"Azért kezdtem el megírni a könyvet, hogy felhívjam az amerikaiak figyelmét: folyamatosan kondicionálnak minket az erőszakra. Mossák az agyunkat, hogy elfogadjuk az erőszakot” – írta 1959-ben megjelent regényéről Richard Condon csaknem másfél évtizeddel később. Noha a sztori 2004-es megfilmesítői a jobb eladhatóság érdekében új korba, trendibb kontextusba helyezték az eredetileg a leghisztérikusabb hidegháborús környezetben – a Joseph R. McCarthy véresszájú kommunistavadász szenátor fémjelezte 50-es években - játszódó történetet, maga a regény nem sokat veszített mondanivalójából.

Sőt, az időbeli eltolódás még inkább kiemeli az akkoriban tucatszám termelt ügynökregények sorából Condon művét, egyszerű akcióponyvából szellemes társadalomkritikává érlelve azt. A politikai manipuláció, az összeesküvés elméletek, a korrupció, a média tudatos kezelése által elérhető előnyök leírása, valamint a pártfinanszírozás, az amerikai választórendszer és a nehézfejű katonai vezetés kritikája mind-mind olyan elemei a könyvnek, amik a mai napig érvényesek és tovább élnek – az akkorinál még tökéletesebb/tökéletlenebb formában.

A történetről

Raymond Shaw a koreai háború „hőse”, akit hazatérése után „bátorságáért” a legmagasabb katonai kitüntetéssel, a Kongresszusi Érdemrenddel tüntetnek ki. Az idézőjel nem véletlen, Shaw-ról ugyanis hamarosan kiderül: valójában szovjet rendelésre kínai tudosók által agymosott alvóügynök. Shaw magának való ember: szenátor mostohaapját megveti, manipulátor anyját gyűlöli, barátai nincsenek. Egyedül azt a Ben Marco kapitányt tűri meg maga mellett, aki lidérces rémálmokról szóló történeteket mesél neki, amelyekben tudósok szörnyű gyilkosságok kivitelezésére utasítják a koreai fogságba esett Raymondot. Az időközben elismert újságíróként tevékenykedő egykori katona egykedvűségét csak a bizonyos időközönként jelentkező titokzatos telefonálók zavarják meg néha. Ilyenkor Raymond egy pakli kártyát kap a kezébe, ami hidegvérű gyilkológéppé változtatja, s olyan dolgokat tesz, amiket megbízatása lejárta után azonnal el is felejt. Raymond kettős életére idővel fény derül, megállítani azonban így sem olyan egyszerű.

A szerzőről

Richard Condon 1915-ben született New York Cityben. 1936-től 21 éven keresztül nagy hollywoodi filmstúdiók PR-ügynöke volt, így tisztában volt vele, mire képes a média. 1957-re – tízezernyi megnézett filmmel az agyában és több sikeres promócióval a háta mögött - belefásult a napi agymosásba, és az írógép mellé ült. A koreai háború, a McCarthy szenátor gerjesztette hidegháborús hisztéria és az amerikai sajtó rémtörténetei által inspirált A mandzsúria jelölt című műve – és az abból 1962-ben John Frankenheimer rendezésében készült film – olyan komoly anyagi sikert hozott neki, hogy főállású regényíró lett.