szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A repülés élményéhez sokat hozzáadnak a fel- és leszállás izgalmai - ezekhez azonban néhány utazás után könnyen hozzászokik az ember. De nem minden repülőtér egyforma: az apró szigeteken, magas hegycsúcsok közt vagy éppen a tengerparti homokon található kifutópályákon még a tapasztalt pilótáknak is megremeg a kezük.

Princess Juliana nemzetközi repülőtér (Szent Márton-sziget)

A Karib-tengeren fekvő sziget déli, holland területének repülőtere, illetve annak kifutópályájának pereme mindössze 80 méterre fekszik a Maho Beach nevű tengerparti strandtól, így ereszkedéskor nagyjából a fürdőző emberek feje felett 10-20 méterrel szállnak el a gépek. Amelyek ráadásul nem is valami kicsik, mivel a kelet-karibi szigetvilág második legforgalmasabb légikikötőjéről van szó, így ott gyakran megfordulnak Boeing 747-esek és Airbus A340-esek is.

Flickr / Creative Commons / Aero Icarus

Tendzing-Hillary repülőtér (Nepál)

A nevét a Mount Everestet elsőként megmászó párosról kölcsönző reptér kifutópályája mindössze 520 méter, így csak kis gépek és helikopterek fogadására alkalmas. De ez pont megfelel a célközönségnek: a repteret főleg hegymászók látogatják, ugyanis a Himalája népszerű csúcsainak közelében helyezkedik el, a Csomolungma például 40 kilométerre. A környéken ráadásul gyakran esős, ködös az időjárás és az erős széllökések sem számítanak ritkaságnak, így a landolás mindenképpen egyedi élmény.

AFP / Prakash Mathema

Barra nemzetközi repülőtér (Skócia)

A skót sziget apró repülőtere a világon az egyetlen, ahol közvetlenül a tengerparti homokban landolnak a gépek, így természetesen az árapály jelenség is közrejátszik a menetrend alakulásában. Amikor éppen nincsen forgalom, az emberek nyugodtan, törvényesen fürödhetnek az Atlanti-óceánban. Bár repülőgépek csak nappal szállhatnak fel és le, a késő délutáni szürkületben van, hogy csak a tengerpart közelében elhaladó autók fénye segít a pilótának a landolásban.

Gibraltári repülőtér (Gibraltár)

Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő brit fennhatóságú terület repülőtere a lista szereplői közül a legforgalmasabb helyszín, ahonnan az Egyesült Királyságba és Spanyolországba is indulnak menetrendszerinti járatok. Az már csak hab a tortán, hogy az egyébként is rövid, 1800 méter hosszú kifutópálya konkrétan a 30 ezer lakosú városállam főútját keresztezi - ahányszor fel- és leszáll egy gép, meg kell állítani a forgalmat. Ha mindez nem lenne elég, a leszállást a környéken gyakorta előforduló sűrű ködrétegek és heves széllökések is nehezítik.

Madeira-Funchali nemzetközi repülőtér (Madeira)

A portugál sziget repterének kifutópályáját nem éppen ideális környezet veszi körül: egyik oldalról az Atlanti-óceán, a másikról pedig a sziget hegyei veszik körül. A leszállás nemcsak az utasok, de a pilóták számára is rémálom: a landolás előtti utolsó pillanatig úgy tűnik, mintha egyenesen a hegyekbe szállna a gép, majd egy hirtelen jobbkanyarral fordulnak rá a pályára a külön erre kiképzett pilóták. 1977-ben egy Boeing 727-esnek nem sikerült megállnia az akkor még csak 1600 méteres leszállópályán, és a kerítést átszaggatva a tengerbe zuhant, ezért később 2800 méteresre bővítették a pályát.

Toncontín nemzetközi repülőtér (Honduras)

A közép-amerikai ország fővárosának, Tegucigalpának repülőtere a 2000 méteres kifutópályájával a világ egyik legrövidebbje, ahol sugárhajtású gépek is leszállhatnak. A magas hegyekkel körülvett reptér 960 méterrel a tengerszint felett fekszik, landolás előtt pedig egy félelmetes, 45 fokos szögben kell megérkezniük a gépeknek, majd egy éles balkanyar után megkezdeni a leszállást. Tovább nehezíti a pilóták helyzetét, hogy csak egyetlen egy útvonal van a fel- és leszállásra, így nincs lehetőség B-tervre.

AFP / Orlando Sierra

Courchevel repülőtér (Franciaország)

Ezt a repteret kizárólag speciálisan képzett pilóták vehetik igénybe, ugyanis az Alpokban 2000 méter magasan fekvő pályája leginkább egy síugrósánchoz hasonlít, 18 és fél százalékos lejtéssel bír. A felszállás valamivel könnyebb a leszállásnál, de azért így is csak kisgépek és helikopterek számára alkalmas a pálya. Na meg James Bondnak - a '97-es A holnap markában című filmben természetesen sikeres leszállást hajt végre itt Pierce Brosnan.

A világ legveszélyesebb repülőtereit a Spektrum február 8-án induló, Mérnöki csúcsteljesítmények című hatrészes sorozatában is láthatják majd a nézők, ahol többek közt a Föld legveszélyesebb hídjai, legextrémebb vasútvonalai és alagútjai is bemutatásra kerülnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!