szerző:
B.K./hvg.hu
Tetszett a cikk?

Zavar, irritál, behúz, sokkol, látensen szadista és bántó. Aranyos, nedves, atollos és családbarát. Önnek ezen a héten csak pár lépést kell tennie ahhoz, hogy rosszul érezze magát. Vagy jól.

"Lehet elég korán kezdeni a dubajozást?"

Ebben az évezredben eddig kétségkívül Hollywood tett a legtöbbet annak érdekében, hogy a gyermekek megismerjék az élővilág hétköznapi hőseit: hátrányos helyzetű pelikánokat, növésben elmaradt zsiráfokat és tüskéjüket hullató sündisznókat, ráadásul mindezt 3D-ben. Az persze senkit nem érdekel, hogy a gyerekek párhuzamosan leszoktak a lapozgatható-hajtogatható képeskönyvekről, meg az sem, hogy ezek a találóan családinak nevezett filmek egy olyan nemlétező világot árulnak, ahol mindennek van megoldása.

A Sammy nagy kalandja egy újabb klasszikus ezúttal belga menekülés-történet Madagaszkár-ritmusban, amolyan fordított két félidő a pokolban. Két aranyos kérgesteknősről van szó, akik prímán érzik magukat az óceán valószínűtlenül kékeszöld vízben, atollról atollra ugrálnak, de foglalkoznak hasznosabb dolgokkal is, például kisebb halfélék úszásoktatásával.

forumhungary

A dramaturgia és a mesélőkedv felülír bizonyos tényeket. A kérgesteknős természetben fellelhető kifejlett példányai tekintélyparancsolóak és tíz tapasztalt oceánográfusból kilenc szerint randák. Nem ritkán a kétméteres hosszúságot is elérhetik, vízszintes helyzetben érzik jól magukat, úszásoktatással pedig egyáltalán nem foglalkoznak, szerelmi életük a nyilvánosság kizárásával zajlik, és mindezt el kell hinnünk, amíg nem kerülnek elő Nagy Lajos képtelen természetrajzának elveszettnek hitt feljegyzései.

Mint az korábbi animációs filmekből már ismert, az idillnek gyorsan véget tudnak vetni gonosz hajócsavarok, rémisztő halászok, akik egyfelől prémium kategóriájú éttermeknek dolgoznak, másfelől szállítanak számító mutatványosoknak, akik úgynevezett akvarisztikai show-k keretében mutogatják őket a kéjvágyó turistáknak. Mire Sammy és Ray észbe kap, egy dubaji halpornó szereplői lesznek. Ez persze nincs így kimondva, de aki már látott akár egyetlen, a kerekes bőröndjét maga útán húzó homárt, felismeri az összefüggéseket.

Bár ez utóbbi problematika elmagyarázása  nehézségbe ütközhet a hat éven aluli gyerekekkel mozizóknak, a film azonosulásra késztető mélyrétegei nem hagy nak kétséget afelől, hogy jobb jónak és szolidárisnak lenni, mint rossznak és futtatónak. Ha nem így lenne, a kis élőlények valószínűleg soha nem találják meg a dubaji rabszolgasorból kivezető újabb titkos átjárót. 

Sammy nagy kalandja

Rendező: Ben Stassen

Főszereplők: Csankó Zoltán, Forgács Gábor, Józsa Imre (hangok)

hvg.hu-értékelés: 3/5

"Ezek a hangok egyszer már elhagyták valaki torkát."

Halálhörgés és sikolyok, az őrületig felfokozott artikulációs roham, apácák kínzása és megerőszakolása, sátáni sötétség filmben és hangban. Ez a Berberian Sound Studio, amely az idei Cinefesten a zsűri megosztott Adolph Zukor-díját kapta, pedig akár a fesztivál nagydíját is megérdemelte volna. A brit filmkritikusok meg egyenesen az év filmjének nevezik.

Vajon miért? Mert érdekes a 70-es évek olasz horrorfilm korszakának, a giallo-nak a nosztalgiája?  Vagy izgalmas az, hogy hogyan lopódzik be az erőszak és a lelki terror egy hangstúdió életébe, és ez hogyan vezet egy szürke kis ember önfeladásához. Peter Strickland, az Észak-London és Eger között ingázó fiatal brit rendező ezekre a kérdésekre nem ad választ, csak dokumentál.

A feszültséget a hang adja, egyfajta „sound-horrorként” működik. A film címe a 60-as évektől ismert Cathy Berberian amerikai avantgarde performansz énekesnőre utal, akinek a hangfelvétele annyira lenyűgözte a rendezőt, hogy a hasonló stílust képviselő hangművészt, Ladik Katalint meghívta egy szerepre.

A Berberian Sound Stúdió mindvégig a zárt, sötét hangstúdióban játszódik, a 70-es évek analóg hangtechnikájának díszletében. Fókuszban látjuk a Nagra magnókat, a hanggenerátorokat és az AKG mikrofonokat - amelyeket a rendező egy angliai lomtalanítás során szerzett be.

A Toby Jones által kiválóan alakított hangmérnök, Gilderoy, aki eddig dokumentumfilmekhez szállított madár- és szélhangokat, Olaszországba érkezik, hogy részt vegyen egy játékfilm hangfelvételén. Ott derül csak ki számára, hogy nemcsak hogy a repülőjegye árát nem kapja vissza, de a film, amihez szerződették, valójában egy horrorfilm. Egy olyan film, amiben az olasz nyelv dallamossága, a sikolyok és az extázisig felfokozott hörgések, az artikulátlan hangzuhatag alighanem fontosabbak, mint maga a látvány.

Hősünk először még tiltakozni próbál, de nem bír a macsó olasz producer és rendező túlerejével, akik számára az együttműködés egyenlő a parancsok teljesítésével. Szép lassan belecsúszik a horrorfilm történetébe, elveszíti a személyiségét, és már nem tudja megkülönböztetni a fikciót saját, szürke életétől. Az utószinkron stúdióban pályakezdő színésznők sikoltoznak és hörögnek, mint rettegő, megerőszakolt apácák, előttük egy film pereg, amit, mi nézők, sosem látunk, csak sejtjük, hogy egy sátánista szeánsz adja a történetet. 

A szinkronfelvétel nehezen halad, mert egyre tehetségtelenebbek a színésznők és a használt berendezések sem bírják a megterhelést.  Erőszak veszi körül a megfélemlített hangmérnököt, a megalázott szereplőket, ahogy erőszakos egy görögdinnye szétloccsantása is, mint hangeffekt. És ahogy darabjaira hull a görögdinnye, úgy csúszik szét a film a filmben. 

Berberian Sound Studio

Rendező: Peter Strickland  

Főszereplők: Toby Jones, Cosimo Fusco, Tonia Sotiropoulou

hvg.hu-értékelés: 3.5/5

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!