"Ennyi volt a középszerből, az unalomból, a sekélyességből, a semmilyenségből. Ennyi volt a nyavalygásból. Mi leszünk az igazi tavasz! Rügyet fakasztunk és hallgatással szaporodunk...Kaptok sok-sok kicsi pillanatot, meg egy nagyot is. Érzéseket, színeket, jóságot, határtalanságot. Non-stop megőrülést. A legfrissebb eresztéseket. Kicsit meghekkeljük ezt az unalmas rendszert. Ti meg mi" - szól a Rádió Bro bemutatkozása a Facebookon és a napokban aktivált weboldalukon. A csapat hetek óta kampányol a közösségi oldalakon és egyéb gerilla módszerekkel, hogy elhintsék az igét: jön valami más, mint a többi.

Manninger Máté ötletgazda elárulta, hogy már október óta dolgoznak az ügyön. Eleinte kalózrádióként indultak volna, aztán kiderült, hogy lehet kérni próbaidőre frekvenciát a médiahatóságtól. 

A büdzséről nem kaptunk pontos információkat, arról viszont igen, hogy a projekt mögött a Burn energiaital áll. “Ők finanszírozzák az egészet”- vallja be Manninger, aki három barátjával leginkább rendezvényszervezéssel foglalkozik, és évek óta hoz tető alá fiatalokat megmozgató eseményeket (a nevükhöz fűződik például a Kamionosok és kurvák buli, vagy az Ötkert szórakozóhely). Eddigi munkáik a Burn tetszését is elnyerték, s úgy döntöttek, érdemes beléjük fektetni.

Az adás limitált időben és helyen, csak Budapesten lesz fogható, május elsejétől a hónap végéig. “Azt vettük észre eddig minden rádió esetében, hogy egy idő után kifullad. Talán a pénz fut ki alóla, talán képtelenség huzamosabb ideig tartani a színvonalat” - találgat Manninger, aki a Rádió Brót elsősorban elektronikus zenei adóként definiálja. “Bár manapság melyik zene nem elektronikus?” - teszi hozzá azonnal. A Bróban mindenesetre szól majd jazz is, Superman Opera című műsorában pedig filmzenékre szabnak új köntöst.

Aki képben van

Igényes felhozatal - ez volt az egyik kritérium, aminek meg akartak felelni a műsorvezetői és a zenei szerkesztői csapat összeállításánál. Nádasdy Vilma például régi Est Fm-es, állandó beszélgetős műsora jelenleg a Rádió Q-n van. A Brón ő lesz az a fehér holló, akinek többet lehet majd a hangját hallani, a műsorstruktúra lényege ugyanis, hogy alig lesz szövegelés. “Még a Vilmánál is kritérium, hogy a műsoridejének mindössze 25%-át töltse ki beszéddel” - mondja a szervező. “Az tud igazán hiteles műsorokat készíteni, aki nincs éjjel-nappal a rádióban. Nem hiszem, hogy hasznos, ha valakinek az a foglalkozása, hogy minden reggel jó fej” - véli Nádasdy, aki civilben osztályfőnök.

Nádasdy a harminc nap alatt arra vállalkozik, hogy a városi életről cseverésszen. “Hova menjél hamburgert enni, hogyan beszélj a kidobóval és hogyan lehet gyorsan sörhöz jutni a bárnál” - foglalja össze a tematikát Manninger, aki azt hiányolja a többi rádióban, hogy nem beszél a városi, a belvárosi fiatalok nyelvén. Ez lenne tehát a célcsoport, 16-tól 30-ig, 35-ig - bocsátkozik kormeghatározásba, bár Nádasdy szerint nem az életkor, hanem az életmód számít. “Aki értesül a dolgokról, suliba jár, szórakozik, nem néz tévét, mert az ciki, viszont biciklizik” - sorolják a kritériumokat.

A kezdeményezés sikere Manninger szerint főleg a közösségi oldalon lesz mérhető, mert pontos hallgatottsági adatok csupán az online streamről állnak a rádiók rendelkezésére. Hirdetőket nem várnak, hisz nem lesznek reklámblokkok a műsorok között. “Lesznek ajánlók, ám azokról a helyekről, bulikról, melyek amúgy is benne vannak a pörgésben” - ígéri Manninger. A pénzelő is visszafogottan jelenik meg a rádióban, az egyik műsor címszponzoraként például, illetve néhány általuk szponzorált sportoló “felvillantásával” a vendégek között.

Mindez mennyibe kerül?

Arról, hogy mennyibe kerül majd az engedélyek beszerzése, a stúdió megépítése, illetve a résztvevők bére (mindenki tisztességes fizetést kap a harminc napra), a szervezők nem beszéltek, de az általunk megkérdezett marketingprofeszor, Törőcsik Mária szerint valószínűleg kevesebbe, mint egy hagyományos ATL-kampány.

Szerinte a vonal alatti eszközök (azaz BTL) közül kell válogatnia azoknak, akik nem szeretnének a reklámszünetek másodperceiért harcolni. “Mivel a célcsoportjuk a fiatalság, ezért kénytelenek indirekt eszközöket találni meggyőzésükhöz” - folytatja, és ő is leszögezi, hogy a tévén keresztül lehetetlen elérni a fiatal felnőtteket.

“Egyébként is annyi inger éri őket, hogy eleve elzárkóznak azoktól a hirdetésektől, melyek megpróbálják rábeszélni őket bármire. Ehhez képest egy rádió, ami az ő zenéjüket játssza és nem agresszív módon közelít hozzájuk, jó pr eszköz” - mondja a téma szakértője. De visszafelé is elsülhet, ha a fiatalok mégsem tudnak azonosulni a velük, vagy nem tartják be ígéreteiket. Ebben az esetben csúfos lebőgés is lehet belőle, figyelmeztet Törőcsik.

A limited edition varázsa

A lényege tehát, hogy egyszeri, megismételhetetlen, más szóval: limited edition. “A fiatalok szeretik ezeket, mert elkötelezettség nélkül rá lehet kapcsolódni, van összekovácsoló ereje, aki tud róla, az a menő”. Aki pedig lemarad róla, az ciki. Hasonlóra külföldről hoz példát Törőcsik: az úgy nevezett pop up store-ok ugyanezen az elven működnek. Rövid időre nyitnak ki a felbukkanó butikok és egy-egy márka különleges termékeit árulják. Nagy hírverést lehet csapni körülöttük, a limitált nyitva tartás miatt megrohamozzák a vevők a boltot, ahol sokkal kreatívabb megoldásokkal rukkolhatnak elő a cégek, mint egy hosszútávra berendezett, éves bérleti díjat kitermelni kénytelen üzletben.

Limited edition

A limited edition, avagy speciális kiadás marketingeszközével először a nyomtatott termékek piacán éltek, eleinte pedig az is fontos volt, hogy drágábban lehetett eladni azt a portékát, amiből kevesebb készül. Az alkotó kézjegyével ellátott könyvek értékesebbek például, mint a tömegnyomatok, ezt a többletértéket pedig szívesen kifizetik a gyűjtők. Azóta már más iparágak is átvették a "csak most, csak itt gyakorlatát", lehet kapni szezonális kólát, soha vissza nem térő ízű csokoládét, és a királyi esküvőre tervezett tornacsukát.

A Burnnek sem kell azon gondolkodnia, miből fogja kifizetni a Rádió Bro stábjának júniusi bérét, de hogy a rádiózás területén is sikeres lehet-e a limitáltság, az majd június 1-én kiderül, amikor a 91.4-re tekerve - Manninger ígérete szerint - már csak sistergést lehet majd hallani - és a fájdalmas hiányt.