Hernádi Gyula 1926. augusztus 23-án született Oroszváron, a mai Szlovákia területén.
   
Az egykori bencés diák leventeként a második világháború utolsó éveiben a frontra került. A hadifogságból 1947-ben tért haza. Népi kollégistaként folytatott orvosi, később közgazdasági tanulmányait nem fejezte be, tisztviselőként kereste kenyerét.
   

A fantasztikum felé

Műveiben a külső történés, a hagyományos jellemrajz és pszichológia a háttérbe szorult, műfaja "a húsosan valóságos világtól" elvonatkoztató parabola. Írói világa később a fantasztikum irányába tágult. Szövegalkotási módszereit tekintve bizonyos értelemben a posztmodern hazai előfutárai közé sorolható.

Irodalmi pályáját 1955-ben költőként kezdte. Az 1960-as évektől Jancsó Miklós filmrendező állandó alkotótársa, szinte minden jelentős filmjének forgatókönyvírója volt. Az 1970-es évektől színdarabokat is írt. Mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik a nevéhez.
   
Forgatókönyvei alapján olyan filmek születtek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Vörös rekviem, a Jézus Krisztus horoszkópja. Regényei közül ismert A péntek lépcsőin, a Sirokkó, Az erőd, a Borotvált tabló, a Hasfelmetsző Jack, a Drakula, a Frankenstein. Több elbeszéléskötete (Deszkakolostor, Hátamon fekve szaladgálok, Jézus Krisztus horoszkópja) jelent meg. Drámái: a Királyi vadászat, a Szép magyar tragédia, a Lélekvándorlás, a Szörnyek évadja.    

1983-tól két évadon át a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. 1981-89 között a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagjaként, 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnökeként tevékenykedett. 1991-ben a Boldogság Párt elnökévé választották. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.