A 2010-es AEGON Művészeti Díjat Hitler lánya című regényéért Csaplár Vilmos kapta. A díj sorsáról Gács Anna kritikus, fordító, egyetemi oktató; Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője; Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékvezetője; Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus és Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész döntött.

A 2009-ben napvilágot látott, versenyben maradt szépirodalmi művek között volt Csaplár Vilmos Hitler lánya, Darvasi László Virágzabálók, Kemény István Kedves ismeretlen, Kovács András Ferenc Sötét tus, néma tinta, Kukorelly Endre Ezer és 3, Podmaniczky Szilárd Szép Magyar Szótár, Schein Gábor Egy angyal önéletrajzai, Tóth Krisztina Magas labda, Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben, Varga Mátyás Hallásgyakorlatok című alkotása.

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította a nettó hárommillió forinttal járó művészeti díjat, azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott művéért. Az irodalmi elismeréshez egy másik is társul, a művészeti társdíj, amely nettó kétmillió forinttal jár.

A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is - például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással -, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat - mondta a regényről Gács Anna. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regényét nem utolsó sorban az teszi rendkívül izgalmassá és rendhagyóvá, hogy képes összebékíteni két látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadóan fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről.

Csaplár Vilmos 1947-ben született Újpesten. 1966-67-ig az ELTE Jogtudományi Karán tanult, 1967-72-ig pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán. A Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője (1971-72), majd az Új Tükör szerkesztője (1976-83), 2003-tól pedig a Szépírók Társaságának elnöke.

Művei többek között a Lovagkor (novellák, 1971), a Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972), A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974), a Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975), A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980), az Előtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981), A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982) , az Egy látkép története (regény, 1986), a Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987) , a Kurva vagyok (tényregény, 1989), a Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)a Vadregény (regény, 2003), a Hídregény (fotóalbum-szöveg, fotó: Szebeni András, 2007), és a Hitler lánya (regény, 2009).