Menyhárt Jenő: "Az a világ, amit ismerünk, szétesőben van"
Miért lettek a legújabb Európa Kiadó-dalok főszereplői marginalizált figurák? Miért emlékeztet a jelenkor a hetvenes évekre? Az egyik legmeghatározóbb magyar zenekar, az Európa Kiadó legújabb lemezéről kérdeztük Menyhárt Jenőt, akinek Trump megválasztásáról is megvan a véleménye, és azt is elárulta miért nem léteznek számára régi és új számok.
hvg.hu: A …Valahol lenni… című új lemez egy folyamat újabb állomása, hiszen a három évvel ezelőtti, hosszú idő után kiadott albumról több dal is új verzióban került fel erre az albumra. Ez nem számít bevett szokásnak a popzenében. Mi indokolta ezt a döntést?
Menyhárt Jenő: Sokféleképpen lehet egy lemezt hallgatni, akár különálló számok gyűjteményeként is, de én erről másképp gondolkodom. Ha kiadunk egy lemezt, akkor annak szerintem önállóan, egy egységként is működnie kell. Úgy gondoltam, hogy a 2013-as (Annak is kell), és az azóta írt számok kombinációjából jobban kiderül, hogy mit csinál, mire figyel most az Európa Kiadó.
Másfelől azt is gondoltam, hogy azok a számok, amiket igazán fontosnak érzek az előző albumról, legyenek meg olyan formában, amit adekvátabbnak gondolok.
hvg.hu: Nem volt elégedett a korábbi verziókkal?
M. J.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon korai időszakban születtek azok a felvételek. Egy 20 év után összeálló, friss felállással. Előtte sokáig nem éltem Magyarországon, ezért akkor még a magyar stúdiók helyzetét sem ismertem igazán. Három éve beleugrottunk valamibe egy nagyon korai időszakban.
hvg.hu: Már első-második hallgatásra is feltűnő, hogy mind a nyolc dalban periférián élő sorsok, emberek jelennek meg a szövegekben. Ez volt a …Valahol lenni… szervezőelve?
M. J.: Azért nem úgy ültem le, hogy most írok marginalizált emberekről néhány számot. Inkább ahogy folyamatosan születtek a dalok, egyre nyilvánvalóbbá vált hogy most erre kihegyezett a figyelmem. Ez biztosan összefügg azzal, hogy Amerikában éltem ilyen marginalizált helyzetekben. Ez a világ nekem nem idegen.
hvg.hu: Miért pont ezek a világok foglalkoztatták?
M.J.: Az a világ, amit ismerünk, szétesőben van társadalmilag, gazdaságilag és ökológiailag. Ezek a marginalizált világok ezért jobban szem előtt lesznek, nagyobb szerepet kapnak. A világban zajló néhány esemény alapján úgy tűnik, ez a feltételezésem nem tűnik rossznak.
Az új lemez teljes egészében:
hvg.hu: Többször felmerül mostanában, elnézve az egykori nyolcvanas évekbeli zenekarok sikereit, vagy újrafelfedezését, hogy mintha a levegőben lenne valami fura 80-as évek revival. Visszaköszönnek hasonló attitűdök, fogalmazásmódok. Ezt ön is érzékeli?
M. J.: A világban jobban érzékelem ezt. Mielőtt visszajöttem Magyarországra, a Greenpeace-ben dolgoztam Amerikában és aztán kicsit Új-Zélandon is. Ott sok aktív fiatal körében mozogtam, és ott érzékeltem a mi nyolcvanas évekbeli attitűdünkhöz hasonló érzékenységet. Emiatt nekem nagyon könnyű volt velük dolgozni. Egyáltalán nem számítottam ufónak közöttük. Ismertem olyan fiatalokat is, akik aztán később szerepet vállaltak az Occupy mozgalomban (a New York-i Occupy Wall Streettel induló szerveződés mely a társadalmi, szociális egyenlőtlenségek ellen emel szót - a szerk.), aminek a célja, fogalmazásmódja nem volt előttem ismeretlen.
A fiataloknak komolyabb szerepet kellene vállalniuk a világban, a saját érdekükben is. Sok minden most alakul át. Ami a következő tíz évben történik, annak nagyon nagy jelentősége lesz a bolygó további sorsát és az ő életüket illetően.
hvg.hu: Ezek szerint továbbra is megmaradt az érdeklődése az ökológia, a környezetvédelem iránt.
M. J.: Már csak azért is így van ez, mert beigazolódtak azok a nem konzervatív jóslatok, amelyek rohamosabb léptékű ökológiai változásokat vetítettek előre.
hvg.hu: Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy nem szabad innen nézve hülye vagy felszínes közbeszédként elkönyvelni azt, ami az amerikai politikában zajlik. Mert el sem tudjuk képzelni, hogy mennyire heterogén társadalmat kell megszólítani ott. Ezt a véleményét tartja?
M. J.: Ha Európában lennének közös választások, akkor az európai politikai nyelv is nagyon megváltozna. Sokkal több különböző kultúrát, embert kellene megszólítani és azt a legkisebb közös többszörös segítségével lehet.
hvg.hu: Donald Trump megválasztása után is?
M. J.: Trump nézeteivel, azt, amit képvisel egyáltalán nem értek egyet, és nem is hiszek neki. De egyfajta elégedetlenségre, a változásokra hamarabb reagált a mainstream republikánus és demokrata politikusoknál. Ezeket a változásokat a mainstream média sem érezte meg, pedig számos jele volt ennek, a jobboldali mozgolódásoktól kezdve az Occupy mozgalmon át egészen Bernie Sandersig.
hvg.hu: Az is amerikai hatás az új lemezen, hogy most a korábbi Európa Kiadó-szövegeknél konkrétabb sorsok, sztorik jelennek meg?
M. J.: Az amerikai balladisztikus dalhagyomány egyértelműen hatott rám. Másfelől azonban inkább onnan fakadhat ez a beszédmód, hogy az utóbbi időszakokban sokszor kerültem a szemlélődő helyzetébe. Például amikor kiköltöztem Amerikába, vagy amikor pár éve visszajöttem Magyarországra, amikor egy nagyon más világba érkeztem ahhoz képest, amit itthagytam. Ebből a szemlélő pozícióból születtek az új dalok.
hvg.hu: Visszatérve a nyolcvanas évek párhuzamra, ha szűkítjük a nézőpontot, és a magyar zeneipar helyzetét nézzük, nem hasonlít a hangulat a nyolcvanas évekre? Az állami rádiók uralta helyzetre, az underground és mainstream közötti szakadékra gondolok.
M. J.: Inkább a hetvenes évek jutnak eszembe erről, mert addigra már felállt a zeneipar, voltak kiadók, rádiók, posztereket nyomtak, stb. Az egész zeneipar a különböző stílusok miatt fragmentálttá vált. A hatvanas évek volt ebből a szempontból az utolsó átfogóbb pillanat.
hvg.hu: Miben látja a hasonlóságot a hetvenes évekkel?
M.J.: Ez a kultúra is stílusok mentén szerveződik, erre rásegít a közösségi média azzal, hogy hasonló érzékenységek és látásmódok egybegyűjtésével igazolja újra és újra az eredeti felvetéseket.
A digitálisan formában, online létező zenék ingyen letöltése elérhetősége miatt a koncertek jegyárai felmentek, így egyre kevesebben kockáztatnak. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években a koncertjegy olcsó volt, olyan koncertekre is eljárogattunk, ami csak kicsit érdekelt minket.
hvg.hu: Amerikában az Európa Kiadótól merőben elütő zenekart alapított, Mr. Con and the Bioneers Brave New World Orchestra néven. Magyar nyelven nem gondolkodott valaha más projektben?
M. J.: Úgy éreztem, amit magyarul írok, az belefér az Európa Kiadó keretei közé. Az Európa Kiadó amúgy is sokszor feszegette története során ezeket a kereteket.
hvg.hu: Két este is fellépnek egymás után az A38 hajón, ezek szerint nem hagyományos lemezbemutatóra kell számítani?
M.J.: Sokszor jönnek a bekiabálások koncerten, hogy ne ezt játszd, hanem inkább azt. Világos, hogy bizonyos dalokat az emberek szeretnének mindenképpen hallani egy koncerten. Arra gondoltam, hogy két este alatt a teljes repertoárunkat el tudjuk játszani. Az új számok eloszlanak majd a két este között.
hvg.hu: Így régi és új dalok is lesznek?
M.J.: Bennem nem úgy él ez, hogy vannak a régi és az új dalok. Azokat a számokat játsszuk és úgy, amelyek újragerjesztik azt az izgalmat, ami miatt elkezdtünk zenélni.
hvg.hu: Érzékel változást a koncertjeik közönségének összetételében?
M. J.: Az Európa Kiadó nem egy generáció zenekara, soha nem lehetett behatárolni a közönségünket. Van például egy hölgy aki a rajongónknak vallja magát, ő hetven év felett talált rá a zenekarra, de azóta töretlenül jár a fellépésekre. De írt nekem egy tizenéves srác is, akit az apja vitt el a koncertre, pedig ő nem is akart menni. Duzzogott a háttérben, aztán meghallott egy számot, előrejött, és azóta rendszeresen jár a koncertjeinkre.
hvg.hu: A két éve készült, Jó lesz... '14-feldolgozáslemezt meghallgatta?
M. J.: Örülök és megtisztelő, hogy fiatal zenekarok elég fontosnak tartják az életművet ahhoz, hogy hozzányúljanak. Nem udvariaskodásból mondom, de szinte az összes dalban volt valami érdekes a számomra.
Másrészt ez egy fontos visszajelzés. Ha úgy vesszük az egész kultúra végülis egy dialógus. Ha egy dalomat feldolgozzák, az jó érzéssel tölt el, mert akkor legalább annyi biztos, hogy nem csak „magamban beszéltem”.
Korábbi toplistánk minden idők legjobb magyar lemezeiről, köztük három Európa Kiadó-lemezzel:
Minden idők legjobb magyar lemezei - hvg.hu Top 30 (1. rész)
Melyik volt a legjobb magyar popcirkusz, és melyik volt a legéletigenlőbb hazai zenekar? Mikor volt csúcsformában Pataky, Fenyő vagy Demjén Rózsi? Arra kértünk 20 kritikust, szakírót, írót, hogy segítsenek összegyűjteni az elmúlt közel fél évszázad legfontosabb magyar albumait. A véleményeket összesítettük, így született meg a HVG TOP30-as listája, melyet három részletben ismerhetnek meg.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
