Az örökkévalóság szempontjából szinte említésre sem érdemes, hogy a tervekkel ellentétben nem avatták fel tavaly februárban, születésének bicentenáriumára, az első felelős magyar miniszterelnök szobrát, s a legutóbbi, idén március idusi céldátum – tekintettel a zaklatott időkre – is tolódott. Az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos 64 év után kaphatta meg első (vidéki) köztéri szobrát, s további 13 évig – a halálos ítéletét szignáló Ferenc József császár elhunytáig – kellett „várnia”, hogy a fővárosban is bronzba öntött mása hirdesse halhatatlanságát. A legújabb Batthyány-emlékmű több mint egyesztendős csúszása azonban más miniszterelnökök szoborhistóriájával összehasonlítva korántsem kuriózum.

A „hálás utókor” 1945 előtt az addig regnáló 36-ból mindössze nyolc miniszterelnököt érdemesített szoborra, de vajon az utóbbi fél évszázadban milyen (kormányfői) szoborhistóriák borzolták a mindenkori kedélyeket? - erről olvashatnak, politikai pikantériákban gazdag részleteket a HVG eheti számában. Kvízjátékunk résztvevői pedig az egyébként is böngészésre csábító, a teljességhez közelítő táblázat segítségével kaphatnak pontos választ a következő kérdésekre: