Egy műemlék-jellegű épület üzemeltetése általában 70-80 százalékkal drágább, mint egy hagyományos, „fiatalkorú” ingatlané. A felújítása pedig 30-40 százalékkal kerül többe, mint hogyha ugyanott egy új, zöldmezős beruházást hajtanának végre – állítja Kalapács Kornél, az Orco magyarországi vezetője, a 16 céget tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal műemlékvédelmi szakértője. Nem véletlen, hogy Magyarországon sok az elhanyagolt, gazdátlannak tűnő, idős épület, amelyek helyén – dacára egyediségüknek és sajátos kivitelezésüknek – a fejlesztő inkább újat építene, mintsem hogy nekifogjon a régi felújításának. Ám nem ritka eset az sem, hogy a fejlesztő úgy kezd neki egy-egy öreg épület renoválásának, hogy azt sem tudja, később mi kerekedik ki belőle.

Az is nehézséget jelent a műemlék-jellegű épületek felújítása esetében, hogy a fenntartható fejlesztés gyakran köszönőviszonyban sincs az örökségvédelmi szabályokkal. Nem lehet például egy régi templom színes ólomkeretes díszüvegeit hőszigetelt nyílászárókra cserélni, pedig a felújítás szempontjából az lenne a legkedvezőbb - emelte ki Kalapács Kornél a műemléki világnapon tartott budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

A műemlékvédelemben hagyományosan hangoztatott morális-szakmai érvek mellett ki kell hangsúlyozni az örökségvédelem társadalmi-gazdasági hasznát, munkahelyteremtési szerepét is, ennyiben paradigmaváltásra van szükség. Számos külföldi példa igazolja, hogy az örökségvédelem, a műemléki felújítások jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, így az értékmegőrzés mellett fontos gazdasági szerepet is játszanak, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban – mutatott rá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke a fórumon. Tamási Judit szerint a régi épületek felújítása, megóvása ugyanakkor számos gyakorlati nehézségbe ütközik, s manapság, a fiskális megszorítások idején, a költségvetéstől sem lehet segítséget várni.

A Párisi udvar épülete belülről

Bánkuti András

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy az épített örökség védelmére még szigorú fiskális politika mellett is áldozni kell, mivel néhány év késedelem is helyrehozhatatlan pusztuláshoz vezethet. Amennyiben ez így folytatódik, egy idő után már nem lesz mit védeni - fogalmazott.

Tamási Judit a beszélgetésen megjegyezte: a törvényhozás sokat segíthetne a műemlékvédelem jelenlegi, áldatlan helyzetén. Az örökségvédelmi jogszabály módosításával vagy az ügyintézés bonyolultságán könnyítő örökségvédelmi kódexszel előre lehetne lendíteni a hazai műemlékgondozás ügyét. A jelenlegi nehéz helyzet számszerűsítése érdekében nagy szükség lenne a műemlékvédelem gazdasági és idegenforgalmi hatásainak pontos statisztikai felmérésére is, mivel ilyen kimutatásokat jelenleg nem végeznek Magyarországon – hívta fel a figyelmet az egyik komoly elmaradásra Tamási Judit, aki arról is beszámolt: megegyezett Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral arról, hogy egyes műemlékeket a közmunkaprogram keretében újítanak majd fel.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke többek között azt tartja aggályosnak, hogy az örökségvédelem politikai lobbiereje jóval kisebb, mint más kulturális területeké, például a filmiparé vagy a színházaké. A kultúrpolitikus a határozottabb érdekérvényesítés mellett rugalmasságot kért az örökségvédelmi szakmától, ellenkező esetben - mint mondta - könnyen meghiúsulhatnak forrásképes magánberuházások.