Nem hangozhatott el a Veres Pálné Gimnázium ballagásán egy budapesti diák verse, mert az igazgatóhelyettese szerint ilyesmi nem való ballagási ünnepségre.
A tizenhét éves Imre Ábris a Magyar Nemzetnek számolt be arról, hogy tanári kérésre átírta Erdős Virág Ezt is elviszem magammal című versét. Az új változat arról szól, hogy mi mindent visznek magukkal a középiskolából a ballagó diákok.
Túry Gergely
A verset felolvasni viszont már nem volt lehetősége. A fiatal szerzőtől azt kérték, hogy változtasson a szövegen, amit visszautasított, ezért a műve kimaradt a műsorból. Az iskola igazgatóhelyettesének, Korompay Bálintnak a „leépített oktatási rendszer” kifejezéssel volt problémája.
A lap meg is szólaltatta az igazgatóhelyettest, aki elmondta, hogy bár örül, ha egy érett fiatalember hangot tud adni markáns véleményének, de azt kérte, ezt ne a ballagáson tegye meg.
A szerző az Aki ma elmegy, az holnap jöhet című verset végül elküldte a Magyar Nemzetnek.
„Aki ma eljött, az talán holnap mehet.
De viszem a Kálvin meg a Fővám teret.
Ezernyi véglet közül a győztest.
Viszem a Petri meg az Ady Endre összest.
….
Meg viszem a tutit, viszem a gagyit.
Elviszem a „pótolt” anyagot, ha órán nem vagy itt.
Viszem, hogy „nem én”, viszem, hogy „másik”,
Elviszem a portát meg a Gyuri bácsit.
Mind az 50 óra köz’munka szabványt.
Viszem magammal a decemberi kampányt.
És viszem az ovit, viszem a temetőt,
Viszem az összes gimnazista szeretőt.
…
Hisz viszek egy szívet, viszek egy májat.
De viszek egy majdnem kiölt tudásvágyat.
Viszem a szertárt, az összes kémiai vegyszert.
Elviszek egy leépített oktatási rendszert.”
A teljes verset itt olvashatja.
Az eredeti vers Kistehén-feldolgozása:
