Óriás: "Ki akarunk lépni a komfortzónánkból"

Annyi mindenünk van, ami az Óriáshoz, a Petihez köt, hogy végül csak ülök itt, és fogalmam sincs, mit mondhatnék. Se a vicces, se a megindító történet nem lenne valójában igaz, vagy elég, vagy kerek. Hát hogyan beszél az ember a barátjáról végtére is? Nem nagyon beszél. Megöleli, amikor csak teheti. Például 7-én.

A fenti sorokat Beck Zaza, a 30Y dobosa írta, de elég csak rákeresni a #10rias hashtagre a Facebookon, hogy még rengeteg ehhez hasonló üzenetet, emléket találjunk az Óriásról, a méltán elhíresült Zámbó Jimmy-feldolgozástól egészen a Quimby videós köszöntőjéig.

A szülinapi koncert eseményoldalát elözönlő emlékek alapján úgy tűnik, az Óriás megőrizte klubkedvenc státuszát, annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben inkább csendeseb korszakát élte a zenekar.

Kapóra jött, hogy az új album előtt ünnepeljenek

A csak ritkán megszakított hallgatásnak azonban megvan az oka. „Az új lemezen dolgozunk, és eldöntöttük, hogy keveset játszunk a kreatív folyamat közben. De közben meg eszünkbe jutott, hogy hoppá, tíz éves lesz a zenekar, így meg kapóra jött, hogy még az új album előtt ünnepeljünk. Ez egyfajta lezárás lesz így, még mielőtt valami újjal rukkolnánk elő” – meséli kérdésünkre Egyedi Péter. Ez a bizonyos lemez pedig elég jól áll, hiszen már bőven született egy albumra való dal, de a zenekar nem akarja elkapkodni a megjelenést, már csak azért sem, mert most egy újfajta megszólaláson dolgoznak.

„Néha jó visszahallgatni, akár egy hónap elteltével a korábbi demókat, ötleteket. A külvilág számára persze ez nem annyira izgalmas folyamat, de nekünk fontos. Tavaly év elején volt egy elég fontos beszélgetésünk, és ott átrágtuk, hogy mit szeretnénk, mit várunk az Óriástól a jövőben. Ott döntöttük el, hogy csak akkor kezdjünk el újra aktívan működni, ha van újdonság a tarsolyunkban. Olyan zenét szeretnénk csinálni, ami megint lázba hoz mindannyiunkat, felpezsdíti a kreatív energiákat, és korszerű”.

Balról: Egyedi Péter, Örményi Ákos és Nagy Dávid

Stiller Ákos

Ezt a beszélgetést a tagok szerint azért is igényelte a zenekar, mert akkor épp egy fásultabb időszakukat élték.

Aki azt mondja, hogy nincsenek hullámvölgyek egy zenekar életében, az hazudik. Rendbe kellett tenni, hogy ugyanazt gondoljuk-e az Óriás jövőjéről. Pont egy olyan időszak végén voltunk, amikor a zenekar tette a dolgát, de a sokak által sugallt előrelépés nem történt meg

– utal a frontember arra, hogy az Óriás nem tudott a koncerteken 200-300 embert megmozgató rétegsikerek után szintet lépni.

Ma már azonban nem görcsölnek ezen, hiszen ahogy Örményi Ákos, a banda basszusgitárosa fogalmaz, a tíz év alatt végig olyan zenét csináltak, amellyel simán tudnak ma is azonosulni. Sőt, épp most, a megengedett és jogos nosztalgia időszakában lehetett rácsodálkozni az első dalokra, amik Ákos szerint még mindig „marha jók”.

Osztálykirándulás lett a külföldi fellépésből

A zenekar a Facebookon régi képeket is megosztott az elmúlt tíz évből, ám ahogyan ők fogalmaznak, arra azért ügyelni kellett, hogy ne csordoljanak túl. „Szinte a zenekar történetének minden szakaszához köthető egy-egy kiemelkedő élmény, de nagyon nehéz lenne ezeket utólag sorrendbe állítani – mondja a zenekarba 2007-ben csatalakozó dobos, Nagy Dávid (aki a nemrég kiváló új albumot megjelentető Grand Mexican Warlockban is játszik) a legemlékezetesebb momentumokat firtató kérdésre. Azért a két évvel ezelőtti Nagy-szín-pad-os fellépést így is az egyik legkompaktabb pillanatnak élték meg. „Abban a negyedórában szerintem elég koncentráltan megmutatta magát a zenekar – mondja Egyedi Péter.

Az Óriás még a groningeni Eurosonicot is megjárta, ám ezt a külföldi fellépési lehetőséget korántsem úgy élték meg, mint ahogy mostanában például az Ivan and The Parazol. „Egy ilyen showcase-eseménynek ugye a kapcsolatépítés lett volna a lényege, ehhez képest mi kibuszoztunk, bemutatkoztunk a hangmérnöknek, lenyomtuk a koncertet, megittunk pár Heinekent, aztán hazajöttünk. Kirándulásnak fogtuk fel az egészet” - idézi fel a nagy külföldi lehetőséget a zenekar.

A nosztalgiázás azonban a korábbi tagokkal (Hortobágyi László, Menyhei Ádám) és meglepetésfellépőkkel megspékelt születésnapi koncert után véget ér az Óriás számára. Ákos szerint az új számokkal ugyanis már az lesz a cél, hogy kimozduljanak a komfortzónájukból:

azt akarjuk, hogy ne legyen kényelmes megcsinálni ezt az albumot.

Peti szerint a lényeg, hogy most egy klasszikusabb lemezben gondolkoznak.  „Az élő megszólalástól különböző lemezverziót szeretnénk.  Ránk ez eddig nem volt jellemző, nem volt akkora különbség az élő és lemezverziók között. Most viszont hangszerelésben, és hangulatban szeretnénk elmozdulni a koncertjeinkre jellemző megszólalástól. Ezért is akarunk külső füleket is bevonni a lemezfelvételbe, mint ahogy a Tűz, víz, repülő esetében”.

Szombatig azonban még az ünneplésé a terep, és hogy mit is jelent ez a koncert nem csak a zenekar, hanem a zenésztársak, barátok számára, arról az Akváriumban előttük játszó Néhai Bárány frontemberének szavai árulkodnak. „A tavalyi Fishinges koncertetek a Nagyszínpad 2-n az én egyik legmeghatározóbb koncertélményem volt. A szabadtéri bulikat amúgy is nagyon szeretem, de amit ott leraktatok, az volt az, amitől szerintem a ROCK ROCK! Brutál energiákat szabadítottatok fel számról számra, és ezt mindenki érezte. A szememben az Óriás zenekar azon a ponton nőtt fel akkorára, hogy bármiféle megkérdőjelezhetőség nélkül viselje a nevet, amit visel. Óriások vagytok.”

Az Óriás május 7-én tartja születésnapi koncertjét az Akváriumban. Részletek a koncert Facebook-eseményében.