Az évszázad mérkőzésén diadalmaskodó magyar Aranycsapat utolsó tagja sem sztorizik többet az emlékezetes meccsekről. Szerencsére azonban maradt pár mozgókép mely különböző szemszögből, hol dokumentum-, hol játékfilmes megoldásokkal meséli el a világszerte ismert tizenegy fordulatos történetét. Körbenéztünk, hogyan él tovább mozgóképen Buzánszky, Grosics és a többiek nagy korszaka.
hvg.hu
"Amikor egyszer Budapesten jártam, azt mondtam, hogy én összesen 11 szót tudok magyarul: Grosics, Lóránt, Lantos, Zakariás, Bozsik, Buzánszky, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor" – nyilatkozta nemrégiben John Cleese a legendás angol humorista. Okkal gondolhatjuk azt, hogy ezzel nem csak ő van így. Sőt, okkal gondolhatjuk azt is, sokan ezt az egyetlen névsort vagy annak részleteit tudják csak Magyarországhoz kötni.
Ennek a tizenegynek vasárnap elhunyt az utolsó tagja is, az Aranycsapatba egyedüliként vidékről bekerülő Buzánszky Jenő személyében. Legalábbis annak a kezdő tizenegynek, akik 1953-ban legyőzték a Wembley-ben az angolokat. Azonban igazságtalanok lennénk, ha csak őket tartanánk az Aranycsapat tagjainak. Ebben az összeállításban négyszer lépett pályára magyar válogatott, és például az 1954-es svájci világbajnokságra utazó keret tagjaiból ketten is élnek még (Tóth József és Várhidi Pál) – erről sem szabad megfeledkezni. Buzánszky Jenő halála azonban mégis szimbolikus, hiszen a világ számos pontján jól csengő, és ismert névsorból már mindenki odafent rúgja a bőrt.
Buzánszky Grosiccsal
Túry Gergely
Az Aranycsapat leginkább elvont fogalom amúgy is a legtöbbek fejében – egy homályos, régi sztori, amit megörököltünk azoktól a generációktól, akik átélték azt a négy éves időszakot, amikor a magyar válogatott négy éven keresztül a világ legjobb csapata volt. Nem mindegy azonban hogyan emlékezünk erre a történetre – a legtöbben anekdotákból, fekete-fehér felvételekből ismerik. De olyanok is vannak, akik egy videójátékban adhatták ki magukból egy ország frusztrációját: a FIFA WC 98 PC-játékban ugyanis újra lehetett játszani az ’54-es vb-döntőt.
Az élőbeszéd, a sztorik helyett most már csak kordokumentumok őrzik ezt a mai szemmel is elképesztő történetet, úgyhogy nem árt számba venni, milyen filmek őrzik az Aranycsapat történetét. Persze egyik sem egyforma –mint ahogy minden történet, minden erről a tizenegyről készített alkotás más szemszögből közelített ehhez a témához. Mi most összeszedtünk néhányat a teljesség igénye nélkül.
Sportmúzeum – Buzánszky Jenő (portréfilm)
Molnár Dániel, a legendás sportújságíró és kommentátor készített portrésorozatot a magyar sport nagy hatású alakjairól Sportmúzeum címen. A műsorban több egykori Aranycsapat-játékos is kapott egy-egykülön részt, de mi most a védelemben a kevésbé látványos munkát végző, szívós Buzánszkyról készült epizódot ajánljuk, melyben a klasszis jobbhátvád elmeséli szinte egész életét.
Aranycsapat (dokumentumfilm, 1982)
Sebes Gusztáv az Aranycsapat szövetségi kapitánya hosszas technikai problémák után végre eléri telefonon a Madridban élő Puskás Öcsit. Így kezdődik az egyik legátfogóbb dokumentumfilm, mely erről a csapatról, és annak tagjairól valaha készült. A film apropója Puskás hazatérése és az azóta róla elnevezett stadionban rendezett gálamérkőzés volt – ennek felvételeivel végződik a film, de addig még nagyon sok értékes részlet derül ki a sokáig verhetetlen tizenegyről és a korról, melyben sikereiket elérték.
A berni csoda - az igaz történet (német dokumentumfilm 2004)
Ez a dokumentumfilm természetesen egészen más szemszögből vizsgálja korszakot, és annak futball- és némileg világtörténelmi szempontból is sorsdöntő pillanatát, az 1954-es NSZK-Magyarország vb-döntőt. A németeknek az ott aratott győzelem tényleg csoda volt – kis túlzással még ma is tartja magát az elképzelés, hogy a német néplélek itt született újjá a II. világháború utáni mélypont után. A német állami televízió a ZDF által megrendelt film így inkább a csodatevőkre koncentrál, de magyar szereplők is jócskán feltűnnek a felvételeken. Nem kis erőfeszítéssel a film mellé egyébként a berni döntő 38 perces „összefoglalóját” is sikerült összeollózni különböző archívumokból .
A berni csoda (játékfilm, 2003)
Az azonos című dokumentumfilmmel ellentétben ez már egy erősen kiszínezett és idealizált történet, melynek csúcspontja ugyancsak az a bizonyos meccs. A filmben a gólok és helyzetek rendkívül precíz rekonstruálták, de természetesen minden a semmiből induló, esélytelen Wundermannschaft-ról szól. A játékfilmből még jobban látszik mennyire mást jelentett/jelent a németeknek az 54-es világbajnokság.
A csodacsatár (játékfilm, 1956)
Ugyan ez a történet a Futbólia nevű országról csak fikció, és a fordulatok, szereplők is erősen áthallásosak, A csodacsatár mégis fontos kordokumentum, melyből némileg képet kaphat a mai néző, milyen szerepet töltött be a futball az akkor Magyarország hétköznapjaiban. És akkor Puskás alakításáról még nem is beszéltünk.
Magyarok a Barcáért (dokumentumfilm, 2014)
Ugyan ez az alkotás a három Barcelonában is világsztárrá váló magyar játékos (Kubala, Czibor és Kocsis) életútjára koncentrál, a történetből mégis kihagyhatatlan a korszak magyar válogatottjának tragikus végkimenetelű története.A Magyarok a Barcáért ráadásul azért is nagyon fontos alkotás, mert ebben a filmben láthatunk több legendás játékost utoljára sztorizni - márpedig az ő anekdotáik egyre nagyobb kincssé válnak.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.