Az expó kormánybiztosa szerint minden rendben volt a milánói kiállítással, az arra szánt 5,2 milliárd forint nagy részét a magyar vállalkozók és magyar művészek kapták. Tagadja, hogy a világkiállítás ügyeinek intézését időközben átvette volna egy új, az Index által meg is nevezett, homályos hátterű cég, a Kárpátok-Alpok Zrt. „Ilyen nevű cég nem létezik. Ez az állítás ugyan nem otromba és célzatos hazugság, csak puszta valótlanság – mellesleg, ha úgy volna igaz, ahogy mondják, akkor sem érthető, miért volna baj, ha színre lépne egy ilyen nevű cég.”

Szőcs Mandineren megjelent cikke ezután a „honi média-banditizmusra” tér át, aminek szerinte az Index-történet csak része. „Arról van szó, hogy a rendszerváltás után a magyar társadalom teljesen felkészületlen és védtelen állapotba került: nyilvánosság iránti természetes igényével a legalantasabban visszaéltek. Igazságok helyett mű-igazságokkal táplálták, vitaminok helyett mérgeket kapott, valóságosság helyett hazugságosságot. Én igazán híve vagyok a szabad piacnak, de ahogyan itt a szabad róka felfalta a szabad tyúkot, mármint a magyar piacon, az párját ritkítja a sajtótörténelemben.”

Kiss-Kuntler Árpád

Szőcs javaslatokkal is előállt a helyzet megváltoztatása érdekében. Törvényi eszközökkel állítaná helyre a sajtó hitelét. Úgy véli, a tudatos, nyilvános hazugságot közbűnténnyé kellene nyilvánítani, szigorítani kell a kártérítési elveket. „Például: ha egy lap leírja valakiről, hogy ellopott 100 millió forintot, azt az állítást gyorsított eljárásnak kell tisztáznia. És ha a megvádolt személy valóban ellopott 100 millió forintot, a legnagyobb szigorral kell lecsapni rá. De ha az ellenkezője bizonyosodik be – hogy az újságíró hazudott –, akkor neki kelljen kifizetnie az erkölcsi kárt, amelyet okozott. Hogy mennyit? Hiszen világos, nem? Százmillió forintot. Ekkorát hazudott, ekkora erkölcsi kárt okozott, ezt kell megtérítenie.”

Törvény- és rendpártibb lettem, mint voltam – ismeri el Szőcs. „A tényleges katasztrófa-okozás és a közmorál ellen végbe vitt merényletek példás szankcionálásának híve lettem.”

Ezután bekeveri az eszmefuttatásába a fénysorompó-alkatrész tolvajokat, az embercsempészeket („Ne mondja senki, hogy ezek felderítése lehetetlen egy olyan szövetségi rendszerben, amelyen belül egyik hatalom képes tulajdon szövetségeseit akár legmagasabb szinten is lehallgatni – hogyan is jelenthetne nehézséget néhány borostás maffiózó azonosítása...”)

Majd visszatér a sajtóra, és fő támadási célpontjára, az Indexre. „A nép morális érzékét és helyzetfelismerő képességét meg judíciumát tesztelgetik, és ebben meghatározó szereplő az Index.”