Meglehetősen mostoha sora van manapság Magyarországon a leromlott állapotú műemlékeknek. A helyi önkormányzatoknak gyakran nincs forrása a területükön lévő épületek, emlékművek felújítására, s a piaci ingatlanfejlesztők sem szívesen hoznak helyre régi házakat, kúriákat, kastélyokat.
Egy műemlék-jellegű épület üzemeltetése általában 70-80 százalékkal drágább, mint egy hagyományos, „fiatalkorú” ingatlané. A felújítása pedig 30-40 százalékkal kerül többe, mint hogyha ugyanott egy új, zöldmezős beruházást hajtanának végre – állítja Kalapács Kornél, az Orco magyarországi vezetője, a 16 céget tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal műemlékvédelmi szakértője. Nem véletlen, hogy Magyarországon sok az elhanyagolt, gazdátlannak tűnő, idős épület, amelyek helyén – dacára egyediségüknek és sajátos kivitelezésüknek – a fejlesztő inkább újat építene, mintsem hogy nekifogjon a régi felújításának. Ám nem ritka eset az sem, hogy a fejlesztő úgy kezd neki egy-egy öreg épület renoválásának, hogy azt sem tudja, később mi kerekedik ki belőle.
Az is nehézséget jelent a műemlék-jellegű épületek felújítása esetében, hogy a fenntartható fejlesztés gyakran köszönőviszonyban sincs az örökségvédelmi szabályokkal. Nem lehet például egy régi templom színes ólomkeretes díszüvegeit hőszigetelt nyílászárókra cserélni, pedig a felújítás szempontjából az lenne a legkedvezőbb - emelte ki Kalapács Kornél a műemléki világnapon tartott budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A műemlékvédelemben hagyományosan hangoztatott morális-szakmai érvek mellett ki kell hangsúlyozni az örökségvédelem társadalmi-gazdasági hasznát, munkahelyteremtési szerepét is, ennyiben paradigmaváltásra van szükség. Számos külföldi példa igazolja, hogy az örökségvédelem, a műemléki felújítások jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, így az értékmegőrzés mellett fontos gazdasági szerepet is játszanak, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban – mutatott rá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke a fórumon. Tamási Judit szerint a régi épületek felújítása, megóvása ugyanakkor számos gyakorlati nehézségbe ütközik, s manapság, a fiskális megszorítások idején, a költségvetéstől sem lehet segítséget várni.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy az épített örökség védelmére még szigorú fiskális politika mellett is áldozni kell, mivel néhány év késedelem is helyrehozhatatlan pusztuláshoz vezethet. Amennyiben ez így folytatódik, egy idő után már nem lesz mit védeni - fogalmazott.
Tamási Judit a beszélgetésen megjegyezte: a törvényhozás sokat segíthetne a műemlékvédelem jelenlegi, áldatlan helyzetén. Az örökségvédelmi jogszabály módosításával vagy az ügyintézés bonyolultságán könnyítő örökségvédelmi kódexszel előre lehetne lendíteni a hazai műemlékgondozás ügyét. A jelenlegi nehéz helyzet számszerűsítése érdekében nagy szükség lenne a műemlékvédelem gazdasági és idegenforgalmi hatásainak pontos statisztikai felmérésére is, mivel ilyen kimutatásokat jelenleg nem végeznek Magyarországon – hívta fel a figyelmet az egyik komoly elmaradásra Tamási Judit, aki arról is beszámolt: megegyezett Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral arról, hogy egyes műemlékeket a közmunkaprogram keretében újítanak majd fel.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke többek között azt tartja aggályosnak, hogy az örökségvédelem politikai lobbiereje jóval kisebb, mint más kulturális területeké, például a filmiparé vagy a színházaké. A kultúrpolitikus a határozottabb érdekérvényesítés mellett rugalmasságot kért az örökségvédelmi szakmától, ellenkező esetben - mint mondta - könnyen meghiúsulhatnak forrásképes magánberuházások.
| Nemzetközi műemléki nap |
Először 1984-ben ünnepelték a nemzetközi műemléki napot az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS) kezdeményezésére. Április 18-án világszerte különleges programokkal és rendezvényekkel hívják fel a figyelmet azokra a műemlékekre, amelyek fokozott veszélynek vannak kitéve.
Az UNESCO kezdeményezéséhez idén 36 ország csatlakozott, Madagaszkár például első alkalommal. 2011-ben a világnap központi témája a „víz kulturális örökségei”, vagyis leginkább azok az épületek, létesítmények kerülnek fókuszba, melyek az éltető folyadék megőrzésére, tárolására, továbbítására, felhasználására kínáltak és kínálnak alternatívát.
Magyarországon e napon adják át az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának műemlékvédelmi díját, a Forster Gyula nevével fémjelzett állami kitüntetést a kulturális örökségvédelem terén kiemelkedőt alkotó szakembereknek, a Dercsényi Dezső-díjat annak az újságírónak, riporternek, aki előző évben műemlékvédelmi szempontból a leghasznosabb vagy leghatásosabb cikket publikálta. Április 18-án adják át a Citrom-díjat is, amelyet többek között az értékeket figyelmen kívül hagyó felújításért, a legfélrevezetőbb helyreállításért vagy hasznosításért ítélnek oda. A világnapra emlékezve ma történelmi áttkintéssel egybekötött tárlatvezetést tartanak Budapesten a Széchenyi és a Lukács fürdőben.
Magyarországon műemléknek minősül minden olyan érték, melyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény védettnek nyilvánít. A törvényben foglaltak szerint a hazai műemlékvédelem feladata, hogy felkutassa, számba vegye és dokumentálja a műemléki értékeket, meghatározza a műemléki területeket.
Emellett a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, a műemléki szempontból védett területek fenntartása, fejlesztése és az értékvédelmét szolgáló kezelés összhangjának megteremtése, a tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés is ide tartozik – rendelkezik a törvény, melynek értelmében e feladatok ellátása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal több mint 12 ezer műemlékről és 400 ezer magántulajdonban lévő kulturális örökségi tárgyról gondoskodik. |
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
