint az orvosokra és az ügyvédekre vonatkozó rendelkezés. Vagyis nem számít bizalmas információnak a gyermek magatartása, szorgalma, tanulmányi előmenetele, valamint az egészségét veszélyeztető körülmények. A törvény célja e szerint mindössze az, hogy valóban bizalmi viszony jöjjön létre a pedagógus és a tanuló között. Ha például egy ifjú leányzó teherbe esik, a szüleitől való félelem miatt esetleg tanára segítségét kérhesse.
A PDSZ a titoktartási passzusokon kívül kifogásolja a túlmunka szabályozását, a törvénynek azt a passzusát, hogy az alsó tagozatos „tanító néni” bizonyos óraszámban ötödikben-hatodikban is továbbviheti a gyermekeket, valamint, hogy csorbul az iskolaválasztás szabadsága – amennyiben a fenntartó döntheti el, hány óvodai kiscsoport, illetve első osztályt indít. Nem tetszik a PDSZ-nek a buktatás új szabályozása sem, amelynek helyességét valóban csak a gyakorlat döntheti el. A törvény ugyanis a szülőkkel való egyeztetési kötelezettséget ír elő, amely tartalmilag rímel arra az új rendelkezésre, hogy szöveges értékelést is kell adni a gyermek eredményeiről, készségeiről és képességeiről. Ez olyan elmélyült, személyenkénti foglalkozást (gyermekenkénti elemzést) feltételez a pedagógusok részéről, amely ideális esetben és ideális iskolákban kétségkívül megvan, de országosan nem jellemző.
Mint ahogy az sem jellemző, hogy az egytől ötig tartó skálán való osztályozástól eltérnének az iskolák. A törvény e tekintetben is csaknem teljes szabadságot ad: mindössze akkor kell a hagyományos osztályzattal is kifejezni a tanuló eredményét, ha netán iskolát vált. Mi több, bizonyos tantárgyak esetében egyáltalán nem szükséges értékelni a tanuló teljesítményét, beleértve a magatartást és a szorgalmat is; az alól az érettségi tárgyak szigorú kivételt jelentenek. Tehát az iskola mentesítheti a rossz hangú kamaszt az énekóra-frásztól, vagy az ügyetlen tanulót a tornatanári „terror” alól. Még a hétvégi – szüneti - házi feladat alól is, ha az iskola vezetése úgy dönt.
Egyáltalán, a megmaradó nemzeti alaptanterven (nat) belül vagy éppen a többé nem kötelező kerettanterveken kívül az iskolák a pedagógiai programjukat önállóan állíthatják össze. Így például akár plusz egy tanévet is beiktathatnak nyelvtanulásra vagy informatikai oktatásra. A sikertelen(ebb) tanintézmények vezetői tehát többé nem hibáztathatják a központi akaratot, az előírásokat. A tanulóknak viszont számos korrekciós lehetőséget kínál a törvény. Ilyen az alsó tagozatosok felzárkóz(tat)ását segítő bukásmentes időszakon kívül az a lehetőség, hogy szabadon megválaszthatják, hol érettségiznek („a tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve érettségi vizsga”). Továbbá, az általuk nem eléggé sikeresnek ítélt alapérettségi után javíthatnak is ("az érettségi egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga megismételhető”). Fontos eleme a törvénymódosításnak az is, hogy nem lesz dupla stressz: az emelt szintű érettségi egyúttal felvételi vizsgának, a nyelvi érettségi pedig nyelvvizsgának számít.
A törvénymódosításnak sok ellenzője van, és még a hívei közül is sokan aggódnak: élni tudnak, élni akarnak-e a pedagógusok és a diákok - értelemszerűen a szüleikkel együtt – az új lehetőségekkel, vagy minden marad a régiben. A törvény ez utóbbit sem zárja ki. Vagyis a mérleg csak évek múlva vonható meg. Elválik, a törvény bukik-e meg, vagy azok, akikre vonatkozik. Hacsak addig egy új politikai kurzus át nem írja a szövegét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újra kocka alakú számítógépet készít az Apple?

Újra kocka alakú számítógépet készít az Apple?

Visszalépett Amanda Gorman verseinek holland fordítója, akiből hiányolták, hogy nem nő és nem fekete

Visszalépett Amanda Gorman verseinek holland fordítója, akiből hiányolták, hogy nem nő és nem fekete

Kiderült a Porsche-verő új VW divatterepjáró, a Tiguan R itthoni ára

Kiderült a Porsche-verő új VW divatterepjáró, a Tiguan R itthoni ára