A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Mint hétfőn beszámoltunk róla, az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Herzog Mór Lipót báró egykori zsidó műgyűjtő örökösei nem perelhetik az Egyesült Államokban a magyar államot a holokauszt során elkobzott, és azóta állami tulajdonban lévő műtárgyakért.
A műkincsek ügye azonban továbbra sem zárult le, a családot képviselő ügyvéd, Sheron Korpus, a Kasowitz Benson Torres iroda kollégája a Napi.hu kérdésére ugyanis elmondta, hogy a magyar állam mellett a Szépművészeti Múzeum is alperes a washingtoni bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban, az amerikai legfelsőbb bíróság hétfői állásfoglalása pedig csak a magyar állam perelhetőségét zárta ki, a műkincsekkel rendelkező múzeumokét egyáltalán nem.
Vagyis, bár az állammal nem pereskedhetnek, az egykori Herzog-kollekció darabjait birtokló múzeumokkal igen, a Herzog-örökösök által követelt alkotásokat pedig jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. A perek így folytatódni fognak.
Az 1934-ben elhunyt Herzog Mór Lipót báró kollekciója a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után pedig a három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabját pedig a magyar állam foglalta le, azok magyar múzeumokba kerültek, az örökösök szerint azonban csak letétbe. A család már jó ideje mintegy 40, összesen több millió dollárt érő festményért pereskedik.
A Napi.hu írásban megkereste Ronald S. Laudert, a Zsidó Világkongresszus és a Commission for Art Recovery (CAR) elnökét is – ez utóbbi szervezet a restitúció, vagyis az elrabolt műkincsek visszaadását szorgalmazza és jogi segítséget ad a kárvallott családoknak a világszerte folyó perekben –, aki azt válaszolta, hogy "rendkívül kiábrándító", hogy 20 év elteltével Magyarország eljárástechnikai kifogásokra hivatkozva még mindig nem tartja be a zsidó műkincsek visszaadására vonatkozó elveket, és továbbra is megtagadja, hogy visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosoknak azokat a műalkotásokat, amelyeket a holokauszt során jogtalanul és embertelen körülmények között koboztak el a magyar zsidóktól.
"Biztos vagyok benne, hogy az illetékes bíróság nem huny szemet afelett, hogy a magyar állam hasznot húzzon a népirtás bűncselekményéből. Ugyanakkor őszintén remélem, hogy a magyar államot nem bírósági úton kell rákényszeríteni arra, hogy végre-valahára visszaszolgáltassa azokat a műalkotásokat, amelyek sosem képezték a magyar állam vagy a magyar múzeumok tulajdonát, hanem az ország magától hozza meg a morális szempontból egyedül helyes döntést" – írta Lauder.
