szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Különleges kiállítás nyílik a párizsi Louvre-ban március végén: a núbiai Meroé-dinasztia tagjainak életéről, uralkodásáról árulkodnak a leletek, amelyeket Szudánban találtak a régészek.

A sivatagi szél által szórt finom homok szüntelenül morzsolja a meroéi nekropolisz csúcsos piramisainak köveit. A lenyugvó nap sugarai egyetlen turistát sem világítanak meg a horizonton és az éj beálltával a térség ismét alámerül a múlt titokzatos sötétségébe, az évszázadok óta itt nyugvó "fekete fáraók" világába. Ezzel a költői leírással kezdődik az AFP riportja a párizsi Louvre március végén nyíló núbiai régészeti kiállításának Szudánban, a meroéi helyszínen zajló előkészületeiről.

A nagy párizsi múzeumban ez lesz az első kiállítás a Meroé-dinasztiáról, amely  i. e. 300-tól i. u. 300-ig uralkodott a Kusita királyságban, amelynek élén ezer éven át "fekete fáraók" álltak. A núbiai uralkodók az i. e. VIII. század táján meghódították Egyiptomot, és egy évszázadon át a Nílus egész völgyét ellenőrizték, mielőtt visszavonultak volna a mai Szudán területére. A meroéi lelőhelyen számos ásatás folyt már, de a "kusita civilizáció" és annak "fekete fáraói" mindmáig rejtélyt jelentenek a régészek számára. "Létezik egy kronológia, de nem elég pontos" - magyarázza Szalah Mohamed Ahmed, a szudáni régészeti hatóság illetékese, aki az ásatásokért felel.

Számos ókori sztélé is az archeológusok rendelkezésére áll, ám ezeknek a kőoszlopoknak a feliratait nem tudják elolvasni, mert a "fekete fáradók" nyelvének az i. e. III. századtól használt "meroitikus" írásjeleit az egyiptomi hieroglifáktól eltérően mindmáig nem sikerült megfejteni. "Máig csak mintegy 50 meroitikus szót ismerünk, de legalább ezerre van szükség egy nyelv megismeréséhez. Így még gigantikus munka vár ránk" - mondja Claude Rilly, a szudáni régészeti hatóság francia részlegének igazgatója, aki ennek az ókori nyelvnek legismertebb szakértője. "Ha sikerül megfejtenünk ezt a nyelvet, egészen új világ tárulhat fel előttünk" - álmodozik Julie Anderson, a British Museum régésze, aki Szalah Mohamed Ahmeddel együtt társigazgatója az  ásatásoknak. Csapatuk nemrég bukkant rá a leghíresebb "fekete fáraó", Taharka egytonnás szobrára.

Egyiptom árnyékában Szudán valóságos kincsesbánya a régészek számára, mivel kevésbé tárták fel, mint az északi szomszédot. "Egyiptom mesés, fantasztikus, de az archeológusok számára Szudán az igazi paradicsom, mert minden ásatás új fejezetet mutat be az ország történetéből" - magyarázza Ahmed, megjegyezve, hogy Szudánban mintegy harminc expedíció dolgozik, míg Kleopátra országában több mint ezer. 

A Louvre egyik kutatócsoportja néhány éve folytat feltárást a Kartúmtól mintegy 200 kilométerre északra található al-Muveisz lelőhelyen, amely hosszú időn át ismeretlen volt a régészek számára. "Mesés dolgok kerülnek elő. Több templom, egy hatalmas palota, lakóépületek" - meséli Rilly. Matthieu Honegger svájci régész nemrég a Szudán északi részén lévő Vadi al-Arab sivatagi körzetben egy csaknem tízezer éve, jóval a "fekete fáraók" kora előtti lakott  helyet fedezett fel, amely lehetővé teheti a tudósok számára annak jobb megértését, hogy miként tért át az ember a letelepedett életmódra.

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Tutanhamon: Ehnaton volt az apa, KV35YL az anya

Mindeddig rejtély volt, mi okozta Tutanhamon fáraó korai halálát több mint 3000 évvel ezelőtt, ám a legújabb vizsgálat szerint megvan az ok: maláriával kombinált csontkór vitte a (szikla)sírba. Mi több: hála a géntechnikának, alighanem megfejtették az ifjú uralkodó családi kapcsolatainak titkait is.

MTI Tech

Valóban malária végzett Tutanhamonnal?

Tutanhamon és még tíz királyi múmia genetikai és komputertomográfiai vizsgálatát végző szakértők megállapítása szerint az ifjú fáraóval Kr.e. 1324-ben malária végzett, ám a Nature című tekintélyes brit tudományos folyóirat online kiadása által megkérdezett független tudósok vitatják ezt a megállapítást.

MTI / hvg.hu Kult

Bicegő, betegeskedő tinédzser volt Tutanhamon, de ...

Egyiptom ifjú fáraója bicegő, betegeskedő tinédzser volt, aki farkastorokkal látta meg a napvilágot, s dongalába volt. Mindez éles ellentétben áll Tutanhamon köztudatban élő délceg figurájával. A történészek szerint e kórságok nem rombolják le az uralkodó nimbuszát.

A lengyeleknél már a 14. havi nyugdíjról szavaznak

A lengyeleknél már a 14. havi nyugdíjról szavaznak

Rendőrök zavarják szét a Putyin ellen tüntetőket, Navalnij feleségét is elvitte a karhatalom

Rendőrök zavarják szét a Putyin ellen tüntetőket, Navalnij feleségét is elvitte a karhatalom

Orosz szerverekhez kapcsolódó kémprogramot találtak brit iskolásoknak adott laptopokon

Orosz szerverekhez kapcsolódó kémprogramot találtak brit iskolásoknak adott laptopokon