Bernar Venet kiállítása jól kapcsolódik a Műcsarnok idei kiállításainak tematikus rendjéhez, hiszen a sokoldalú alkotó is gyakran foglalkozik a térrel, a tér újragondolásával - mondta el a tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján Gulyás Gábor. A Műcsarnok igazgatója emlékeztetett: a művészet tere ugyan virtuális tér, de ugyanolyan matematikai pontossággal kiszámítható, mint a valóságos. "Ennek a világszintű térnek egyik legizgalmasabb alkotója Bernar Venet" - méltatta a francia művészt Gulyás Gábor. Mint megjegyezte, Venet 1999-ben néhány szoborral már bemutatkozott a Műcsarnok egy csoportos kiállításán, most azonban a látogató összehasonlíthatatlanul tágabb betekintést kap a New Yorkban élő alkotó művészetébe.

A kiállítás koncepciójáról szólva Alexandre Devals kurátor elmondta: Bernar Venet életművének gazdagságát akarták a magyar közönség elé tárni, bemutatva azt az utat, amely a világhírű és néha - mint például Versailles-ban - heves vitákat kiváltó vasszobrokhoz vezetett. Bernar Venet felidézte: a Műcsarnokban látható legkorábbi munkáinak gondolatához a lecsorgó kátrány látványa vezette el. "Kátrányfestményeimen az anyag a gravitáció törvényeinek engedelmeskedik; az önkényes döntések kerülése azóta is jellemzi a tevékenységemet" - árulta el.

Első korszakának fekete iránti elkötelezettségét jelzik a művész teljesen fekete vásznai vagy fekete tükre, míg az első terem közepén felállított szénhalom-szobor Alexandre Devals elmondása szerint talán a képzőművészet első forma nélküli alkotása.

Egy New York-i kiállítás vezette Bernar Venet-t a minimal art felé - ennek tanúbizonyságai a tárlaton látható sárga csövek -, a művész azonban hamar úgy érezte: érdekesebb egy tárgyról információkat adni, mint azt magát elkészíteni. "Kiléptem mind a figuratív, mind az absztrakt munkák világából" - idézte fel, hozzátéve: ekkortól jelentkezett ipari terveket, kémiai, matematikai képleteket, tőzsdei diagramokat ábrázoló alkotásokkal. Ezek nem igazi absztrakt művek, mégis valahol az absztrakció lehető legmagasabb fokára jutnak el - vélekedett Bernar Venet.

Mint egy kérdésre válaszolva elárulta, ő maga nem mindig érti a megfestett képleteket, hiszen nem matematikus. "De nincs ezzel semmi probléma. Cézanne sem volt botanikus attól, hogy növényeket is festett" - mutatott rá.

A Műcsarnok apszisában kaptak helyet Bernar Venet nagyméretű vasszobrai. A művész által egy magyarországi műhelyben legyártatott, gyakran több tonnás munkák a korábbi matematikai vizsgálódások eredményei: "egy idő után elhagytam a vásznat és közvetlenül vonalakat, szögeket, íveket hoztam létre" - jegyezte meg az alkotó. Bernar Venet kiemelte: legújabb munkáit is elhozta Budapestre: ezek a vasreliefek az apszistól jobbra láthatók a Műcsarnok március 25-ig nyitva tartó kiállításán.