Az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia új állandó titkáraként idén először fogja bejelenteni nő a díjazottat. Sara Danius csütörtökön 13 órakor áll a világsajtó elé Stockholmban. Az 53 éves irodalomkritikus 2013-ban lett a 229 éves Svéd Akadémia tagja, ő a kilencedik nő a testületben, most hatan vannak a tizennyolcból.
A díj 1901 óta jegyzett történetében most először jelenti be egy nő, ki kap idén irodalmi Nobel-díjat.
Danius egy napokban adott interjúban azt mondta: a díjazott kiválasztásánál a minőséget tartja a legfontosabbnak, és nem a jelöltek nemét. Az eddig kiosztott 107 irodalmi Nobel-díjból mindössze 13 került női íróhoz, az utóbbi 25 évben azonban jobb volt a tendencia, a díjak harmada nőkhöz került.
Annak idején az akadémia nem mindegyik tagja fogadta szívesen Alfred Nobel arról szóló rendelkezését, hogy ők ítéljék oda az irodalmi elismerést.
Krasznahorkai László és Nádas Péter is esélyes az idei Nobel-díjra - cikkünk erről itt olvasható.
A tizennyolcak 1901 óta minden évben a hagyományokat szigorúan követve választják ki az irodalmi Nobel-díjast. A testület összetételét és munkáját pedig még régebbi, az akadémia alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák.
A svéd királyi akadémiák sorába tartozó testület az előírások szerint 18 fős, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak. Jelenleg írókból, nyelvészekből, történészekből, irodalomtudósokból és egy jogászból áll a testület, amelynek titkára 2015 júniusa óta Sara Danius.
Kerstin Ekman több mint két évtizede inaktív tagja a testületnek: az akadémia tagjai között vita alakult ki arról, hogy állást foglaljanak-e a Salman Rushdie-t ért halálos fenyegetések után, és miután az a döntés született, hogy nem, Ekman két társával együtt elhagyta az akadémiát. Tagsága azonban élete végéig megmarad. (Werner Aspenström és Lars Gyllensten már korábban elhunyt.)
Ulf Linde zene- és műkritikus 2013. októberi halála után az egyik hely megüresedett a testületben. Utódjának Klas Östergrent választották, őt azonban csak 2014. december 20-án iktatták be, így a 2014-es Nobel-díjba nem, csak az ideibe volt beleszólása.
Az irodalmi kitüntetettről szóló döntést az akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő. E testület tagjait három évre választják. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások anyaga és a jelöltek listája 50 évig titkos.
A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság szeptemberben 600-700 szervezetet, illetve személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazottra. Az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba. A 2015. évi díjra 198 író jelölését fogadták el, köztük 36-ot most először jelöltek a rangos kitüntetésre.
Ezután a Nobel-bizottság áprilisra 15-20 fős névsort állít össze az akadémiának, a lista májusban ötfősre szűkül. Az akadémia tagjai nyáron tanulmányozzák a jelöltek munkásságát, a bizottság tagjai pedig beszámolókat készítenek. Az akadémia tagjai szeptemberben találkoznak, hogy megvitassák a listán szereplő írók érdemeit.
A díjazottról október elején döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat, amelyet Alfred Nobel (1833-1896) kémikus, feltaláló és multimilliomos alapított. Egyhangú döntésre alig volt példa eddig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
