A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felkérésére elkészült Erkel Ferenc Himnuszának másfél perces változata. A zeneszerző által Esz-dúrban és énekkari-zenekari előadásra megfogalmazott kompozíciót most csak zenekari változatban és B-dúr hangnemben, de az eredeti hangszerelésben rögzítette a MÁV Szimfonikus Zenekar.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az elmúlt időszakban összesítette a világ nemzeteinek himnuszait. A magyar himnusz csaknem 2 és fél perc hosszú volt, ez nem felelt meg a NOB kritériumainak, tehát új felvételre volt szükség, amelynek elkészítésével a MÁV Szimfonikus Zenekart bízták meg. 

Itt meghallgatható az új változat.

"Azt kellett szem előtt tartani, hogy bár énekszólam nélküli változatot kértek, a sportolók és a közönség is a felvétel lejátszásával együtt énekelhesse a Himnuszt, az Esz-dúr verziót csak professzionális kórusok tudták hibátlanul megszólaltatni" – mondta le Somogyváry Ákos karmester, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel szépunokája az MTI-nek. A Himnusz eredeti, 1844-es kéziratának őrzője azt is hozzátette, hogy például az egyházi gyakorlatban, közösségi éneklések alkalmával a jobb énekelhetőség miatt évek óta B-dúrban hangzik el a mű.

A Himnusz hangzását Dohnányi Ernő dúsította föl késő romantikus stílusban – az aktuális szándék és ízlés szerint – ünnepélyesebbé, olyan hangszereket – például, trombitát, pergődobot – is alkalmazva, amelyek nem szerepeltek az eredeti kéziratban. Az új változat különlegessége, hogy az első és az utolsó négy ütemben a nándorfehérvári diadalra utaló harangszó is megszólal, amelyet a zeneszerző a kotta külön sorában jelzett, de eddig nem jelent meg a Himnusz-változatokban.

Az utolsó sor ismétlése elmarad – árulta el Somogyváry Ákos. Ezzel, és az Erkel-korabeli verbunkos ritmizálást idéző "gyorsítással" másfél percen belül marad az előadás. Készült 1 perc 40 másodperces "nyugodtabb" hangulatú verzió is, amely szélesebb körben is teret nyerhetne – tette hozzá.

jelesnapok.oszk.hu

Két éve még lassították

2011-ben a kormány „reformálta” meg Erkel Ferenc művét. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 2011 nyarán írt levelet az összes magyarországi közoktatási intézménynek, amelyben „a Himnusz és a Szózat könnyebben énekelhető változatát" ajánlotta nekik még az évzáró ünnepélyek előtt.

Az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető variációk a Magyar Honvédség Központi Zenekara, valamint a Honvéd Férfikar előadásában hangzanak fel. Ott is mélyítettek a Himnuszon: G-helyett egy kvarttal lejjebb, D-ről kezd a kórus. Az Réthelyi-verzió emellett picivel lassabb is lett.

Itt meghallgatható a lassított változat.

Az eredetileg 1844-ben pályázatra született Himnusz eredetileg egyébként tényleg nem volt olyan szomorú darab, mint ahogy ma ismerjük. Még 100 évvel ezelőtt is jóval gyorsabb, majdhogynem mulatós ritmusú volt, a húszas években kezdett el lelassulni, nyilván nem véletlenül a történelmi tragédiákat követően. Az 50-es években Révai József és Rákosi Mátyás is tervbe vette, hogy Illyés Gyulával új himnuszszöveget írat, és azt Kodály Zoltánnal megzenésítteti, ám ők nemet mertek mondani a felkérésre.

Az alkotmányban benne van

Kölcsey Ferenc – mintegy 30 nyelvre lefordított – művét 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás. A Himnusz szövegének születésnapja pedig egy 1989-es kormányhatározat alapján a Magyar Kultúra Napja is egyben.

Az új magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a költemény kottái.

Az alaptörvénybe eredetileg be akarták szerkeszteni a Himnusz kottáját, ám ez végül kimaradt, de az a Himnusz első sorával kezdődik.

Más feldolgozások

A Himnusz feldolgozásáért 2011 decemberében Dopemant idézték be a rendőrségre tanúként, nemzeti jelkép megsértésért, az ügyet ejtették. A 90-es években pedig a Torgyán-féle kisgazdák szemét szúrta az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása.