Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?
9 perc
2025.01.15. 18:50
2025.01.15. 19:30
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
Még mindig tűz perzseli Los Angelest és környékét, ahol mostanra 25-re nőtt a halálos áldozatok száma, és még egyszer ennyi embert tartanak nyilván eltűntként. A lángok, amelyek a hétvége után újra viharos erővel süvítő szélben ismét gyorsan terjednek, már több mint 12 ezer épületet pusztítottak el, s a természeti katasztrófa által okozott kár becslések szerint elérheti a 150 milliárd (!) dollárt.
Három helyszínen már egy hete tart a tűzvész, Palisades, Hurst és Eaton környékén összesen közel 160 négyzetkilométernyi területen emésztett fel szinte mindent. Közel százezren vannak azok, akiknek nem érték el, csak fenyegetik a lángok az otthonát, üzletét, ezért evakuálásra szólították fel őket.
Ilyen területen fekszik a Riviera Country Club is, amely a 2028-as nyári olimpia golfversenyeinek helyszíne lesz, de veszélyben van a Sepulveda Basin Recreation Area elnevezésű terület is, ahol három sportág versenyzői, az íjászok, a BMX-esek és a gördeszkások versenyeznek majd a tervek szerint. A kitelepítési zóna határán fekszik a Kaliforniai Egyetem (UCLA) campusa, amely a három és fél év múlva kezdődő játékokon a versenyzők szállásául szolgálna.
Olimpiai versenyhelyszínben egyelőre nem tett kárt a tűz, az események megtartásának így nincsen közvetlen akadálya, ám a tragikus események kezdete utáni első sokkból ébredve egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lesz képes Los Angeles az újjáépítésre és a felkészülésre is forrást találni és megfelelően elosztani azt.
Los Angeles eredetileg nem a 2028-as olimpiára kandidált, hanem a 2024-esre. Aztán amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) a 2017-es helyszínkijelölés előtt az amerikai nagyvároson és Párizson kívül minden más potenciális helyszín – köztük emlékezetes körülmények között Budapest is – faképnél hagyta, a szervezet úgy döntött, mindkét versenyben maradt pályázónak egyszerre adja oda a rendezési jogot. Akkor úgy tűnt, hogy ezzel a megoldással Los Angeles jól jár: több időt és extra forrást is kapott a NOB-tól a felkészülésre.
A város 1932 és 1984 után harmadszor láthatja vendégül a világ legnagyobb sporteseményét. Az olimpia akkor jelentős lökést adott az ottani gazdaságnak, a szervezőbizottság pedig – ritkaság – jelentős, 225 millió dolláros pluszban zárt. Az akkor befektetett pénz sok ezer amerikai sportolót segített azóta a céljai elérésében.
Los Angelesben, amellett, hogy az amerikai szórakoztatóipar egyik fellegvára, a kiemelkedő sportfranchise-ok hazája is. A tervek szerint jelentős részben ezek bázisai adják majd a játékok versenyhelyszíneinek többségét, így a 2028-as lehet az első olyan olimpia, amelyre egyáltalán nem építenek új, állandó létesítményt. Ettől függetlenül a városban és a környékén már a tűzvész előtt is rengeteg volt a tennivaló, hogy biztosítani lehessen a térségbe a játékokra várt nagyjából 15 millió ember biztonságos elhelyezését és mozgatását.