Milyen volt felnőtté válni 1939 és 1945 között? És miben mutat hasonlóságot az akkor élő kamaszok élete a mával? A témát a KV Társulat Kedves Én! című darabja járja körül. Szenteczki Zita rendezővel beszélgettünk.
Öt szereplő fejlődéstörténetét kísérjük végig a Kedves Én! című darabban, amely vallásilag, származásilag, földrajzilag is különböző karaktereket raktak egymás mellé. A rendezőre, Szenteczki Zitára nagy hatással volt korábban Kunt Gergely Kamasztükrök című könyve, amely kamaszok naplórészleteinek a szociológiai elemzése. Szenteczki szerint „az azonnal reflektáló, személyes dokumentum nagyon más történelemolvasat, mint amit a túlélők mesélnek visszaemlékezésekből, vagy amit a történelemórán tanítanak az iskolákban”. A színházi változathoz a teljes naplókból, a levéltárakban, könyvtárakban fellelhető anyagokból dolgoztak.
„A holokauszttagadás mellett ma is aktuális, hogy az emberek hírekből, félinformációkból raknak össze maguknak egy képet. A démonizálás, a téves propaganda, a plakátkampány is egyértelműen ezt mutatja” – mondta Szenteczki Zita.
A teljes interjú az e heti HVG-ben olvasható.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
