szerző:
LNT
Tetszett a cikk?

„A tizenhatoson belüli kezezés mindig szándékos, a lesállás soha nem kérdéses, a nők mind kurvák.” Ilyen az élet.

Ha a halál valaminek a vége, az életnek valami kezdet részének kell lennie. Tudjuk, hogy kezdődik az élet. Egy teljesen ártalmatlan délelőtt, mindegy, hogy esik vagy süt, egy apa, fel sem nézve a újságból, megkérdezi a gyerekét: van kedved kijönni a ma délutáni meccsre? Nick Hornbynak például nem volt kedve, ő így lett szurkoló.

-

Van persze más lehetőség. Ha az ember jól kezdi az életet, akár még játékos is lehet. Futballozni állítólag jobb, mint a játékot nézni, ám ennek eldöntésében komoly viták vannak a világon. Amikor az embert sorsa a játékos lét felé viszi, meg lehet tenni néhány lépést a halhatatlanság felé, de a játékosnak tudnia kell: az oltárokat a szurkolók emelik. Ők jók az építésben, de vannak ismereteik a rombolásról. Egyiket jobban csinálják, mint a másikat.

A futball annyira vallás, sőt több vallás, hogy a környékén ugyanúgy nem találni ateistát, mint egy zuhanó utasszállító repülőgépen.

Egy apa nem ígérhet mást a gyerekének, mint vért, verítéket és könnyet, csalódást, és talán egy kis örömöt. A futball azonban nem olyan, mint a szex. A vége keveseknek okoz örömöt, inkább szezon közben kecsegtet valami jóval. Hornby a Focilázban: „Úgy lettem szerelmes a futballba, ahogy később a nőkbe is. Hirtelen, megmagyarázhatatlanul, feltétel nélkül, mit sem gondolva azzal, hogy mennyi fájdalmat és bajt okozhat a szenvedélyem.”

A legjobb gyönyörért cserébe a futball tönkretesz ezt-azt: előbb a családi ebéd marad el, aztán maga a család, végül pedig megszűnik a labdarúgás melletti párhuzamos világ.

A családfő akkor jár el helyesen, ha rögtön a férfivá avatás elején közli az Alessandro Baricco által regisztrált tényeket: „A tizenhatoson belüli kezezés mindig szándékos, a lesállás soha nem kérdéses, a nők mind kurvák.” Érdemes még hozzáfűzni, a világegyetem egy játékvezető nélkül játszott mérkőzés, az isten nem más, mint egy partjelző, aki minden lesállást tévesen ítél meg.

A szurkolás a partvonalon kívül állók luxusa. Ez azt jelenti, a közönséghez tartozók közül bárki bármit megengedhet magának bizonyos határokon belül. A határokat viszonylag vékony fehér csíkok jelzik, a Nazca-vonalak utáni második legjobb rajzolat matematika, ezotéria és mátrix, olyan rejtélyes összefüggés rendszer, aminek senki nem ismeri a pontos keletkezéstörténetét. A labdarúgással kapcsolatos összes tudás egy olyan forrásrendszerre épül, ami nincs is. A hiányosságokat a legmagasabb szinten magyarázók statisztikai adatokkal támasztják alá.

Ha van valami, ami távol áll a labdarúgástól, az természetesen a statisztika. Sem számokkal, sem szép szóval senki nem tudja megmagyarázni, miért a labdarúgás a világ legtökéletesebb játéka. A labdarúgásról állítottakból ugyanis semmi nem igaz. Nem igaz például, hogy 22 sportszerű és egészséges férfi játssza. A valóságban 22 szörnyű és neurotikus férfi játssza 3 további férfi ellenőrzése alatt, akiknek zsáneréből vissza lehet következtetni, hogy valamikor ők is futballisták akartak lenni. A futballt sérülten nem annyira lehet játszani, de a neurózis kell hozzá.

-

Nem igaz, hogy a futball csapatjáték. A futball ugyanis a legönzőbb játék a világon, csupa egoista játssza, és mindenkinek az a célja, hogy maga alá gyűrje a másikat. A mez elején a klub jelvénye elmond közhelyeket a közös célokról, de az igazán fontos a mez hátulján lévő felirat: a név.

A futball nem a játékról szól, hanem a kis és nagyszentek ünneplése mellett a fogyasztásról. A labdarúgás szereplői a sport-tápláléklánc csúcsán helyezkednek el, és nem akarják tudomásul venni, hogy előbb-utóbb felfalják egymást. A futball iránt érdeklődök ezen gúnyosan nevetnek, mert nem veszik észre, minden egyes mérkőzéssel az ő életükre megy a játék.

A második legrosszabb dolog, ami egy emberrel történhet, az hogy meghal. Az első legrosszabb, ha szurkoló, és szezon közben hal meg. Nem illik elpatkolni, mikor még nem dőlt el semmi. Amennyiben mégis megtörténik, el kell érni, hogy hamvainkat ne köztemetőben helyezzék el, hanem egy fontos mérkőzés – mindegyik mérkőzés fontos – kezdőrúgása előtt a stadionban szórják szét. Már vannak olyan boldog országok, ahol sorba kell állni az ilyen végtisztességért. Egyre több özvegyasszony érdeklődik a klubnál ez ügyben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kult

Ahol próbára tétetik a klubhoz való ragaszkodás

Nem emlékszem olyan időre, amikor másodosztályú csapatom volt. Az élvonalbeli tagság, a klub aranykora esett a fiatalkoromra. Az elmúlt tíz évben volt egy bajnoki címünk, egy bronzérem és több majdnem-bronzérem. Állandó felsőházi státusz – és ezekhez szépen ki is alakult az örök felsőházi öntudat. Nagy pofa, gőg. Jogos. Szálinger Balázs költő vall kedvenc csapatáról.

Németh Gábor Kult

Messziről fut neki a bácsi

Akkor már régóta a Fradinak drukkoltam. Már amilyen régóta nyolc és félévesen lehet.

hvg.hu Nagyítás

Fociláz, felsőfokon - Nagyítás-fotógaléria

Húsz éve jelent meg Nick Hornby Fociláz című könyve, a futballhívők bibliája. Egy biblia szavatossági ideje soha nem jár le, akkor sem, ha az eltelt időben a szentírás nem követhette a labdarúgásban bekövetkezett változásokat. Galériánkban megmutatjuk, hogy a foci több, mint labdarúgás.

Somos Ákos Sport

Harry Potter meccsre jár

Nick Hornby húsz éve minden futballszurkoló - értsd: igazi megszállott - bibliáját alkotta meg, bár nyilván nem azzal a szándékkal, hogy bibliát írjon. A szurkolói lét kiírása magából terápia volt számára, az olvasóknak pedig terápia lett minden sora. A megszállottság ábrázolása nem az adott futballkultúra függvényében érdekes, mégis: az angol, egyáltalán az európai futball a Fociláz óta annyit változott, hogy ebből az irányból is érdemes megvizsgálni: friss-e ma is a nagy mű.