szerző:
Nagy Gergely (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

"A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével" - állítja az a nyílt levél, amelyet a televízió "Összefogás" nevű programja keretében számos közéleti szereplő is aláírt. Tényleg csak a Lánchídhoz fogható ez a csatorna?

Különös mondat, amelyet idéztünk, s nem csak a nyelvtani hiba és a képzavar miatt. Hanem azért is, mert a levélen nincs feltüntetve, ki állítja mindezt az egyik magyar közszolgálati tévécsatornáról. Maga a csatorna, vagy kívülállók, a nézők, esetleg a nyílt levél neves aláírói? Kérdésünkre a Duna TV sajtószóvivője, Herczeg Dóra így válaszolt: "A felhívásnak, kollektív levélnek nincs szerzője, többen fogalmazták a szöveget, azért, hogy minden szavával azonosulni tudjanak az aláírók. A szöveg egy értelmiségi grémium munkája, nem érdemes firtatni a szerzők kilétét."

Mindenesetre a levél bekerült a Duna TV hivatalos kommunikációjába, az "Összefogás" programban, a tévé honlapján ez a szöveg köszön ránk. A tévé és támogatói azt kérik a tulajdonos Országgyűléstől és a mindenkori kormánytól, hogy a csatorna ne legyen "folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak". Hogy ez mit jelent pontosan, megkérdeztük a csatornától. "Megbecsülésünk jeleként fogjuk fel, hogy a költségvetési törvény tervezete előkészítésekor a fűnyíró elve a mi támogatásunkban nem érvényesült. Az azonban való igaz, hogy a magyar állam támogatása negyedik éve nem emelkedett, még az inflációt sem követi, miközben egy másik közszolgálati televízió évek óta közel tízmilliárdos különtámogatásban részesül a közalapítványán keresztül" - teszi helyre a kérdést a szóvivő.

A 2008-as költségvetésben a Duna TV neve mellett 1 milliárd 420 millió szerepel, 2009-ben 1 milliárd 533 millió, a 2010-es tervezetben pedig 2 milliárd 34 millió. Igaz, a Magyar Televízió előirányzata 7 milliárd 803 millió.

A nyílt levélben számok nincsenek, csak kissé körvonalazatlan értékítéletek: "olyan különleges közszolgálati médium, amely vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat (sic!) közös szellemi égboltunk fénypontjaira, mindig, minden esetben keresi a konszenzust és megteremti az összetartozás érzésének csodáját". Nehéz ma olyan ügyet találni, amely egy táborba terelné Jancsó Miklós filmrendezőt, Kondor Katalin egykori rádióelnököt, aki az utóbbi időben jobbára szélsőjobboldali programokban tűnik fel, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt és az őt váltó Gyurcsány Ferenc kézfogását visszautasító Blaskó Péter színművészt.  Semmi kétség, a névsor azt jelzi, az aláírók mindentől függetlenül fontosnak tartják a Duna TV-t. Rajtuk kívül is bizonnyal sokan gondolják, hogy a Magyar Televíziónál (MTV) jóval kevesebb közpénzt használ fel, s jobb, mint az MTV. Kérdéses, hogy a "vigasz" mennyire közszolgáltai fogalom, ám az biztos, hogy a tévé sokszor mostoha körülmények között, szorgosan végezte munkáját.

A Duna TV székháza
© breathinconcrete.blog.hu


Ma már nem az önmagát a "Nemzet Televíziója" eposzi szerkezettel illető tévé az egyetlen köztévé, amely a határokon túl is fogható. Bizonyos területeken már ott is csak egyike a négy közcsatornának (m1, m2, Duna Televízió, Duna II Autonómia). Időről-időre fellángolnak a viták, hogy nem kellene-e összevonni, átstrukturálni ezeket, ám demokratikus körülmények között az ilyesmi teljesen legitim felvetés.

A kampányból a televízió megszüntetésének gyanúja, s az efelett érzett aggodalom szól. Pedig sokan az összevonás lehetőségét éppen olyan felhanggal emlegetik, hogy inkább a Duna TV olvaszthatná magába a nagyobb közcsatornákat. A csatorna felvetésünkre így reagált: "Az összevonás lehetőségét valóban többször lebegtette egy másik közszolgálati televízió. Minél nagyobb a krízis egy másik közszolgálati televíziónál, annál jobban szemet szúr a jó példa, a Duna TV stabil gazdálkodása. A médiatörvény hatályba lépése óta ugyanis a Duna TV egyetlen egyszer kapott soron kívül rendkívüli támogatást, 1 milliárd forint nagyságrendben, ezzel szemben egy másik közszolgálati televízió ennek közel hetvenszeresét."

A nyílt levél nem fukarkodik a díjak felsorolásával, s érzékelteti, egy intézmény, amely ilyen nívót produkál, nem érdemli meg, hogy méltatlan költségvetési helyzetbe kerüljön. Ez akceptálható. Csak halkan jegyezzük meg, sok világszínvonalat produkáló intézmény, személy, társulás esetében van így ez a mi országunkban. Lobbierejük viszont kisebb, s nem is hasonlítják magukat Széchenyihez.

Feltehető az a kérdés is: mi áll a támogatás követelésével szemben? Hol és hogyan számolnak el a közmédiumok? Nem csupán a gazdálkodás számaival, hanem tevékenységük nehezebben megfogható részével is.  Minthogy a közszogálatiság fogalma, de méginkább napi gyakorlata körvonalazatlan, s erről nem zajlott igazi, érdemi párbeszéd a társadalomban, ez a fajta kontroll nehezen érvényesíthető. "Csodát" emlegetni ebben a kontextusban kissé megfoghatatlan.

"Mély humánumot" és "művészi tartást" is emleget a tévé honlapjának főhelyén megjelenített szöveg, meg azt, hogy a tévé "példát mutat közszolgálatiságból". S hogy munkája nincs "érdeme szerint" elismerve.

Még ha később igazolta is létét, s fontosságát főként a határon túl élő magyarság körében, a Duna TV genezise kifejezetten nem a közszolgálatiság és demokratikus magatartás mintapéldája volt. Az emlékezetes "médiaháború" idején egy maroknyi értelmiségi csoport határozta el és lobbizta ki az 1992 karácsonyán indult tévét. A konzervatív kormány - amelynek ez akkor apró győzelem volt -  300 millió, majd 2 milliárd forint odaítélésével indította el, kiemelve a frenkvencia-moratórium alól, hiszen műholdról sugárzott. Ingatlanhoz jutása nem tűnt szeplőtlennek: a Filmúnió Kft. nevű konzorcium, amelyben a Duna TV-t működtető Hungária Alapítvány is benne volt, jóval a meghirdetett 840 milliós ár alatt, 415 millióért vette meg a Mafilm egyes ingatlanait 1992-ben. 1994-ben pedig a Duna TV ingyenesen kapta meg a NIKEX egykori épületét a budapesti Mészáros utcában - igaz, ezzel sok gondja akadt, mert nemigen volt alkalmas helyszín.

Sajnos tény: semmilyen nyilvános, széleskörű diskurzus, demokratikus folyamat nem előzte meg az intézményalapítást és az akkori vezetők kiválasztását. Elgondolták, kijárták, kiküzdötték; nem először s nem utoljára történt ez meg Magyarországon. A kijárásos módszer a Kádár-korszak továbbélése és persze nem csak a Duna TV-t létrehozók gyakorolták.

A pátosz és a Széchenyi István tevékenységéhez mért történelmi jelentőség emlegetése nem tesz jót egy teljesen konkrét, szakmai ügynek. Egyben pedig olyan sugallata van: el a kezekkel a Duna TV-től, de annak stílusától, vezetésétől is. Mintha azt üzenné: csak ez a szerep- és kultúrafelfogás az, amely biztosítja a "küldetés" végrehajtását, az csak így, ezen a módon nem sérül. Akárhány rangos aláírója legyen is a levélnek, ez egészen biztosan nincs így. Még akkor sem, ha esténként nézhető filmet, műsort keresve sokszor kapcsolunk a Duna TV-re.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Van élet a 40. éven és a 40-es ruhaméreten túl?

Nemigen látunk negyvenes, ötvenes női műsorvezetőt, kérdezőt a hazai televíziók képernyőin. Nem kellenek? Vagy csak a tévés szabadverseny túl fiatal még minálunk? Vannak, akik szerint nem fontos, hogy minden korcsoport viszontlássa magát a képernyőn. És vannak, akik szerint egy érett nőre jobban odafigyelünk, ha ő mondja a híreket.

HavariaPress Itthon

Törvénysértő a Duna TV RMDSZ-hirdetése

A médiatörvénybe ütközött az ORTT szerint az az RMDSZ-hirdetés, amit a romániai választások előtt sugárzott a Duna Televízió - jelenti a HavariaPress.

MTI Karrier

Duna TV: félszáz munkatársat bocsátanak el

A tavaly ősszel beharangozottnál kevesebb, összesen félszáz belsős munkatársat bocsát el a Duna Televízió - értesült a közszolgálati médium vezetéséhez közel álló forrásból a távirati iroda.

MTI Itthon

ORTT-koncepció a közszolgálati médiától

Saját rész-médiatörvénytervezetet tett közzé honlapján az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) Stratégiai Tanácsa; a dokumentum - szemben a napokban publikált ötpárti képviselői tervezettel - csak a közszolgálati intézményekkel foglalkozik.

Vélemény

Árpád-pajzs: kínos lett a díj, a Duna TV elnöke visszaadta

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke tavaly a Szörényi Levente-féle Árpád-pajzs kitüntetettje volt. Az általa vezetett tévé idén közvetítette a díjátadót; 2009-ben Morvai Krisztina is kapott Árpád-pajzsot. Cselényi ezek után "köszönettel" visszaadta a díjat. A publicista szerint elfogadni is hiba volt. Hisz a közszolgálat politikai semlegességre kötelezne.

MTI Itthon

A Duna TV megrendezné a listavezetők vitáját

A Duna Televízió vállalja, hogy élő adásban közvetíti és moderálja az európai parlamenti (EP) választások magyarországi listavezetőinek vitáját - közölte a közszolgálati médium.

MTI Itthon

Hatmilliós bírság a Duna Tv-nek egy közbeszerzés miatt

A Duna Televízió Zrt.-t 6 millió forintra bírságolta a közbeszerzési döntőbizottság, mivel a mobil távközlési szolgáltatásra kiírt tenderén, az általa szabott feltételektől eltérő, érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek - a határozat a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

MTI Itthon

Négyszázmilliós hiány a Duna tévénél

Közel 8,9 milliárd forintos bevétel mellett mintegy négyszázmilliós mínusszal zárta tavalyi évét a Duna Televízió – közölte a kisebbik közszolgálati tévét felügyelő közalapítvány elnöke.

Média

Összeolvad a Duna TV és az MTV?

A Magyar Televízió szanálására készülnek tervek kormányzati körökbe – írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, az elképzelések között parlamenti biztos kinevezése és a Duna TV-vel való összeolvadás is szerepel a jelenleg még csak műholdról sugárzó tévé bázisán.

MTI Itthon

Kevesebb pénzt kapnak jövőre a közszolgálati médiumok

Tíz százalék körüli összeget csípne le a közszolgálati médiarendszer - a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda - támogatásából a jövő évi költségvetés - ismerteti a szerdai Népszabadság.