szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyelőre nem tudni, hogy mitől kapott lángra a Notre-Dame tetőszerkezete. Csak találgatni lehet, hogy miért semmisült meg a 850 éves katedrálisnak a teteje. Ha azonban sorra vesszük, hogy már eleve egy épületrenoválás során mennyi minden okozhat tüzet, kevésbé tűnik hihetetlennek, hogy a restaurálással alaposan megváratott székesegyház, túlélve egy francia forradalmat és a nácik megszállását, hétfőn este kigyulladt.

A Notre-Dame tegnap esti katasztrófájának körülményeit már vizsgálja a párizsi ügyészség, megkezdték a tanúk kihallgatását. Annyi tűnik biztosnak eddig, hogy nem gyújtogatásról van szó, mert a hatóságok nem szándékos károkozás ügyében indítottak nyomozást, és ennek keretében hallgatják ki a rekonstrukción dolgozó munkásokat.

Kruppa Gábor Ybl-díjas építész segítségével azt jártuk körbe röviden, hogy általánosságban milyen karbantartási hibák vezethetnek renováláskor egy épület kigyulladásához, és hogy milyen megelőző óvintézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a restaurálandó épületet ne falják fel a lángok. Kruppa Gábor volt annak idején a felelős építész tervezője a Gresham-palota átalakításának, és jelenleg ő vezeti a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templom felújítási munkálatait is.

hvg.hu: Egy épület renoválásánál milyen elővigyázatossági lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy az adott esetben sokszáz éves épületben ne tegyünk még nagyobb kárt?

Kruppa Gábor: A meglévő értékeket védeni kell, ez természetes. A berendezéseket, műtárgyakat ilyenkor védett raktárakba szállítják, de előfordul, és egy templom esetében ezt nem teszik meg, mert az a szokásos kérés, hogy felújítás alatt, ha korlátozottan is, de működhessen az épület. Ez persze speciális őrzési és vagyonbiztosítási feladatokat ad a kivitelezőnek.

Általában az az eljárás, hogy a műemlék épületek díszeit eredeti helyükön hagyva kell védeni. A védelem módja változó, sokszor elegendő a takarás, a védőtető, burkolat. Ezeknek a biztonságos, masszív, de ideiglenes, vagyis visszabontható rögzítése pedig odafigyelést igényel.

A szokásos munkabiztonsági előírásokat mindenhol be kell tartani, de műemlékeknél még jobban kell vigyázni, hogy például a leeső tárgyak ne sérthessenek meg nehezen javítható felületeket. A szabványos állványok nehezen követik a homlokzatok gazdag tagozatait, itt speciális kiegészítésekre lehet szükség, és az állványt sem lehet akárhol kikötni a homlokzathoz.

hvg.hu: Szükséges-e bármilyen óvintézkedést tenni egy épület renoválásánál kifejezetten azért, hogy az ne kapjon lángra?

K. G.: Az épületekben meglévő tűzjelző vagy oltóberendezéseket – ha vannak ilyenek – a felújítás alatt üzemen kívül helyezik, kikapcsolják. Ennek részben az az oka, hogy magát a tűzjelzőt is fel kell újítani, de az is, hogy az építkezésen szálló por téves riasztást okozhat, vagy károsíthatja magát a rendszert. Ezért ideiglenes védelmet kell kiépíteni, legtöbbször ez oltókészülékek kihelyezését jelenti. Nagyon fontos a folyamatos felügyelet, a járőrözés. Egy felállványozott torony legfelső szintjén keletkezett kis tűzből, mire felér az őr, már komoly lángok keletkezhetnek.

hvg.hu: Van a restaurálás során olyan lépés vagy eszköz, amely tüzet eredményezhet vagy tűzveszélyes lehet?

K. G.: Számtalan ilyen munkafázis van, a felhasznált anyagok között is vannak gyúlékony anyagok, például oldószerek, és vannak olyanok, amelyeket kifejezetten melegítéssel kell bedolgozni. Van, hogy acélszerkezeteket kell elvágni vagy köszörülni, de a restaurálásnál használt szerszámok közül is egyre több az elektromos eszköz, amelyek akár zárlatosak is lehetnek.

hvg.hu: A Notre-Dame elég rossz állapotban volt. Ez szükségszerűen jelenti-e egyben azt is, hogy gyúlékonyabb volt eleve az épület?

K. G.: Erre ilyen távolságból nehéz válaszolni. A rossz állapot nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyúlékonyabb, de lehetnek olyan karbantartási hibák, amelyek tűzhöz vezetnek. Például a tetőtéri világítás elektromos vezetékei elöregedve okozhatnak zárlatot, a villámvédelmi levezetők is lehetnek olyan elhanyagolt állapotban, hogy túlmelegszenek villámcsapás esetén.

A magyar templomokat jobban ismerem. Nálunk általában nincs pénz a tetőszerkezet rendszeres lángmentesítő kezelésére. A padlást gyakran használják tárolásra, használaton kívüli bútorokat, maradék építőanyagokat visznek fel.

hvg.hu: A Notre-Dame tetőszerkezete tölgyfából készült. Van esetleg olyan faanyag, amely lassabban kapott volna lángra?

K. G.: A tetőépítéshez használt anyagok közül a tölgy a leginkább ellenálló. Az igazi védelmet az jelenti, hogy minden faszerkezetet a jelenlegi előírások szerint lángmentesítő kezeléssel (festés) kell védeni, és ezt a kezelést adott időközönként (5 évenként) meg kell ismételni.

A székesegyházban pusztító tűzvészről szóló további cikkeinket itt érheti el

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán Viktor úgy jutott több pénzhez Brüsszelben, hogy valójában bukott

Orbán Viktor úgy jutott több pénzhez Brüsszelben, hogy valójában bukott

Tartalmi hibák miatt visszadobták a Lánchíd-tendert

Tartalmi hibák miatt visszadobták a Lánchíd-tendert

Egyiptom: Musk téved, a piramisokat nem a földönkívüliek építették

Egyiptom: Musk téved, a piramisokat nem a földönkívüliek építették