Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A kölni tartományi bíróság döntése szerint Heribert Schwan súlyosan megsértette Helmut Kohl személyiségi jogait azzal, hogy a memoárszerkesztői, szellemírói szerepéből fakadó titoktartási kötelezettségén átlépve a volt kancellár engedélye nélkül jelentetett meg szó szerinti részleteket a vele folytatott beszélgetésekből.
Ezért a szerzőnek és a kiadónak fizetnie kell Helmut Kohlnak egymillió eurót. Ez mintegy 600 ezer euróval meghaladja a személyiségi jogok megsértéséért Németországban megállapított eddigi legnagyobb kártérítési összegeket. A bíróság egyben megerősítette korábbi ítéletét, amely szerint nem szabad nyilvánosságra hozni a kifogásolt 115 idézetet.
A szerző és a kiadó bejelentette, hogy fellebbezéssel élnek a nem jogerős ítélet ellen. Álláspontjuk szerint a szerző nem szegte meg hallgatási és titoktartási kötelezettségét, mert a volt kancellár mindig külön megkérte, hogy kapcsolja ki magnóját, amikor valami olyasmit akart mondani, amit nem a nyilvánosságnak szán, és a kifogásolt idézetek esetében ez nem történt meg.
Heribert Schwan 630 órányi anyagot rögzített a Helmut Kohllal 2001-2002-ben folytatott beszélgetésekből, és ezek alapján közös munkával három vaskos, egyenként több mint ezer oldalas kötet készült a volt kancellár életútjáról.
A politikus pályafutásának utolsó szakaszáról szóló kötet munkálatai közben Kohl nézeteltérésbe került szellemírójával, és felmondta az együttműködést. Az 1994 utáni korszakot feldolgozó közös kötet így nem készült el. Schwan viszont megírta saját művét, ez A hagyaték: a Kohl-jegyzőkönyvek című könyv.
A kifogásolt idézetekben Kohl mindenekelőtt pártja, a jobbközép CDU két csoportját bírálta kemény szavakkal. Az egyik az a csoport, amely 1989 szeptemberében meg akarta buktatni. Köztük volt Christian Wulff volt államfő is, aki akkor a CDU alsó-szászországi vezetője volt. Kohl róla azt mondta, hogy "nagyon nagy áruló, ugyanakkor egy nulla".
A másik csoportba azok tartoznak, akik szembefordultak vele, amikor 1999-ben kirobbant a pártot a története legsúlyosabb válságába taszító adománybotrány. Köztük volt a jelenlegi pártelnök-kancellár, Angela Merkel is. A volt NDK-ban felnőtt, a CDU-ban 1989 vége óta dolgozó politikusról Kohl egyebek között azt mondta, hogy kezdetben "nem tudott rendesen késsel-villával enni, a hivatalos vacsorákon többször rá kellett szólnom".
