szerző:
hvg.hu

A Magyar Színház egy Fassbinder-darabra készül, s a rendező szerint sanszos, hogy nézők kikérik majd maguknak az előadást. Nosza, ott a helyünk! Nem polgárpukkasztást ajánlunk, de kevés az igazi izgalom a honi színházban, hogy ha valami ilyesmit ígér, érdemes megnézni! Van még a tarsolyunkban más is: programok egy hétre a hvg.hu-tól!

Példabeszéd
Sophie Scholl - Aki Szembeszállt Hitlerrel

Történelmi példázat.
Kép a filmből
A történelmi szembenézést a filmek, s a bennük elmesélt a példázat értékű történetek is segítik. A "Fehér Rózsa" volt a szimbóluma annak az ellenállási szervezetnek, amelyben néhány müncheni egyetemista a náci rezsim ellen harcolt. Az 1943-ban játszódó film az életük kockáztatásával is a nemzetiszocializmus ellen küzdő testvérpár Sophie és Hans Scholl a Fehér Rózsa vezetőinek, utolsó napjait mutatja be.

Egyik akciójuk során az egyetem gondnokának feljelentésére a Gestapo foglyaivá válnak. Bebörtönzésük és a napokig tartó kihallgatás során, Sophienak sikerül átvernie a vallató tisztet, Robert Mohrt, ám Hans megtörik a tortúra alatt és mindent bevall. Sophienak be kell ismernie elveit, de ugyanakkor védenie is kell a csoport többi tagját. A Scholl testvéreket és első számú segítőjüket Cristoph Probst-ot vád alá helyezik hazaárulás terhével és halálra ítélik. Az ítélet-végrehajtásra még aznap sor kerül. A fiatal Sophie Scholl vezette müncheni egyetemisták elszánt megmozdulása az igazságszeretetnek és a bátorságnak mindig követésre méltó példája marad. 

Színes, feliratos német háborús dráma, 117 perc, 2004
Rendező: Marc Rothemund
Szereplők: Julia Jentsch, Fabian Hinrichs, Gerald Alexander Held


Vesztett illúziók
Rokonok


Korrupció, illúzióvesztés és rokonok.
Marozsán Erika a Móricz-adaptációban
© intercom.hu
Szabó István tragikus ügynökügye sem zavarta meg a film bemutatóját a Filmszemlén. Az értékelését, a recepcióját már befolyásolhatja, de ez
egy másik kérdés. Mindenesetre most próbáljuk meg előítéletek nélkül értelni a művet: ez mégiscsak egy film.
S méghozzá olyan, amely a magyar irodalom egyik nagy toposzát érinti, pontosabban egy nagy művét.  Kell-e aktuálisabb téma? Magyarországon évszázados hagyomány, hogy nem valakire, hanem valaki ellen voksolnak. Móricz Zsigmond 1930-ban kezdte közölni Rokonok című regényét folytatásokban a Pesti Naplóban, majd 1932-ben jelent meg az írás regény formában.

A mű megírásának ideje, a nagy gazdasági világválság éveinek illúzióvesztése szorosan összefügg a cselekménnyel, hiszen ekkoriban Magyarországon is szinte naponta kerültek a hírekbe az államhivatalnokok, és különböző városi tisztségviselők sikkasztásairól szóló tudósítások. Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz, a főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. "Volt egy belső igényem arra, hogy forgassak egy magyar filmet, amely magyar témával foglalkozik, magyar regény alapján készül, és magyar színészek szerepelnek benne" - fogalmazott a rendező, Szabó István, aki szerint "olyan régen dolgoztam fel nemes, értékes magyar irodalmi szöveget, hazai színészek tolmácsolásában, hogy számomra már szinte szükséges volt megrendezni ezt a filmet."

Színes magyar filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Szabó István
Szereplők: Csányi Sándor, Marozsán Erika, Eperjes Károly, Jirí Menzel

Színház (Oldaltörés)

A kéj és a fájdalom
Compagnie Felix Ruckert:
Secret Service
 
A felcímünben jelzett két fogalom viszonya, két érzet harca régi téma a művészetben. Most azonban semmi művészkedés, semmi fontoskodás: a Felix Ruckert Company produkciója tiszta fizikai élményt nyújt, megengedve a gyengédség, a testi kommunikáció, a durvaság, a kéj és a fájdalom nyers érzékelését.
 
A koreográfus, Felix Ruckert alkalmazott antropológiának nevezi a folyamatot, amin a néző a darab során keresztülmegy. A történések középpontja a testünk, és azon túl mi magunk: oda tudjuk-e magunk adni a helyzetnek feltétel nélkül, és ha igen, meddig? Az érzékekre fókuszálva a folyamat során radikálisan módosul az időről és a térről alkotott elképzelésünk. Az előadás két szintje más-más típusú élmények felé vezet – míg az első szinten az odaadásról, gyengédségről, feloldódásról szerezhetünk mélyebb ismereteket, addig a második szint  inkább az alázatról, önfeladásról, durvaságról szól – de alapvetően mindkettő a nagybetűs bizalomról.
 
Trafó, február 17-18. 18:00


Kikérik maguknak?
Petra von Kant keserű könnyei
 
Rainer Werner Fassbindert nálunk filmjeiről ismerik, tévéjátékait nemigen játszották a televíziók, darabjait nemigen mutatták be a színházak. De most a hazai színházban - ismét - tapasztalható valamiféle nagyobb figyelem a német színházművészet iránt.  A Magyar Színház úgy kommunikálja új bemutatóját, hogy "merész kísérletre készül", amikor  Rainer Werner Fassbinder drámájának bemutatójával áll elő. A német újhullám egykori fenegyerekének Petra von Kant keserű könnyei című drámáját több mint egy évtizede nem játszották Budapesten.

"Benne van a pakliban, hogy a nézők kikérik maguknak, és botrány lesz" - reagált Guelmino Sándor, a fiatal rendező arra a felvetésre, hogy az 1982-ben 37 évesen elhunyt, botrányosan merész rendezéseiről és egyébként viharos, olykor kegyetlen magánéletéről is híres, a német társadalom orra alá gyakran borsot törő művész alkotását vajon miként fogadja majd a Hevesi Sándor téri teátrum publikuma.

A Petra von Kant Keserű könnyei című darabja arról szól, hogy egy az élet racionalizmusától - férjeitől és munkáitól - megcsömörlött divattervező nő szenvedélyes szerelemre lobban egy fiatal lány iránt. Az, ahogy egy racionális természetű nőnek a szenvedélytől egy pillanat alatt "elborul az agya", példa lehet az érzelmek természetéről másoknak is. A darab remek alkalom arra, hogy a társulatból hat színésznő - közöttük Hámori Ildikó és Pápai Erika - igazi karakterszerepekben mérettessen meg.
 
Budapest, Magyar Színház, február 17.

Műsorzárás
A vak

Aki nem jutott el a Bárkába erre az előadásra, most még megteheti: Dürrenmatt A vak című drámájából készült előadást a hétvégén utoljára tűzi műsorra a Bárka Színház. Az előadást Czajlik József rendezte, a főbb szerepekben többek között Dráfi Mátyás, Seress Zoltán, Szorcsik Kriszta, Szikszai Rémusz.

Egy kis ízelitő. Egy herceg megbetegszik. Öntudatlanul fekszik, amíg országát lerohanják, feldúlják és kifosztják, népét lemészárolják. A hódítók elvonulnak. A herceg felépül. Betegsége szövődményeként megvakul. Fia Palamedes, atyja boldogságát féltve azt hazudja neki, hogy hercegsége és a vára épen áll. Ennek a vak embernek a boldogságával kezdődik a darabunk, Közönség Herceg.
Friedrich Dürrenmatt 1948-ban íródott drámája ritkán játszott mű színpadainkon.

Budapest, Bárka Színház, február 18-19.

Bál és kiállítás (Oldaltörés)

Kirúgjuk az oldalát
Csángóbál a PeCsában
 
A táncházmozgalom évtizedeket, politikai és kulturális változásokat élt túl. Köszöni, jól van és jó, hogy jól van. Táncházba járni jó. Eleven zene, eleven közönség. Amely olykor nagy rendezvényekre is összejön: a táncház intimitását felnagyítani. A hagyományos budapesti Csángó Bál idén sem marad el. A bál tizenkét óra hosszan tartó, párhuzamosan futó programokból álló kulturális rendezvénysorozat egyben. Az idei műsor keretében gyimesi, moldvai és hétfalusi csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. Délután gyerek táncházzal kezdődik a program. A rendezvény alkalmat teremt arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét őrző csángók bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket, táncukat. Emellett fotó, textil- és kerámiaművészek vonultatják fel munkáikat: festményeket, használati tárgyakat, szőtteseket. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.
   
Budapest, Petőfi Csarnok, február 18.

Kiállítás

Börtönlét
Féner Tamás Büntetés című kiállítása

Féner Tamás munkája
Magyarországi börtönök
Féner Tamás fotóriporter a magyarországi börtönöket járja végig, hűvös, távolságtartó, már-már esztétizáló képekben mutatja  be az építészeti sajátosságokat, és ugyanakkor a fogva tartás napi gyakorlatához tartozó tárgyi világot. Érzelgősség nélkül mutaja meg, milyen  körülmények között lehet embereket fogva tartani.

"Tisztában vagyok azzal, hogy a társadalom teherbíró képessége véges. Mégis: egy olyan totális rendszerben, mint az ítélet végrehajtás, a totálisan kiszolgáltatott emberrel szemben nincs helye olyan gazdasági racionalitásnak, mely nem a törvény által kiszabott minimum megadásából indul ki. Minden felelőtlen intézkedés a büntetés-végrehajtás legfontosabb célját, az elitélt visszavezetését a táradalomba veszélyezteti felelőtlenül, érzéketlenül. A képeken elhatározottan nincs ember. A távollevő nyoma – Derrida-i fogalommal trace -  hitelesíti  számomra jelenlétét."

Budapest Galéria, február 23 - március 19.

A kevesebb gyönyörű
Magánügy? / Private Matter?

Még éppen megtekinthető a Műcsarnok új vezetésének első kiállítása. Nem ezt tervezték premiernek, de úgy adódott, volt egy pár hetes "rés" a Műcsarnok programjában, s erre állt össze a  Magánügy? című tárlat. Az új kurátori gárda által jegyzett tárlat új kezdetet jelöl a Műcsarnokban, amelyben már a művészek kiválasztásával erőteljes kijelentést tesznek a kortárs magyar művészetről. A kiállítás központjában Kerekes Gábor Sátor és Sziget című darabjai állnak, amelyek az intézmény raktárából származó használt posztamensekből, valamint a hozzájuk társított párnákból és hatalmas zászlókból kanyarítanak informális hangulatot, mintha a tér inkább a művészekhez és a látogatókhoz, s nem az intézményhez és a teremőrökhöz tartozna. A munka retró-jellege egyrészt a hetvenes évek elején divatos poszt-minimalista kísérleteket, másrészt a kiállítási térnek a komunikáció, az átlényegítés, az intézménykritika helyévé változtatásának ideáját idézi.

Bár a kortárs magyar művészet minden generációjából vannak művészek a kiállításon, szemlátomást a fiatalok viszik a prímet az együttműködésen alapuló munkához, az ökológiai szempontokhoz, a visszaforgatott anyagokhoz való vonzalmuk, könnyűkezűségük és kommunikációvágyuk révén. A feltörekvő és a beérkezett művészek keverése új tendenciává változtatja ezt az attitűdöt, amelynek sajátos karaktere ezáltal erősebben jelenik meg.

Budapest, Műcsarnok, február 26.

Koncert: azok a 70-es évek (Oldaltörés)


Fiatal, szlovák, indie
The Bridge

The Bridge
© sussfelnap.hu
A szlovák Bridge immár másodszor lép fel Budapesten, hogy megmutassa, a Kárpátokban profin nemcsak síelni lehet, hanem gitározni is. A Bridge 2001-ben alakult Bardejov (Bártfa) városában, akkor három taggal, és csak két évvel később bővült ki még egy gitárossal. Az első külföldi koncertekkel párhuzamosan hazájukban is egyre nagyobb ismertségre tettek szert, a slágerlistás szereplések mellett ők vehettek részt az Explore Europe elnevezésű turnén, amely négy várost - Budapestet, Bécset, Pozsonyt és Prágát - érintett.

A hajdani Pesti Est Caféban adott elsöprő koncertje után a zenekar azonnal meghívást kapott egy következő fellépésre, amelyre csak most, másfél évvel később, európai turnéjának nyitányaként kerül sor. A zenekarral sok minden történt azóta, de a legfontosabb talán mindközül, hogy megjelent végre a Citizen Bridge című debütáló lemez. 
 
Budapest, Süss Fel Nap, február 17.
 
Echoes of Pink Floyd
Azok a ’70-es évek
 

Ezen a napon az Echoes of Pink Floyd zenekar lép színpadra olyan sztárvendégekkel, mint Keresztes Ildikó, Takáts Tamás és Felkai Miklós. A zenekar a kezdetektől fogva a Pink Floyd zenéjének minél korhűbb megszólaltatásán dolgozik. Hat éves pályafutásuk során számos klubban és csarnokban felléptek már, nemegyszer teljes albumok hangzóanyagát élvezhette a kedves vendég hangról-hangra.

A zenekar ezen az estén a Pink Floyd életének legtermékenyebb időszakából válogat, a hetvenes évek albumairól, melyeket néhány kortárs zenekar műveivel fűszerez meg. Így tehát, aki kiváncsi, hogyan is zenélhetett mintegy 30 évvel ezelőtt a világ, nem utolsósorban szereti a Pink Floyd, Deep Purple, Beatles zenéjét, ne habozzon meghallgatni Őket!

Budapest, MűPa; Fesztivál Színház, február 21. 20:00

Roma zene és pörgős groove
Nomada az A38-as hajón

Közép-európai dzsesszt és világzenét bemutató sorozat, a MOLto Vivace ezúttal a roma népzenére koncentrál, a roma hagyományt pörgős groove-okkal párosító Nomada lép föl az A38-on.
 
A Nomadát 2003-ban alapította Balogh Gusztáv. Zenéje alapvetően a roma zenei hagyományból táplálkozik, ezt azonban a ritmusszekció, a dob-basszusgitár páros erőteljes groove-okkal támogatja meg. Így aztán a tradicionális muzsika erőteljes dzsesszes-rockos körítést kap, és a cigány folklór elemei mellett több stílus is szerepet kap: a flamenco, latin műfajok, szerb népzene). Változatos zenei képzettséggel bíró muzsikusok (akik egyéb zenekarokban kísérleti dzsesszt éppúgy játszanak, mint bluest vagy akár popot) egyedülálló hangzású, hagyománytisztelő, mégis újító zenekara: ez a Nomada.

Budapest, február 22. 20:00

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ellenzéki Borkai-ügyet ígér az „Angyal ügyvédje”

Ellenzéki Borkai-ügyet ígér az „Angyal ügyvédje”

Banksy meglepett egy hajléktalant egy graffitivel – videó

Banksy meglepett egy hajléktalant egy graffitivel – videó

Micsoda buli: András herceg összehívta a legismertebb szexuális ragadozókat

Micsoda buli: András herceg összehívta a legismertebb szexuális ragadozókat

Egy japán rádiós fogta be először a magyar zsebműholdak jeleit

Egy japán rádiós fogta be először a magyar zsebműholdak jeleit

Váratlanul nagy arányban csökkent a kínai export

Váratlanul nagy arányban csökkent a kínai export

Ónos esővel és a fél országra ráboruló köddel indul a hét

Ónos esővel és a fél országra ráboruló köddel indul a hét