Orbán Roza kapja a Petri György-díjat

A díjat olyan, elsősorban fiatal íróemberek kapják, akiknek még nem volt önálló kötetük. Az idei nyertes Bíró Krisztiánt és Jassó Juditot utasította maga mögé. Tiszteletére Parti Nagy Lajos mond majd beszédet.

  • MTI MTI
Orbán Roza kapja a Petri György-díjat

Orbán Roza költő kapja a hetedik Petri György-díjat december 22-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban – közölték a szervezők.

A közlemény szerint 2016-ban nyolc szerzőt jelöltek az elismerésre, közülük hárman – Orbán Roza mellett Biró Krisztián és Jassó Judit – jutottak a fináléba. A díjátadón a nyertes tiszteletére Parti Nagy Lajos mond laudációt.

Az elismerést Petri György halálának tizedik évfordulóján, 2010-ben hozta létre az N&n galéria. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége és formavilága.

A díjazott megkapja a Petri György élőmaszkja nyomán készült papírszobrot – Louise McCagg, Robbin Ami Silverberg és Böröcz András Bookend című alkotását –, valamint a Magvető Kiadó megjelenteti a szerző első kötetét is.

A Petri György-díj kuratóriumának tagjai 2016-ban Forgách András, Karádi Éva, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs és a tavalyi díjazott Szaniszló Judit voltak. A kuratórium munkáját idén háromtagú előjelölő bizottság segítette, amelyben Áfra János, Csuhai István és Pályi Márk kapott helyet – olvasható a közleményben.

 
 
 
 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.