A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Rocky Horror Picture Show (1975)
Talán lehetetlen lenne összeszámolni, hányan estek szerelembe Susannel a kultikus musical megjelenése után – Janet karakterét látva nem csoda, ha sokan Brad vagy Rocky helyébe képzelték magukat. Persze maga a mozi leginkább csak a B-filmes elemei és a szégyentelenül fülbemászó dalai miatt lehet élvezetes, de sose feledjük, hogy ezzel lett egy csapásra híres Susan Sarandon!
Atlantic City (1980)
Első Oscar-jelölését akkori partnere, Louis Malle filmje, az Atlantic City hozta neki. A filmben a tőle 34 évvel idősebb Burt Lancester párját alakította: a férfi egy régivágású gengsztert, Sarandon pedig egy díler volt feleségét alakította, akik a kaszinók városában próbáltak szerencsét egy új életre, de hamar a bűnözés örökös körforgásában találják magukat.
Vihar (Tempest, 1982)
Paul Mazursky filmjében olyan legendás alakokkal dolgozhatott együtt Susan Sarandon, mint John Cassavetes vagy Gena Rowlands, mégis ő volt az, aki a Velencei Filmfesztiválon megkapta a legjobb színésznőnek járó Pasinetti-díjat az alakításáért. A Shakespeare-drámát modern környezetbe helyező filmben ráadásul egy énekesnőt játszott, így a hangjában is gyönyörködhettünk.
Thelma és Louise (1991)
Azt kevesen gondolták volna '91-ben, hogy az Alien és a Szárnyas fejvadász rendezője készíti majd el a kor legfeministább filmjét, de a Thelma és Louise-zal ez is megtörtént. A kisebb botrányok mellett azért túlnyomóan örömmel fogadták az első olyan hollywoodi road movie-t, amelyben két nő főszerepel: Susan Sarandon és Geena Davis alakítását is Oscar-jelöléssel jutalmazták, ráadásul Ridley Scott is ekkor kapta meg első jelölését.
Ments meg, Uram! (Dead Man Walking, 1995)
Sarandon választásai igen nagy arányban sültek el jól: Malle után újabb partnere filmjében szerepelt, sőt ekkor már rég házasok voltak Tim Robbinsszal. A férje rendezésében készült Ments meg, Uram! egy igazi jutalomjáték volt a színészeknek: a halálsoron lévő gyilkossal bensőséges kapcsolatot építő apáca szerepében feltűnő Susan Sarandon meg is kapta érte az Oscart, de Sean Pennt is csak egy hajszállal verhette meg a szobrot végül hazavivő Nicolas Cage.
De a hetvenéves színésznő karrierjét egyáltalán nem kell félteni, az amerikai mozikban idén bemutatott The Meddler például kiváló lett, íme Szabó M. István kollégánk véleménye a filmről:
| The Meddler |
A hazai dvd-piacra csak mostanság megérkező film Susan Sarandonnak köszönhetően akkor is kötelező száz perc, ha Lorene Scafaria író-rendező meséje – a férje halála után az életben tartalmat és egy kis figyelmet kicsikarni akaró nőről – cselekményében semmi újdonságot nem hoz. De az, ahogy Marnie a lánya agyára megy, mert bár vele egy városban él, de napjában hússzor is felhívja, és üzenetrögzítőre mondja az éppen vele történteket, az egészen elképesztő Sarandon alakításában. Az, ahogyan szép lassan lehámlanak róla a bűntudat különböző rétegei; és az elsőre vicces tűnő, kotnyeleskedő asszonyról kiderül: értelmet és figyelmet keres a körülötte lévő világban. Az őszinte, de egészen elképesztő mimikai spektrumot végégjátszó színésznő aggódó anyukaként, minden lében kanál esküvőszervezőként, rettegő özvegyként és bébiszitterként is a hátán cipeli a filmet. Hiába hoz a kötelezőnél is többet J.K. Simmons és Rose Byrne is, ez a film Susan Sarandon örömjátéka. De hát: nem ez-e egy igazi dáma ismérve? |
És a jelenleg készülő két filmjéről se feledkezzünk meg: a 26 évesen már sokat bizonyított kanadai csodagyerek, Xavier Dolan első angol nyelvű filmjében, a The Death and Life of John F. Donovan című alkotásban többek közt Natalie Portman és Jessica Chastain oldalán tűnik fel, de játszik majd A nagy Lebowski spinoffjában, John Turturro Going Places című filmjében is.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
