Ahol Buzánszkyék továbbra is jóízűen mesélnek

"Amikor egyszer Budapesten jártam, azt mondtam, hogy én összesen 11 szót tudok magyarul: Grosics, Lóránt, Lantos, Zakariás, Bozsik, Buzánszky, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor" – nyilatkozta nemrégiben John Cleese a legendás angol humorista. Okkal gondolhatjuk azt, hogy ezzel nem csak ő van így. Sőt, okkal gondolhatjuk azt is, sokan ezt az egyetlen névsort vagy annak részleteit tudják csak Magyarországhoz kötni.

Ennek a tizenegynek vasárnap elhunyt az utolsó tagja is, az Aranycsapatba egyedüliként vidékről bekerülő Buzánszky Jenő személyében. Legalábbis annak a kezdő tizenegynek, akik 1953-ban legyőzték a Wembley-ben az angolokat. Azonban igazságtalanok lennénk, ha csak őket tartanánk az Aranycsapat tagjainak. Ebben az összeállításban négyszer lépett pályára magyar válogatott, és például az 1954-es svájci világbajnokságra utazó keret tagjaiból ketten is élnek még (Tóth József és Várhidi Pál) – erről sem szabad megfeledkezni. Buzánszky Jenő halála azonban mégis szimbolikus, hiszen a világ számos pontján jól csengő, és ismert névsorból már mindenki odafent rúgja a bőrt.

Buzánszky Grosiccsal

Túry Gergely

Az Aranycsapat leginkább elvont fogalom amúgy is a legtöbbek fejében – egy homályos, régi sztori, amit megörököltünk azoktól a generációktól, akik átélték azt a négy éves időszakot, amikor a magyar válogatott négy éven keresztül a világ legjobb csapata volt. Nem mindegy azonban hogyan emlékezünk erre a történetre – a legtöbben anekdotákból, fekete-fehér felvételekből ismerik. De olyanok is vannak, akik egy videójátékban adhatták ki magukból egy ország frusztrációját: a FIFA WC 98 PC-játékban ugyanis újra lehetett játszani az ’54-es vb-döntőt.

Az élőbeszéd, a sztorik helyett most már csak kordokumentumok őrzik ezt a mai szemmel is elképesztő történetet, úgyhogy nem árt számba venni, milyen filmek őrzik az Aranycsapat történetét. Persze egyik sem egyforma –mint ahogy minden történet, minden erről a tizenegyről készített alkotás más szemszögből  közelített ehhez a témához. Mi most összeszedtünk néhányat a teljesség igénye nélkül.

Sportmúzeum – Buzánszky Jenő (portréfilm)

Molnár Dániel, a legendás sportújságíró és kommentátor készített portrésorozatot a magyar sport nagy hatású alakjairól Sportmúzeum címen. A műsorban több egykori Aranycsapat-játékos is kapott egy-egykülön részt, de mi most a védelemben a kevésbé látványos munkát végző, szívós Buzánszkyról készült epizódot ajánljuk, melyben a klasszis jobbhátvád elmeséli szinte egész életét.

Aranycsapat (dokumentumfilm, 1982)

Sebes Gusztáv az Aranycsapat szövetségi kapitánya hosszas technikai problémák után végre eléri telefonon a Madridban élő Puskás Öcsit. Így kezdődik az egyik legátfogóbb dokumentumfilm, mely erről a csapatról, és annak tagjairól valaha készült. A film apropója Puskás hazatérése és az azóta róla elnevezett stadionban rendezett gálamérkőzés volt – ennek felvételeivel végződik a film, de addig még nagyon sok értékes részlet derül ki a sokáig verhetetlen tizenegyről és a korról, melyben sikereiket elérték.

A berni csoda - az igaz történet (német dokumentumfilm 2004)

Ez a dokumentumfilm természetesen egészen más szemszögből vizsgálja korszakot, és annak futball- és némileg világtörténelmi szempontból is sorsdöntő pillanatát, az 1954-es NSZK-Magyarország vb-döntőt. A németeknek az ott aratott győzelem tényleg csoda volt – kis túlzással még ma is tartja magát az elképzelés, hogy a német néplélek itt született újjá a II. világháború utáni mélypont után. A német állami televízió a ZDF által megrendelt film így inkább a csodatevőkre koncentrál, de magyar szereplők is jócskán feltűnnek a felvételeken. Nem kis erőfeszítéssel a film mellé egyébként a berni döntő 38 perces „összefoglalóját” is sikerült összeollózni különböző archívumokból .

A berni csoda (játékfilm, 2003)

 Az azonos című dokumentumfilmmel ellentétben ez már egy erősen kiszínezett és idealizált történet, melynek csúcspontja ugyancsak az a bizonyos meccs. A filmben a gólok és helyzetek rendkívül precíz rekonstruálták, de természetesen minden a semmiből induló, esélytelen Wundermannschaft-ról szól. A játékfilmből még jobban látszik mennyire mást jelentett/jelent  a németeknek az 54-es világbajnokság.

A csodacsatár (játékfilm, 1956)

Ugyan ez a történet a Futbólia nevű országról csak fikció, és a fordulatok, szereplők is erősen áthallásosak, A csodacsatár mégis fontos kordokumentum, melyből némileg képet kaphat a mai néző, milyen szerepet töltött be a futball az akkor Magyarország hétköznapjaiban. És akkor Puskás alakításáról még nem is beszéltünk.

Magyarok a Barcáért (dokumentumfilm, 2014)

Ugyan ez az alkotás a három Barcelonában is világsztárrá váló magyar  játékos (Kubala, Czibor és Kocsis) életútjára koncentrál, a történetből mégis kihagyhatatlan a korszak magyar válogatottjának tragikus végkimenetelű története. A Magyarok a Barcáért ráadásul azért is nagyon fontos alkotás, mert ebben a filmben láthatunk több legendás játékost utoljára sztorizni - márpedig az ő anekdotáik egyre nagyobb kincssé válnak.