Cash híres börtönalbumait, amelyek a Folsom, illetve a San Quentin fegyintézetekben tartott koncertjeit rögzítették, a katonaság alatt hallottam. Nyilván hatott a helyszín is - hiszen a laktanya is egy típusú elzárás - de a legdöbbenetesebb mégis az volt, ahogy a közönségét megszólította. Az, hogy létezik közös zenei nyelv a milliomos szupersztár és a börtönlakó között; azonos dalokra azonos módon reagálnak. Közben pedig semmit nem hallottam abból, amivel a country műfajt azonosítottam korábban. Súlyos, kemény dalok voltak ezek.
Casht körülbelül úgy kellene gyászolnunk - írja nekrológjában a New Musical Express -, ahogy Elvis Presleyt, hisz hatása legalább akkora. A legújabb, legnaprakészebb rockzenének elkötelezett lap úgy ír Cashről, mint akinek zenéje, hangja tettenérhető napjaink legjobb zenekarainál.
Éppenséggel a ma rockzenéje vállalta is ezt a hatást: 1994-ben történt meg Cash "újrafelfedezése", s éppen a rockerek által. Ekkor kezdett dolgozni vele Rick Rubin producer, aki olyanok lemezeit készítette, mint Mick Jagger, vagy a Cult. A kemény, kiábrándult dalok, Cash hangjának "sötét" fekvése az, amivel Rubin azonosságot érzett. A vele készített, egytől-egyig fekete borítójú albumok (American Recordings /1994/, Unchained /1996/, Solitary Man /2000/, The Man Comes Around /2002/) visszaadták a hetvenes-nyolcvanas években kissé megtépázott hitelét Johnny Cash zenéjének.
Túlélve a hatvanas évtized folyamatos turné-stresszét és drog-küzdelmeit, ekkoriban igazi cél és tartalom nélküli lemezek keletkeztek, a "country szupersztár" elnyomta a dalénekest. Az újak azonban új művészi arculatot teremtettek és fiatal hallgatóközönséget hoztak neki. Az American recordings I-IV. gyűjtőnév alatt kijött lemezek közül az első mindjárt az "Év legjobb kortárs folklemezének" járó Grammy-díjat nyerte el. Stúdiótrükkök nélküli, lecsupaszított hangzás ez, amely az eredeti Cash-soundra és a börtönlemezek puritánságára utal vissza. Rubinnal még olyan szerzők dalainak eléneklésére is vállalkozott, mint Beck, Trent Reznor, a U2 vagy Nick Cave.
Annak ellenére, hogy éppen ezek az albumok nem voltak kiugró eladási sikerek, Cash boldog volt "második eljövetelével". A Billboard egy 2002-es nyiltakozatát idézi: "Ha itt és most véget érne a pályám, elégedett volnék vele. Az egész a munka felett érzett örömről szól. Tudom, hogy jó munkát végeztem, a legjobbat, amire képes voltam". Johnny Cash, hetvenegy éves volt, néhány hónappal élte túl feleségét, a tavasszal elhunyt June Carter Casht.