szerző:
hvg.hu

A Brüsszelben zajló román-magyar pálinkavitában a magyar főtárgyaló a román értelmező szótárat felcsapva tudatta az EU-val, hogy a pálinka még a románok szerint is ősi magyar ital - állítja egy legenda. Mi ebből az igazság? Ennek és más történeteknek jár utána a Legendavadászat címen most megjelent könyv. A kötetben szereplő pálinkás sztorit most a hvg.hu-n olvashatják először!

„Hétvégén egy archívumból megtudtam, hogyan sikerült levédetni a ’pálinka’ terméknév jogát nekünk, magyaroknak. Történt, hogy az EU főbiztos előtt elő kellett venni mindkét félnek a bizonyítékait. A magyar tárgyaló nem cécózott, elővette a Román Értelmező Kéziszótárat s föllapozta a ’pálinka’ szónál, ahol ez állt: magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlat. Mire az EU főbiztos: „Köszönjük szépen, Önöké a jog”. Állítólag a román tárgyaló szóhoz sem jutott...”

Legendavadászat


















Az eszkimóknak több mint kétszáz különböző szavuk van a hóra. Agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Sörre bor mindenkor.
Szerzőink megannyi elterjedt és bizarr tévhitet, összeesküvés-elméletet, rémtörténetet és kamufigyelmeztetést gyűjtöttek össze ebben a könyvben, öt fő motívum köré csoportosítva. Az egyes legendák tartalma mögé nézve igyekeznek felfejteni keletkezésük körülményeit, és szakemberek, vagy épp az anekdoták főhőseinek segítségével felderíteni azoknak cáfolatát is.
Rendelje meg a könyvet most!
A fenti történet 2003-ban több internetes fórumban felbukkant, és elektronikus levelekben is terjedt, a „magyar kreativitás tanítandó példájaként”. De vajon hogyan zajlottak a „pálinkatárgyalások” és mi áll a román értelmező szótárban ’pálinka’ címszó alatt? Ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kellett kapnunk ahhoz, hogy kiderítsük: van-e alapja a történetnek. Magyar részről a ’pálinka’ név levédésének ötlete 2002-ben, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) egyik elnökségi ülésén vetődött fel – állítja Dr. Győry László, a szövetség elnöke.

„Az uniós csatlakozás közeledtével úgy gondoltuk, a pálinkát ugyanúgy le kellene védeni az EU-ban, mint ahogy azt saját nemzeti italaikkal tették más tagállamok” – meséli Győry, aki 2004-ig volt az MSZSZT igazgatója. Ahhoz, hogy az italt levédjék, el kellett érniük Brüsszelnél, hogy a pálinka szerepeljen az Európai Unió ún. 1576-os definíciós alaprendeletében, amely minden tagállamra egyformán érvényes. Ebben a rendeletben rögzítik a védett italokat, többek között az olasz grappát, a görög ouzót, a német kornt, a francia calvadost. „Tudtuk, hogy az unió egy ilyen döntésnél kikéri az e szakterületenmeghatározó Európai Szeszesital Szövetség, azaz a CEPS szakmai véleményét, ezért arra törekedtük, hogy megnyerjük magunknak a szövetség illetékeseit” – meséli a volt igazgató.

Az ügy érdekessége, hogy az MSZSZT akkori elnöke a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt. Az ő nevében írt levelet a szövetség a CEPS-nek, amelyben közölték: vendégül látnák szakértőjüket. A szervezet részéről Norbert Boutard, a CEPS definíciós bizottságának akkori elnöke utazott három napra Magyarországra. „Ha ő ilyen kérdésben jóváhagyását adta valamire, azt Brüsszel is elfogadta” – érzékelteti Győry László, mennyire fontos volt Boutard meggyőzése. Be is vetettek mindent: Kecskeméten a barackpálinka készítésének útját mutatták be neki a gyümölcstől a végtermékig, majd aszabolcsi szilva- és almapálinka következett – a gyümölcsültetvényekkel együtt.

„Köpni, nyelni nem tudtunk”

A CEPS ura – Győry elmondása szerint – remekül érezte magát a vendégségben,látogatását egy kellemes vacsorával zárták az egyik budapesti luxusétteremben. A magyarokat ekkor érte a hidegzuhany. „Vártuk, hogy Boutard azt mondja: uraim, maguk a legszebbek, a legjobbak, maguké a név. Ehelyett vacsora közben szót kért és az alábbiakat közölte: „Uraim, tegnap egy élelmiszerboltban jártam és ötszáz forinttól kétezer-ötszáz forintig háromféle pálinkához volt szerencsém. Melyik pálinkát is akarják maguk levédetni?’ – emlékszik vissza az igazgató a szakembergúnyos szavaira. Győry saját bevallása szerint „köpni-nyelni nem tudott”. Ő és kollégái azonnal tisztában voltak vele, hogy Boutardnak igaza van.

Abban az időben ugyanis a magyar jogszabályok alapján háromféle terméket lehetett pálinkának nevezni. Egyrészt – szakszóval élve – a hidegutas előállítottat, aminek semmi köze nincs a pálinkához, mivel finomszeszből és aromából készítik. Másrészt a vágottat, amelyben már volt főzött gyümölcspárlat, ám 80-90 százalékban ez is csak finomszeszből és aromából készül. Harmadrészt pedig az igazi, főzött, gyümölcsből készült pálinkát – ez utóbbi egyébként a legdrágább, mivel előállítási költsége is nagyságrendekkel meghaladta az előbbi kettőt.

Boutard látogatása után az EU jelezte, hogy két feltétellel támogatják a magyarok kérését: a pálinka feleljen meg az 1576-os definíciós alaprendelet gyümölcspárlatra vonatkozó kitételének, és a környező országok ne állítsanak elő ilyen nevű terméket, illetve ne ellenezzék a magyar kérést.

Mikor tűntek fel a románok? (Oldaltörés)

Az MSZSZT tehát – kisebb felhördülést okozva ezzel a szakmában – úgy döntött, meghatározza, hogy a pálinka feleljen meg az unió 1576-os alaprendeletnek. A rendelet gyümölcspárlatra vonatkozó első számú kritériuma, hogy gyümölcspárlat az, amelyik kizárólag gyümölcs erjesztett cefréjéből készül.

Eközben – Győry elmondása szerint – az EU is megkérdezte a környező államokat: van-e pálinkájuk és opponálják-e vagy sem a magyarok törekvését. Csak Ausztria jelentkezett, mondván: négy osztrák tartományban készítenek barackpálinkát. Más ország nem emelt kifogást, a magyar terméktanácsot pedig nem zavarta az osztrák igény.

A legendával ellentéten az MSZSZT akkori igazgatója szerint Brüsszel nem mérlegelhetett a között, hogy Romániát vagy Magyarországot illeti-e a névhasználati jog, mivel román részről nem is érkezett ilyen jellegű kérés. Nem lepárlással, hanem „hideg úton”, az alkotórészek összekeverésével állítják elő.

„Románia csak azután állt elő a ’palinca’ (és nem a pálinka) név levédésével, miután a magyarok a pálinkára vonatkozó névhasználati jogot megkapták – meséli Győri. Igen ám, de sajtócikkek tanúsága szerint már 2002 végén, a csatlakozási tárgyalások során a román főtárgyaló arra figyelmeztette magyar kollégáit, hogy a palinca ősi román termék, amelyet Erdélyben évszázadok óta főznek. Ráadásul – szintén sajtóhírek szerint – brüsszeli illetékeseknél is interveniált pálinkaügyben, azt állítva: történelmi méltánytalanság lenne ezt az italt hungarikumnak nevezni.

A külügy használta a szótárt

A sajtóhíreket erősítette meg a jelenleg Brüsszelben dolgozó Pete Nándor is, aki Külügyminisztérium akkori főosztályvezető-helyetteseként a csatlakozási tárgyalások során egyebek mellett a pálinka ügyéről is tárgyalt az EU illetékeseivel. A vele folytatott beszélgetésünk során kiderült, az értelmező kéziszótárnak valóban fontos szerepe volt a tárgyalások során, bár nem olyanformán, mint ahogy a legenda szól róla.

Az unió ahhoz a feltételhez is kötötte a ’pálinka’ név levédését, hogy ne legyen használatban az akkori tagállamok és a tagjelölt országok egyikében sem. Ám hamarosan kiderült: a pálinka nevet Ausztriában és Romániában is használják. A magyar álláspontot előkészítők ekkor megnézték a környező országok értelmező szótárait, így találtak hasonló hangzású, de más helyesírású változatokat a pálinkára. Ezek egyike volt a román ’palinca’ szó – emlékszik vissza Pete Nándor.

Pete szerint ennek köszönhető, hogy a magyarok innentől kezdve a pálinka szó levédését a magyar helyesírás szerinti pálinkára kérték. „A többire, így a román ’palinca’ szóra, nem is kérhettünk védelmet, hiszen erre nem volt jogi lehetőségünk” – magyarázta Pete Nándor, aki szerint a magyar helyesírás szerinti név védelmére vonatkozó kérelemmel kapcsolatban Ausztria kifogást emelt.

Az osztrákokkal sikerült megállapodnunk, így végül az Európai Tanács sorsdöntő ülése, a 2002 decemberében megrendezett Koppenhágai Csúcs előtt az EU áldását adta a pálinka magyar helyesírás szerinti nevének levédésére. Az EU döntése értelmében csak a Magyarországon, gyümölcscefréből és szőlőtörkölyből készült torokköszörűket tartalmazó üvegekre lehet ráírni „á” és „k” betűkkel, hogy pálinka, kivéve Ausztria négy tartományát, ahol azonban kizárólag kajszibarackpárlatra használható ez a terméknév.

Eközben Románia nemcsak Brüsszelben lobbizott a palinca levédéséért. A magyarországi pálinkabizniszben utazók nagy bánatára 2003 áprilisában a bukaresti képviselőház törvénybe foglalta, hogy a ’palinca’ román ital – ironikus módon mindezt egy erdélyi magyar, Kovács Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei képviselőjének javaslatára tette.

Románia csatlakozási szerződésében ezután rögzítették, hogy a közösségi szabályozás védelmet biztosít a ’p linc ’ helyesírású névnek, azt kizárólag, a Romániában készült gyümölcspárlatok megjelölésére használhatják. Az MSZSZT ekkor névbitorlást emlegetett.

„Egy angol vásárló számára mindegy, hogy az üvegen pálinka vagy palinca felirat van, igazából külföldön nem tudnak különbséget tenni a kettő között – magyarázta Győry, miért zavarja a magyar pálinkagyártókat a román igény.

A fő gondot a magyar fél abban látja, hogy a román ’palinca’ szerintük nem tiszta gyümölcspárlat, azaz a benne levő finomszesz bekerülési ára lényegesebben alacsonyabb, mint a tiszta gyümölcsből készített párlaté. Így a termék tisztességtelen versenyelőnyre tesz szert, ami miatt az értékesebb magyar termék háttérbe szorulhat. Az erdélyi románok egyébként ’tuica’ (cujka) néven is emlegetik pálinkájukat, a magyar szakma ezért sajnálja, hogy a románok nem a tuicát védették le, hiszen akkor – vélik az MSZSZT-nél – nem sértettek volna magyar érdekeket.

Magyar vagy sem? (Oldaltörés)

Az interneten terjesztett történet szerint „a Román Értelmező Kéziszótárban” a pálinka szónál ez áll: „magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlat”. Jóllehet nincs meghatározva, hogy pontosan melyik kéziszótárban található ez a kifejezés, az 1998-ban Bukarestben kiadott Dicionarul Explicativa (Értelmező Szózár) az alábbi szöveg szerepel: Palinca – tájszó; másként: rachiu, tuica; magyarból átvett szó; (PAL’INC , palinci, s.f. (Reg.) Rachiu; p. restr. uic . [Acc. si: p’alinc . - Var.: p l’inc s.f.] - Din magh. p’alinka.)

A Dicionarul Explicativa ugyan magyarból átvett szóként (és nem magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlatként) említi a román palinca szót, igaz, az – legalábbis Balázs Géza néprajzkutató-nyelvész kutatása alapján – valójában szlovák eredetű. Balázs A magyar pálinka című könyvében – amelynek megírását egy évtizedes könyvtári és levéltári kutatás előzte meg – ugyanakkor azt írja, a román nyelvészek is elismerik, hogy román területre magyar közvetítéssel került a kifejezés. Balázs szerint egyébként Magyarországon a XVII. századtól használják a szlovákból átvett pálinkát a gabonaalapú párlatok kifejezésére,a szó egyéb, Magyarországon használatos változatai (gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka) szintén szláv eredetűek.

/Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában; HVG kiadó 2006./

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Kiújult a magyar-román pálinkaharc

Nem szabad megengedni, hogy Románia levédethesse az elnevezést - hangoztatja a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács. Az elnevezést ugyanis uniós szabályozás szerint csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja.

HVG-könyvek

Legendavadászat

Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomábanLegendavadászatEz a könyv kiadónkból sajnos elfogyott - kérjük, keresse a...

Gazdaság

Pálinka: túl erős a franciáknak

Pálinka marketing program kidolgozását kezdeményezte a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács, hogy a pálinkát minél hatékonyabban be lehessen vezetni az Európai Unió piacára.

MSZP: a választás tétje a szélsőjobb megállítása

MSZP: a választás tétje a szélsőjobb megállítása

Milyen volt a II. világháborús tengeralattjárókba zárt katonák élete? Realisztikus játék jött, megnéztük

Milyen volt a II. világháborús tengeralattjárókba zárt katonák élete? Realisztikus játék jött, megnéztük

Hatezer forintért és némi édességért ütöttek agyon egy férfit Hajdúhadházon

Hatezer forintért és némi édességért ütöttek agyon egy férfit Hajdúhadházon

„Diktatúra ide vagy oda, nincs az akadémikusoknál nagyobb hatalom”

„Diktatúra ide vagy oda, nincs az akadémikusoknál nagyobb hatalom”

Podcast: Megjött a fizetős YouTube Magyarországra, izgalmas fejlesztést villantott a Nike

Podcast: Megjött a fizetős YouTube Magyarországra, izgalmas fejlesztést villantott a Nike

Ha belevág a borsóprotein-gyártásba, a Wall Street farkasa lehet Leonardo DiCaprióval

Ha belevág a borsóprotein-gyártásba, a Wall Street farkasa lehet Leonardo DiCaprióval