szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szakszerűtlen, pazarló tevékenységet folytatott a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások lebonyolítását 2007 és 2010 között végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) - számolt be vizsgálataik eredményéről csütörtöki sajtótájékoztatóján a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) megbízott vezetője.

Czene András felidézte, a KÖSZ 2007 áprilisában alakult a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti megelőző feltárások gyorsabb, szakszerűbb és költséghatékonyabb lebonyolítására, ezt a munkát a megyei múzeumoktól - többek között a PMMI-től - átvéve. Mint hozzátette, a megyei múzeumok és számos ellenzéki képviselő folyamatosan tiltakozott az akkor Hiller István vezette kulturális tárcánál, mert úgy vélték, az új szervezet nem megfelelő színvonalon látja el szakmai munkáját.

A dabasi templomdomb KÖSZ által feltárt területének szélén, a kihányt meddőn például a PMMI régészei értékes leleteket, köztük velencei aranypénzt találtak, a szakszolgálat dolgozói ráadásul a közelben fekvő középkori települést a földmunka során nem vették észre - szólt a KÖSZ egyik szakmai hibájáról Czene András.

A kormányváltás után, 2010 júliusában a KÖSZ helyét a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan létrehozott, önálló egységeként működő Nemzeti Örökségvédelmi Központ vette át, csökkentett jogkörrel; ekkor az addig a szakszolgálat által őrzött leletanyag a megyei múzeumokhoz került.

"Közel három hónapos várakozás után az elmúlt hetekben megérkezett az első szállítmány, mely leletanyagot tartalmazott. A dobozok felnyitása után kollégáink megdöbbenve tapasztalták, hogy az elviekben a KÖSZ-ben már megrestaurált régészeti leletanyag állagmegóvása és dokumentálása szakszerűtlenül lett elkészítve. Tetézve a bajt, csak leleteket adott át a szervezet, hozzá kapcsolódó szakszerű dokumentációt nem" - számolt be a PMMI vezetője.

Czene András a KÖSZ szerződéskötési gyakorlatát is aggályosnak tartja, hiszen az nem állt arányban a partnerek által elvégzett munkával: az egyik alvállalkozó például 694 zacskó kerámia restaurálása és 1592 leltári tétel rögzítése után ugyanannyi pénzt vehetett föl, mint egy másik intézmény 187 zacskó restaurálására és nagyjából 400 leltári tétel rögzítésére.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat működése során feltételezhetően több mint 20 milliárd forint folyt át a szervezeten a régészeti örökség megőrzése céljából. Ez az összeg kivételes lehetőséget biztosíthatott volna a KÖSZ-nek, a szervezet azonban Czene András szerint nem élt ezzel. "Még mi sem gondoltuk, hogy a profi marketing mögött ilyen elképesztő minőségű, az örökségvédelmi értékeinket dilettáns és pazarló módon romboló tevékenység húzódik" - fogalmazott.

Gulyás Dénes országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón elmondta, a parlament kulturális bizottságának általa vezetett albizottsága (a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottság) is fontosnak tartja a KÖSZ tevékenységének vizsgálatát, ezért a témát tervei szerint még decemberben napirendre tűzi, majd a feltárt eredményeket átadja Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztosnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!