„Sajnálatosan rövid élete vége felé Mozart gyakran adott hangot annak a meggyőződésének, hogy őt egy szép napon meg fogják mérgezni. (…) a holttesten olyan, szokatlan elváltozásokat lehetett látni, amelyek csak mérgezéses halál esetén jelentkeznek. (…) A korabeli orvosi dokumentumok alapján senki sem tudta egyértelműen cáfolni, hogy Mozartot megmérgezték volna. Igaz, bizonyítani sem” - Wolfgang Amadeus Mozart 220 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról számos legenda született.
Milos Forman Amadeus című filmje a fiatalon elhunyt zeneszerző rejtélyes halálának egyik ismert verzióját dolgozza fel. Eszerint Mozart pályatársa, Antonio Salieri idős korában megbomlott elméjével többször azt állította, hogy köze volt az ifjú tehetség megmérgezéséhez, s bár mindezt a legenda szerint Salieri halálos ágyán visszavonta, a szóbeszéd megmaradt. A filmbéli Salieri nagy tisztelője Mozartnak, de paranoiás féltékenységgel szemléli Mozart könnyed tehetségét, míg ő maga, bár kiváló zeneszerző, hiányzik belőle a természetesség és kreativitás.
A másik közismert legenda szerint Mozart túlságosan sok szabadkőműves-szimbólumot sorakoztatott fel A varázsfuvola című operájában, túlzott részletekig feltárva a páholyok eszméit és működését, így jobbnak látták eltetetni láb alól.
A hivatalos verzió – bár változott még az utóbbi években is – a streptococcus-fertőzést tartja a legvalószínűbbnek.
„Manapság valamiféle vicces dolognak képzeljük el a szabadkőművességet. Vagyis a legjobb esetben afféle klubnak. Régi idők Rotary Klubja (…) Csakhogy a tizennyolcadik századi Európában ez egy rendkívül fontos politikai erő volt. (…) Sajátos központja volt ez az olyan eszméknek és ideáloknak, mint a szabadság, a béke és az egyenlőség. (…) De ez a nagy hatalom a vesztüket is okozta.”
A szabadkőművesek mindig is tökéletes alapot szolgáltattak arra, hogy felvilágosult eszméiket valamiféle okkult hiedelem körébe sorolják. A titokzatos gyűlések, az egyedi szimbolika és nem utolsósorban az egyház üldözésének hatására számtalan rejtélyes legenda született róluk. Ezek nagy része gonosz erőket is sejtett a különc gondolkodók titkos szeánszai mögött.
Miután Mozart szabadkőműves volt, halála körül pedig számtalan kérdés megválaszolatlan maradt, továbbörökítették a századok e különös rejtvényt.
Scott Mariani skót szerző Mozart rejtélyes halála címmel megjelent regényében – A da Vinci-kódhoz hasonlóan – egy izgalmas huszonegyedik századi krimi keretei között boncolgatja a témát. Egy Mozart halálát kutató fiatalember titokzatos halála után, annak operaénekes húga és legjobb barátja nyomozásba fog, és megpróbálják feltárni az összefüggéseket az apró jelekből.
Egy titokzatos levél a zongora lábába rejtve, ördögi szeánszok és sok-sok megoldandó rejtvény. A regény egyszerű, de pergő stílusának köszönhetően letehetetlen krimi született; aki nyitott az összeesküvés-elméletekre, garantáltan örömét fogja lelni ebben a könyvben.
(Scott Mariani: Mozart rejtélyes halála. Partvonal Kiadó, 2011.)
