Tetszett a cikk?

A mű meg sem születhetett volna máshol, mint egy lakás mélyén, a proletárdiktatúra tekintetétől elzárt magánterületen.

A magyar pop-art és a '68 utáni magyar depresszió reprezentatív mesterműve, Kemény György seccoja (azaz szárazon festett falfestménye) születése után majd fél évszázaddal a nyilvánosság elé lép. Mostantól szerdánként 12 és 16 óra között ingyen megtekinthető Kőszeg Ferenc lakásán. (Ferenciek tere 11., bejárat a Haris köz 3-ből, II. emelet.) A restaurált művet pénteken a Fúgában rendezett konferencia és az azt követő lakáslátogatás keretében adták át a halhatatlanságnak.

Ez a mű meg sem születhetett volna máshol, mint egy lakás mélyén, a proletárdiktatúra tekintetétől elzárt magánterületen.

A Kőszeg Ferenc által születésétől mindmáig, maholnap nyolcvan éve lakott lakás cselédszobáját foglalja el a falfestmény. Ez a nagypolgári otthon a Belváros szívében számos ellenzéki rendezvény és népes házibuli színhelye, valamint sok nonkonformista entellektüel menedékhelye volt a rendszerváltás előtt (is).

A cselédszobát 1970-ben a Lukács-óvoda ellenzékbe tartó reprezentánsa, Bence György és az ellenzékinek született Kenedi János vette ki dolgozó szobának. Bence itt próbálta letisztázni az élete végéhez közeledő Lukács György utolsó kéziratait, Kenedi pedig a Jancsó Miklósról szóló könyvén dolgozott. Ők kérdezték meg Kőszeget 1970 őszén, hozzájárul-e ahhoz, hogy Kemény György "kifesse" a cselédszobát. (A secco születésének körülményeit Kőszeg Ferenc megírta a Magyar Narancsban.)

A "kifestés" 1970 novemberétől 1971 tavaszáig tartott. Szombatonként folyt az alkotás, ekkor jött össze a lakásban az a társaság, amely abban a cselédszobában igyekezett kifejezni magát. Hatalmas viták folytak arról, hogy ki és mi kerüljön a falra, milyen összefüggésben és milyen szöveggel. A mester volt a kompozíció szuverén ura, a társaság közösségi alkotása volt a cselédszoba szereplőgárdája és ikonográfiája. Mindenki ecsetet ragadhatott, fölvihette a walkid festéket a művész által kiszabott felületekre.

A konferencián Kovács András szociológus idézte fel a cselédszobában önkifejező társaság élethelyzetét és szellemi állapotát. Petri György sorait idézte: "Levegőégbe süti farkát mind, aki a jövőt akarta." (Viturbius Acer fennmaradt verse)

A jövőt akarók valóban úgy érezték ekkor, hogy a semmibe szóródnak szét termékenységük magvai. A legkilátástalanabb, legdepressziósabb évek voltak ezek, nagyon közel '68-hoz, a prágai tavasz, a varsói diáklázadás eltiprásához, és nagyon távol a diktatúra kimúlásától. Leszek Kolakowski, exmarxista lengyel filozófus szerint 1968-ban bekövetkezett a marxizmus klinikai halála. Akik Marx nyomában keresték a jövőt, a korábbi hitük helyén már és még nem találtak semmit. A régi nyelv helyett még nem volt új, a régi nyelven kellett elmesélni, hogy az már miért nem érvényes.

Így kerül Marx öregkori, totyakos, pipázós, kánon-ellenes képével "le vieux" (az öreg, a vén, az ódivatú) felirattal a falra. Az egyetemi állásából nem sokkal azelőtt kirúgott, perbe fogott Angela Davis, akit a szocialista országokban hevesen pártoltak, miközben tanítómesterét, Marcusét tiltották és gyalázták, Rassenbewusstein (faji tudat) felirattal a feje fölött néz szembe Lukács Györggyel, kinek feje fölül megtagadott és kiátkozott fiatalkori művének kulcsszava, a Klassenbewusstein (osztálytudat) felesel a Rassenbewussteinnal. Trockíj fiatal, szemüveges, ártatlan képű ficsúrként tűnik fel, és az anarchy felirat értelmezi őt.

Jelen van még a cselédszobában 1970 Nobel-díjasa, a Szovjetunió kiebrudalás előtt álló disszidense, Alekszandr Szolzsenyicin, aztán Buster Keaton öregen és fiatalon, Monica Vitti, a szoba két bérlője és az alkotó. S a felirat:  "Bencének, Kenedinek Kőszegnél festette Kemény a zűr 1970-ik és 1971-ik esztendejében".

Lent egy hal bújik ki a habokból, és azt tátogja: Halp! '68 elsöprésére az LFS '69 felirat emlékeztet. És a falakon átsüt az erotika. A felhőbe átmenő akt, a "spermodent" fogkrém, négy filmkocka, melyeken egymáson áthatoló férfi és női nemiszervek láthatók. Az ég alján vöröslő fuck szóval búcsúzik a mű, mikor kilépünk az ajtón.

"A vidékies magyar pop-artban Kemény György a kivétel!" - szögezte le a konferencián Perneczky Géza. Ifjú kollégája, Fehér Dávid elmesélte, hogy amikor külföldön magyar pop-art műveket mutat be fényképeken, általában Kemény seccoja aratja a legnagyobb sikert. A magyar vikipédia pop-art szócikkében felsorolják az irányzat tíz "legjelentősebb" magyar képviselőjét. Kemény nincs közöttük.

Az évtizedek során megviselt, megkopott 48 négyzetméteres secco restaurálása több mint egy évig tartott. A Képzőművészeti Egyetem négy végzős restaurátor diákja (Farkas Bianka, Hallai Laura Judit, Mátyás Viktória Beatrix, Pintea Alíz Ráhel) dolgozott rajta tanáraik (Bóna István és Kürtössi Brigitta) valamint az alkotó irányításával és közreműködésével. Ez volt a négy diáklány diplomamunkája. (A secco restaurálásáról készült video itt látható.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!