szerző:
Vajna Tamás

Csak az export tarthatja életben a nemzeti filmiparokat – állítja Joel Chapron, a hétvégén véget ért 10. Francia Filmnapok fő szervezője. Az Unifrance Film International közép- és kelet-európai marketingrészlegének vezetője, a Cannes-i fesztivál egyik kurátora mozirajongó orosz tolmácsból másfél évtizeddel ezelőtt avanzsált hivatásos filmpromóterré. Chapron szerint bár a francia nézők jelenleg is a szerzői, nehezen befogadható kategóriába sorolják a magyar filmeket, az új generáció változtathat ezen az imázson.

Tarr Béla Sátántangójából.
A franciák inkább erről az oldalunkról ismernek
hvg.hu: A múlt hétvégén tartott 10. Francia Filmnapokra több ezren voltak kíváncsiak ugyan, de a mozikban az elmúlt 10 évben ennél sokkal többen, összesen 7 millióan nézték meg a francia filmeket. Szükség van még efféle reklám-rendezvényekre?

J.Ch.: Az 1949-ben alapított Unifrance célja, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a forgalmazókat a francia filmek bemutatásában. A filmnapok gondolatát többek között azért tartottuk fontosnak, mert így akár 3-4 hónappal a mozikba kerülés előtt láthatja a magyar közönség az alkotásokat. A filmeket nem az Unifrance, hanem a fogadó ország választja ki - olyan művekről van tehát szó, amelyeknek már van magyarországi forgalmazójuk. A rendezvény lehetőséget ad arra is, hogy idehozzuk a művészeket, akik a különböző kapcsolódó rendezvényeken találkozhatnak a sajtó és a szakma képviselőivel. Egyszóval, szerintem igenis van létjogosultsága az ilyen filmünnepnek.

hvg.hu: Az Unifrance más országokban is rendez hasonló eseményeket, például Japánban és Oroszországban. Ott is ez a cél?

J.Ch.: Moszkvában igen, az oroszok ugyanis szintén jelentős vásárlóink. Japánban viszont mi visszük ki a kópiákat. Egyfajta beetetés zajlik. A japánok saját gyártású, amerikai és koreai filmeket néznek elsősorban. Más mozgóképek alig-alig kerülhetnek forgalmazásba. Viszont nagyon jó piacról van szó: az átlag jegyárak ugyanis 13-15 euróba (3300-3800 forintba) kerülnek, ez duplája az európai vagy amerikai áraknak. Kevés filmet vesznek, de ha vesznek, az nagyon jó biznisz. A francia film bevételeit tekintve egyébiránt Németország vezet, aztán az USA következik, majd Japán. A spanyol, olasz, orosz piac csak ezek után kullog. A legtöbb francia filmet viszont a spanyolok veszik, ezt követik a frankofón országok (a Benelux államok, Kanada és Svájc), de a lengyelek és a magyarok sincsenek lemaradva. Az elmúlt tíz évben összesen 96 francia gyártású Magyarországon forgalmazott filmet 7 millió magyar látta.

hvg.hu: Míg Franciaországban ugyanezen idő alatt 200 ezer néző 20 magyar filmet láthatott. Ezek szerint nekünk is nyomulnunk kellene, de erősen… Ráadásul az Európai Bizottság jóváhagyásával az idéntől a francia kormány közvetlenül állami pénzekből – hozzávetőleges félmilliárd euróval – is támogathatja az ország film- és zeneiparát. A bizottság a döntést azzal támasztotta alá, hogy a támogatás kulturális célokat szolgál, s nem akadályozza az országok közti kereskedelmet.

J.Ch.: Szerencsénk van, mert az elmúlt 50 évben mindegyik politikai kurzus támogatta a nemzeti filmgyártást. Lett légyen szó bal- vagy jobboldali kormányról, Brüsszelben mindegyikük a francia kultúráért lobbizott. Nemcsak kultúrsovinizmusból, hanem gazdasági érdekből is, hiszen eurómilliárdokat hoz a gazdaságnak a francia film. Egy tavalyi, turistákat megkérdező közvéleménykutatás szerint például a Párizsba érkezők 80 százaléka valamelyik francia mozgókép miatt választotta úti célul fővárosunkat. De, a félreértések elkerülendő nem árt tisztázni: eddig szó sem volt költségvetési támogatásról. Nem az adófizetők pénzéből készültek a francia filmek. A jegyek árának 11 százaléka, valamint a különböző mozgóképi hordozók (videokazetta, DVD) eladásnak 3 százaléka vándorolt az Unifrance támogatási számlájára. Az évi 8 millió euróból, szakmai egyesületként működő Unifrance szakmai grémiumai ebből, az átlagosan évi 200-400 millió eurós keretből gazdálkodhatnak. Gyártásra, forgalmazásra és export-finanszírozásra költhető összegekről van szó.


Az unióban jobbak a filmes esélyek (Oldaltörés)


Antal Nimród Kontroll című filmje.
Még nem ment francia mozikban
© kontrollfilm.hu
hvg.hu: És az Unifrance részesedik a forgalmazók bevételeiből?

J.Ch: Nem, nem. Az Unifrance egy not for profit szervezet. Bár együtt dolgozunk a forgalmazókkal – egyeztetjük a piaci adatokat, trendeket – nem csorgatják vissza a profitjukat. Mi a francia film imázsán dolgozunk. Annyi bizonyos, hogy jobb helyzetben vagyunk más országok hasonló szervezeteinél, mert nem kell megküzdenünk például a hollywoodi stúdiókkal. Franciaországban ugyanis még az 1970-es években beinduló amerikai filmdömping előtt alakítottuk ki ezt a finanszírozási formát.

hvg.hu: Ám Oroszországban már fel kell venniük a kesztyűt, hiszen a Szovjetunió összeomlása után Hollywood gyorsabban kapcsolt önöknél. A bemutatott filmek fele ott is amerikai opus.

J.Ch: Viszonylag jó helyzetben vagyunk, hiszen Oroszországban  hagyományos a frankofília. A desztalinizáció után a szovjet vezetés lassan nyitott a nyugat azon országai felé, ahol erős kommunista pártok működtek, így Olasz- és Franciaország számított partnernek. 1957-ben a Tulipános fan-fan volt az első opusz. A peresztrojka után nem volt nehéz folytatni a terjeszkedést. Hiszen az orosz mozibajárók ismerték és szerették a francia filmeket. Tagadhatatlan, hogy jelenleg csupán évi 5-6 filmet vesz fel az orosz piac, de ez változni fog, a jegybevételek biztosan emelkedni fognak. Már csak azért is, mert pár évvel ezelőtt még csak egy-két modern moziterem létezett, ám ma már több mint száz multiplex-szerű filmpalota közül válogathatnak az orosz cinefilek.

hvg.hu: A hazai közvélekedés szerint az 1960-1970-es évek magyar szerzői filmjei után születőben van az új, exportképes magyar film. Ön a Filmszemlén évek óta végignézi a friss termést, így fel tudja mérni van-e esélye az új generációnak például a franciaországi betörésre.

J.Ch.: Vannak olyan rendezők, például Tarr Béla vagy Mundruczó Kornél, akiknek több filmje is látható volt nálunk, főként párizsi mozikban. Ugyanakkor az évek során a magyar filmekről kialakult egy nagyon határozott kép a francia piacon: Tarr, Janisch Attila, Jeles András vagy Elek Judit művei alapján az a vélemény, hogy ez egy igen nehezen befogadható, sötét világ. Nehéz lesz kitörni a magyar filmnek ebből a skatulyából. Ha Párizsban valaki jegyet vesz egy magyar filmre, akkor egy bizonyos fajta magyar filmes világból kap ízelítőt. Magam nagy híve voltam tavaly a Kontrollnak, amely a cannes-i fesztivál programjába is bekerült, de még mindig nem tudott a francia mozikban megjelenni - amit nagyon sajnálatosnak tartok. Az ilyen filmek tudnák bizonyítani - persze nem Janisch és Tarr ellenében, hanem mellettük -, hogy milyen sokszínű a magyar szcéna. Az viszont biztos, hogy nem lehet bezárkózni, mert egyetlen egy náció filmgyártása sincs meg export nélkül. Tavaly 185 filmet gyártottak Franciaországban, felét tisztán francia pénzből. Ebből a termésből egy év alatt csak 8 kereste vissza a pénzét belföldön. A tapasztalat az, hogy a DVD-forgalmazással, televíziós sugárzással együtt is minimum 5 év kell ahhoz, hogy egy mozi kitermelje a bekerülési költségeit és még egy kis hasznot is hozzon.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Kult

A magyar film megint szép lesz

Az idei szemle kétségkívül a fiatal filmesek ünnepe volt. Nem csak azért, mert a játékfilmes díjak zömét az új generáció söpörhette be, hanem azért is, mert a 21 versenyfilm mintegy harmada elsőfilmes rendező munkája. Ha az eltérő ízlés és gondolkodásmód miatt nem is, a mennyiség és minőség okán mindenképpen igaz a kijelentés: van magyar filmes újhullám.

MTI Kult

Megnyílt a 37. Magyar Filmszemle

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedd este megnyitotta a 37. Magyar Filmszemlét. Azt mondta, hogy itt van egy új filmes csapat, amelyik nyilvánvalóan olyan dolgokra lesz képes, mint a korábbi nagy generációk.

2019 legjobb motorja a Ferrarié, de a második már egy villanymotor

2019 legjobb motorja a Ferrarié, de a második már egy villanymotor

Vajna Tímea elköltözik a budai villából

Vajna Tímea elköltözik a budai villából

Megvan az év gyereklemeze

Megvan az év gyereklemeze

New Yorkban büntetnék azt, akit telefonnal a kezében kapnak el a zebrán

New Yorkban büntetnék azt, akit telefonnal a kezében kapnak el a zebrán

Fontos tipp: így veheti észre, ha rejtett kamera van a szállásán, vagy trükkös tükör

Fontos tipp: így veheti észre, ha rejtett kamera van a szállásán, vagy trükkös tükör

Kiderült, miért állították le a 3-as blokkot Pakson

Kiderült, miért állították le a 3-as blokkot Pakson